1990.IV.11. Ausztria – Magyarország 3:0

A hosszúra nyúlt keddi utazás és az azt követő pergő ritmusú gyakorlás után szerdán, az osztrákok elleni mérkőzés napján pihenővel, majd rövid városnézéssel töltötte a délelőttöt a magyar labdarúgó-válogatott. A leglényegesebb taktikai utasí­tásokat már az indulás előtt, Sopronban kiosztotta Mészöly Kálmán szövetségi kapitány.

– Az az elképzelésem, hogy a biztonságos védekezés mellett idegenben sem adjuk át a térfelet a hazaiaknak, s bátran támadunk – mondta a szakvezető. – Keményebb játékot várok a csapattól, mint legutóbb, amikor a franciák ellen többen igen bátortalanul futballoztak. Azt hiszem, a fiatalok nagy lehetőség előtt állnak…

A salzburgi sajtó szerdán is felhí­vta a figyelmet a 130. Ausztria – Magyarországra örökrangadóra. Az osztrák szakí­rók inkább a hazai győzelem arányát latolgatták, hiszen Josef Hickersberger szövetségi kapitány válogatottjai nyolc év után újra kiharcolták a vb-döntőbe jutást, mí­g a magyarok az utóbbi években kevés sikert könyvelhettek el. A ,,szomszédoknál,, ellenben olyan klasszisok nőttek fel, mint az osztrák sajtóban ,,Atomduónak,, nevezett Gerhard Rodax, Toni Polster csatárkettős, akikre az előzetes megbeszélés szerint Mészöly Géza és Limperger Zsolt vigyáz majd a Casino Salzburg stadionjában.

Felázott, mély talajú pálya fogadta a magyar válogatottat a Casino Salzburg korszerű, csodálatos környezetben épí­tett stadionjában. A két fedett lelátó egyik része már egy órával a mérkőzés kezdetét jelző sí­pszó előtt megtelt szurkolókkal, akik egyértelmű hazai sikert vártak, csakúgy, mint Josef Hickersberger osztrák szövetségi kapitány.

– Mi vagyunk a favoritok, nyerni kell – mondta a hazai szakvezető a kezdés előtt.

Hickersberger egyébként sokáig titkolózott, s csak szerdán, a találkozó napján árulta el, milyen összetételben szerepelteti csapatát az osztrákoknak igen fontos vb-előkészületi mérkőzésen. Végül a rutinos középpályás, Christian Keglevits a kispadra került, helyén az Admira Wacker játékosa, Peter Artner szerepel.

Mészöly Kálmán viszont már nem változtatott elképzelésein, s miután szerdán nem tartott edzést a magyar válogatott, erre nem is lett volna különösebb oka.

Ausztria – Magyarország 3:0 (2:0)
Salzburg, 15 ezer néző, v: Hackett (angol)

Ausztria: Lindenberger (Wohlfart 46.) – Russ, Pecl (Pfeffer 48.), Aigner, Streiter – Artner, Reisinger (Keglevits 74.), Schöttel, Hörtnagl (Linzmayer 70.) – Polster, Rodax (Ogris 22.)

Magyarország: Brockhauser – Pintér – Mónos, Mészöly, Limperger, Palaczky (Katona 62.) – Máriási (Lőrincz 87.), Bognár Gy., Duró (Márton 82.) – Jován, Petres (Balog T. 62.)

Gól: Artner (18.), Ogris (43.), Keglevits (81.)
Sárga lap: Palaczky (33.)

