1990.X.3. UEFA, Ferencváros – RFC Antwerp 3:1

NS-19901004-01-19901003Ha nehezen is, de beváltotta a csapathoz fűzött reményeket a Ferencváros, így aztán mindenképpen lesz magyar résztvevője az európai kupák második fordulójának. A zöld-fehérek 90 percen keresztül erőlködtek, aztán a hosszabbításban végre azt a játékot nyújtották, amit a kezdőrúgástól reméltek tőlük szurkolóik. S mivel a gólokkal sem maradtak adósak, a végén volt ok az örömre, az ünneplésre, az összesítés is az volt, ami a szerda esti összecsapás eredménye: 3:1.


A visszavágó előtt:

Nyilasi Tibor: – Hétfőn délelőtt végleg lezártuk a szombati mérkőzésen történteket, s most már kizárólag a szerdai összecsapásra figyelünk. Az antwerpeniek ellen nem lesz könnyű, de remélem, bánat után örömünnep következik. Nagy dolog lenne, ha sikerrel vennénk ezt az akadályt. Különösebb játékoscserére nincs lehetőség, így nagyjából ugyanaz a csapat kezd, mint szombaton. Annyi a változás, hogy az Antwerpenben kiállitott Patkós helyett Topor szerepel, és remélem, Bánki sérülése után legalább a kispadon ott lehet.

Dimitri Davidovics: – Mutasson egy olyan edzőt, aki örülne, ha hazai pályán, egy európai kupasorozatban nem szerezne előnyt… Dehát ami történt, azon nem lehet változtatni. A feladat adott: gólt kell rúgni. Vélhetően ez lesz a magyar együttes elképzelése is, ezért lesz érdekes mérkőzés. A Ferencvárost igen nagyra becsülöm, és ez nemcsak udvariasság. Kiváló védelemmel rendelkezik: Simon, Limperger, Pintér, Keller – ezt akár Mészöly Kálmán szövetségi kapitány is tudná használni … Az is sokat mond, hogy Fischer Pál az Ajaxban kergette a labdát nemrégiben. Mindezek a jelek óvatosságra intenek…  Elölről kezdődik minden, 0:0-ról indulunk, minden megtörténhet. Az a tervünk, ami a Ferencvárosé. A továbbjutás.

Pintér Attila: – Abban az előnyös helyzetben vagyok, hogy hónapokon keresztül futballozhattam Belgiumban. A Royal ellen is játszhattam. Az az érzésem, téved, aki úgy hiszi, hogy az antwerpeni 0:0 után rózsákkal meghintett úton gyalogolunk be a második fordulóba… Fanatikus harcmodora. Játékosai nem ismernek elveszett labdát. Szerintem sündisznóállásba vonulnak, és onnan, szervezett védelemből hirtelen lerohanásokkal kísérleteznek. Így többek között nekem is józanul kell majd mérlegelnem, elhagyjam-e őrhelyemet… Győznünk kell. Akkor, a második fordulóban már egy olyan csapatot szeretnék ellenfélül, amelyik a szó nemes értelmében játssza a futballt. Mert a Royal nem ilyen együttes. Ők foggal és körömmel küszködnek, s a mostani Ferencvárosnak ez mindig fogós feladatot jelent.

*

Az Üllői úti stadion betiltása miatt szerdán Zalaegerszegen volt kénytelen fogadni a Ferencváros labdarúgócsapata UEFA Kupa ellenfelét, a belga Royal Antwerpent, hogy a 0:0-ás első 90 perc után megmérkőzzenek a második fordulóba jutásért. A hazaiaknál Nyilasi Tibor vezetőedző végül is tervezett csapatát küldhette pályára, miután az utolsó pillanatban befutott az iskolai elfoglaltságai miatt hiányzó Lipcsei Péter is, akit a nyáron igazoltak Kazincbarcikáról. Kollégája, a jugoszláv Dimitri Davidovics is örülhetett, mert a kisebb sérüléssel bajlódó Nico Broeckaert játékra jelentkezett.