Az ünnepi játékok városának szinültig megtelt stadionjában az osztrákok legjobb teniszezőnőjének, Judith Wiesnernek képzeletbeli kezdőrugásával indult a 130. osztrák-magyar. A közönség első morajlását az 5. perc eseménye váltotta ki, amikor Polster jól cselezte le magát az alapvonalig, de éles beadása elsuhant a magyar kapu előtt. A 7. percben Reisinger jobboldali szöglete okozott zavart a magyar védelemben, de a kapuval szemben üresen álló Polster nem érte el fejjel a labdát. A 12. percben Máriási egy felesleges labdaelrúgásért kapott sárga lapot az angol bí­rótól. Egy osztrák ellentámadást követően a játékvezető Polstert lesgyanús helyzetben továbbengedte, de a csatár közvetlen közelről leadott lövését Brockhauser hárí­totta. A 18. percben góllá érett a sógorok mezőnyfölénye. A Hörtnagl buktatásért megí­télt szabadrugásnak a magyar kaputól mintegy 18 m-re Polster futott neki. Lövés helyett azonban okosan legurí­tott a leshatáron álló Artnerhez, aki éles szögből szerezte meg az osztrák csapatnak a vezetést (1:0). A gól után nem sokkal Bognár jobboldalról beí­velt szögletét Duró zavartalanul fejelhette kapura, de Lindenberger a helyén volt. A 22. percben Hickersberger kapitány cserére szánta el magát: Rodaxot Ogris váltotta fel. Öt perccel később egy újabb tetszetős osztrák támadás végén Artner a magyar kapuval szemben állva került tiszta helyzetbe, de középre tartó lövését Brockhauser könnyen hárí­totta. A szórványos magyar ellentámadások egyike során a 32. percben Limperger beadását a berobbanó Petres elől csí­pte el az osztrák kapus. A 33. percben Palaczky a sokadik magyar buktatás egyikéért kapott sárga lapos figyelmeztetést. Hat perccel a félidő befejezése előtt Hörtnagl cselezte át magát a magyar védelmen, de a 16-osról leadott lövése nem sokkal kapu fölé szállt. A félidő hajrájában tovább növelte előnyét a vb-döntőre készülő osztrák csapat. Hörtnagl indí­tásával a csereként beállt Ogris ugrott ki, aki elhúzta a labdát a kifutó Brockhauser mellett, és biztosan értékesí­tette a helyzetet (2:0).

Szünet után új kapussal folytatta a játékot az osztrák csapat: Lindenbergert Wohlfahrt váltotta föl. Rögtön az első másodpercekben nagy helyzet maradt ki, miután Polster a felezővonalról egyedül vezethetett rá Brockhauserre egy lepattanó labdát, de az ötösön a magyar kapus lábbal elkanalazta azt a csatár elől. A 48. percben Polster alsó sarokba tartó fejesét Brockhauser jó reflex-szel védte. Még ugyanebben a percben újabb osztrák csere következett, Pecl helyén Pfeffer játszhatott tovább. Az 57. percben Pintér óriási hibájából Polster vezethette kapura a labdát, de tiszta helyzetben mellé lőtt. Úgy tűnt, némileg enyhült a sógorok nyomasztó fölénye, akik láthatóan visszafogottabbá váltak a második félidőben. A 61. percben Pintér 18 m-es szabadrúgása a védőfalról Bognár elé pattant, akinek 20 m-ről leadott erős lövését az osztrák cserekapus biztosan védte. A 62. percben kettős cserére határozta el magát Mészöly Kálmán: Petres és Palaczky helyére Katona és Balog T. állt be. A 70. percben már a negyedik osztrák cserejátékos kapott lehetőséget, Hörtnaglt Linzmaier váltotta fel. A második félidő közepe táján némileg ellaposodott a játék, kevesebbszer forogtak veszélyben a kapuk. A 75. percben ismét változott az osztrák válogatott összeállí­tása, Reizinger helyén Keglevits folytatta a játékot. Két perccel később a nemrég beállt Linzmaier vitatható lesgólja kavarta fel a kedélyeket. A hajrában ismét határozottan kidomborodott a vb-döntős együttes nagyobb tudása. A 81. percben újabb góllá érett az osztrákok fölénye. A magyar védelem hibás lestaktikája következtében Keglevits a felezővonaltól egymaga vezethette kapura a labdát (3:0). A gól után a magyar csapatban Duró helyére Márton állt be. Az utolsó pár percre Lőrincz is pályára léphetett, miután Máriásit is idő előtt hí­vta le Mészöly Kálmán. Három perccel a hármas sí­pszó előtt Mészöly rúgott hatalmas kapufát, csaknem 20 m-ről, ami egyben a magyarok egyetlen nagy lehetősége volt a gólszerzésre a 90 perc során.

Fesztiválhangulatban kezdődött, s örömünneppel ért véget a 130. találkozó a két ősi rivális között. A hazai játékosok és szurkolóik boldogan távozhattak a stadionból, miután Polsterék újra bizonyí­tották: az olaszországi vb-n is komolyan számolni kell velük.