Ferencváros – Royal Antwerpen (belga) 3:1 (0:0, 0:0, 2:1)
Zalaegerszeg, 18.000 néző, V: Magni (olasz)

Ferencváros: Józsa – Limperger, Pintér, Lipcsei – Simon, Topor (Albert 108.), Keresztúri, Szenes (Vaszil 100.), Keller – Fischer, Fonnyadt

Royal Antwerpen: de Coninck – Geens, Broeckaert, Emmerechts, Smidts – Lehnhoff (Geilenkirchen 36.), Geneugden, van Rooij, Quaranta (Krohm 87.) – Lashaf, Claesen

Gól: Keresztúri (92.), Topor (102.), Fischer (112.) illetve Van Rooij (105.)
Sárga lap: Keller (3.), Fischer (52.), Pintér (87.) illetve Geens (18.), Van Rooij (20.)
Jók: Pintér, Lipcsei, Keresztúri, Fischer illetve Van Rooij, Claesen

A 3. percben Keller keményen odalépett a marokkói Lashafnak, s Magni rögtön sárga lappal büntette a ferencvárosiak csapatkapitányát. Zúgott a Hajrá Fradi, ám egy-egy vitatható bírói ítéletre azonnal nagy füttykoncerttel válaszoltak a szurkolók. Alig telt néhány perc, amikor az olasz sípmester újabb két alkalommal Kellerrel került összetűzésbe, s a zöld-fehérek válogatottja ahelyett, hogy belenyugodott volna a döntésekbe, fölöslegesen elkezdett vitatkozni. Nem csoda, hogy a nézőtéren többen is attól tartottak: Magni megunja, s kiállítja a hátvédsorból a középpályára előreküldött futballistát. A 18. percben Geens is feliratkozott a sárgalaposok közé, mert nem engedett elvégezni egy szabadrúgást, magával vitte a labdát. A letett játékszer előreívelése után Fischer került kecsegtető helyzetbe, de az ötösön nem találta el a bőrgolyót. Rögtön utána a csapatkapitány, a holland vendégmunkás van Rooij is megkapta a maga sárgáját, mert az oldalvonalnál felrúgta Keresztúrit. A játékvezető, amíg a zöld-fehérek középpályását a játéktéren ápolták, rögtön jelezte, hogy három percet hosszabbít. A másik oldalon a német Lehnhoff fejelte be a hálóba Claesen jobboldali beadását, de a bíró les miatt szabadrúgást ítélt kifelé. A ferencvárosiak kezdtek magukra találni, előbb Keresztúri maradt le centiméterekkel egy belőtt labdáról. Később Pintér 18 méteres szabadrúgását nehezen fékezte meg a belga kapuvédő. Feltűnt, hogy Lehnhoff csak sántikál, s alig veszi ki részét az összjátékból. Az idő múlásával mind jobban érződött a hazaiak fölénye, szinte végig a vendégek térfelén folyt a játék. A bicegő Lehnhoff végül meggondolta magát, cserét kért, s a 36. percben honfitársa, a szintén német Ralf Geilenkirchen váltotta őt fel. A félidő hajrájában Pintér mintegy 40 méterről igyekezett meglepni az antwerpeniek kapusát, de jó eltalált szabadrúgása centiméterekkel a kapu fölé szállt. A játékrész végére eléggé elfáradtak a játékosok, jelezte ezt a rengeteg eladott labda is.