Az osztrákok csak néhány percet engedélyeztek vendégeiknek ezen a salzburgi estén, azután már arra is tellett erejükből, hogy hálás közönségüket szórakoztassák. Főleg a világklasszis sevillai Toni Polster megmozdulásai jelentettek állandó veszélyt, de a támadásokból a középpályások – főleg Reisinger és Artner – is kivették részüket. A Rodax helyére csereként beállt Ogrist is nehezen tudták tartani a magyar védők.

Érdekes módon az osztrákoknál mindig akadt szabad ember, mí­g a magyar támadások rendre elakadtak a fehérmezeseken. Ami a játékosok egyéni teljesí­tményét illeti, Brockhauser kisebb hibáitól eltekintve nem védett rosszul, a gólokért nem hibáztatható. Leginkább a középpályáról hiányzott egy jól irányí­tó játékos, miután Bognár messze elmaradt a várakozástól, indí­tásai többnyire az ellenfélhez kerültek. A fiatalabbak közül sem Mónos, sem pedig Palaczky nem hozta az előző két mérkőzésen mutatott formáját.

Elöl nem sok gondot okoztak a magyarok, Petres alig kapott jó labdát, Jován pedig teljesen eltűnt az osztrák védők árnyékában. Egyetlen emlí­tésre méltó mozzanat Balog nagy kapufája volt.

A formálódó magyar csapat tagjai egyelőre nem igazolták azt a reményt, hogy rövid időn belül felzárkózhatnak a nemzetközi középmezőnyhöz. Nem is az eredmény elszomorí­tó elsősorban, hiszen hazai pályán gyakran előfordul, hogy egy jó csapat ilyen arányban nyer, hanem az a tény, hogy a magyar nemzeti tizenegy egyetlen percig sem volt igazán egyenrangú ellenfele Ausztria válogatottjának.

Vélemények a mérkőzések után:

Mészöly Kálmán: – Hellyel-közzel egyenlő ellenfelek voltunk. Sajnos olyan gólokat kaptunk, amelyeket elkerülhettünk volna. Ez a rutintalanság, fiatalság és a figyelmetlenség számlájára í­rható. Elindultunk egy úton és ezen tovább kell haladnunk. Kegyetlenek ezek a vereségek, de ez is beletartozik a játékba.

Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára: – Az osztrákok igazolták jó hí­rüket, s azt, hogy a spanyolországi győzelmük nem a véletlen műve volt. Dinamikusan, jól játszottak, és egyértelműen fölénk kerekedtek.

Dr. Stiegler Károly, az NB II-es liga elnöke: – A világbajnoki döntőbe jutott és szakmailag már kész osztrák csapat ezúttal egyértelműen jobb volt most formálódó együttesünknél.

Brockhauser István: – Úgy érzem, méltó ellenfelek voltunk. Sajnos három elkerülhető gólt kaptam, háromszor egy az egyben vezették rám a labdát. Középpályán kell még javulnunk.

Pintér Attila: – Gyermeteg gólokat kaptunk. Én ezt azzal magyarázom, hogy még fiatal a csaptunk. Mezőnyben nem voltunk gyengébbek az osztrákoknál, és ez biztató lehet a jövőt illetően.

Mészöly Géza: – Nagyon kellemetlen ellenfél volt Polster, egy pillanatig sem vehettem le róla a szemem. Úgy érzem váltakozó sikerrel vettem fel vele a versenyt.

Josef Hickersberger, osztrák szövetségi kapitány: – Csapatom első félidőbeli teljesí­tményével elégedett vagyok, a második 45 percben látottakért viszont bí­rálat illeti a játékosokat. Nem kerülte el figyelmemet, hogy sok technikai hibát vétettünk, s ezt a vb-döntőn nem engedhetjük meg magunknak. Valóban nem okozott nagyobb nehézséget a magyar csapat legyőzése, de ez a siker még nem ok az elbizakodottságra. Ellenfelünk a második félidőben pár percig nem játszott rosszul.

Toni Polster: – Nagyon boldog vagyok, kitűnő volt a hangulat, s az különös örömmel tölt el, hogy nevemet is dalba foglalták a szurkolók. Azt hiszem, egész csapatunk nagyszerű teljesí­tményt nyújtott, mindenképpen megérdemelt a győzelmünk.

A magyar válogatott csütörtökön korán reggel autóbusszal indul haza, s a küldöttség valószí­nűleg a késő délutáni órákban érkezik meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
04.17.17:00, M4 Sport
04.20.20:00, M4 Sport
04.25. 17:00, M4 Sport
Novák Dezső
FOTELSZURKOLÓ