Az 50. percben egy legurított szabadrúgást van Rooij bombázott kapura, de távoli lövése épphogy fölé szállt. Két perc múlva Fischer egyenlítette ki a sárgakártyás figyelmeztetések számát, mert az ellenfél 16-osa előtt teljesen értelmetlenül magyarázgatott a bírónak, aki egyébként a kelleténél több szerepet vállalt magára. Aztán Keresztúri került helyzetbe, de a 16-oson belül nem tudott kapura fordulni. Az eredménytelenség láttán valamelyest csökkent a Fradi-szurkolók buzdítókedve, s az sem segített, hogy az egyik vezérük a szektorokat körbejárva dobkísérettel próbálta lelkesíteni társait. Valamivel később van Rooij újabb távoli szabadrúgása adott munkát Józsának, de a hazaiak kapusa biztosan fogta az erős lövést. Kijött a szorításból, s egyre többet támadott az Antwerpen, a 68. percben a lobogó hajú Smidts zavartalanul vezetgette métereken át a labdát, majd jó 20 méterről megcélozta a kaput. Józsa csak kiöklözni tudta a bőrgolyót, de másodszorra mentett a nem túl sportszerűen berobbanó belga válogatott Claesen elől. Igazuk volt azoknak, akik arra próbálták rávenni Nyilasit, hogy cseréljen, hiszen érződött: a középpályán erősítésre lenne szükség. A szakvezető azonban továbbra is bizalmat szavazott a kezdő tizenegynek. A 75. percben Fonnyadt végre megrázta magát, mintaszerűen húzott el a balszélen, középre lőtt labdáját Fischer azonban 6 méterről fölé perdítette. Valamivel később Szenes szép cselekkel tisztára játszotta magát, de aztán fölöslegesen feldobta magát a 16-oson belül, így ismét odalett a helyzet. Állandósult a ferencvárosiak nyomása, de igazán nagy gólszerzési lehetőségekhez csak nem jutottak. A másik oldalon egy balról beívelt szögletrúgás okozott zavart: Józsa bentragadt, Emmerechts feje előtt épphogy elcsúszott a labda. Aztán a 87. percben Pintér is hibázott, csak szabálytalanul tudta szerelni a kiugró Geilenkirchent, ezért ő is kiérdemelt egy sárgát. A szabadrúgás elvégzése előtt cseréltek a vendégek, a hórihorgas Maric Krohm lépett pályára Quaranta helyett. Nem sokkal a 90 perces játékidő letelte előtt Keresztúri fejelt vissza egy jobboldali beívelést, de a társak nem követték az akciót, így hiábavalónak bizonyult a szép megoldás. S még mindig nem volt vége, előbb Simon, majd Lipcsei lódult meg a jobboldalon, de egyik támadásból sem lett semmi. Következett a kétszer 15 perces hosszabbítás.

TFU_19901000_fff-trb_003-0004-19901003-2A 92. percben végre megtört a jég, egy jobboldali szögletrúgás után Keresztúri a kaputól 10 méterre ügyesen tisztára játszotta magát, s nagy gólt lőtt a jobb alsó sarokba (1:0). Aztán ismét Magni alakítása következett, nem engedte pályára az orvost és a gyúrót, hogy azok segítsenek a sérült Szenesen. Nem lehetett sehogyan sem meggyőzni, így előbb Fischer próbálta ölbe venni játékostársát, majd Szenes maga sántikált le. Nyilasi azonnal csere mellett döntött, helyére a 100. percben Vaszil Gyula állt be. Két perccel később ismét ünnepelhettek a ferencvárosiak: Fischer száguldott el a jobbszélen, beadását Topornak 5 méterről csak be kellett kotornia a hálóba (2:0). A zöld-fehér szurkolók füstbombákat dobáltak a játéktérre, s mivel egyes részeken a látási viszonyok sem voltak megfelelőek, a játékvezető rövid időre félbeszakította a mérkőzést. A 105. percben Claesen a 16-oson belül elesett, Magni azonnal a 11-es pontra mutatott. Van Rooij lövését Józsa védte, de a kipattanó labdát az ítéletvégrehajtó néhány lépésről bevágta a bal felső sarokba (2:1).

Fordulás után, a 106. percben Smidts is feliratkozott a sárgalaposok közé, mert az oldalvonalnál felvágta Toport. A ferencvárosiak sérült középpályását két perccel később az ifjabb Albert Flórián váltotta fel. S a hajrá sem telt izgalmak nélkül, a 112. percben egy előrevágott labdával Fischer lódult meg, gyorsaságának köszönhetően faképnél hagyta Broeckaertet, s 16 méterről higgadtan a kimozduló De Conninck mellett a kapuba helyezett (3:1).

Nyilasi Tibor: – Rettentő büszke vagyok, hogy ilyen nagyszerű közönségünk van. A szurkolók a játékosokhoz hasonlóan nagyon sokat tettek a sikerért, ezért ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a zalaegerszegi mérkőzésen buzdítottak bennünket. Egyébként már az első összecsapáson éreztem, hogy van keresnivalónk az Antwerpen ellen, s végül majd a mi elképzeléseink válnak valóra. Számomra az külön öröm, hogy itthon, hazai közönség előtt, s ráadásul ilyen jó játékkal vívtuk ki a továbbjutást. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy sokáig nem a látványosság dominált, hanem a nagy párharcok sorozata. Végig csak azt hajtogattam a fiúknak: türelem, türelem, s meglesz a siker. Nekem volt igazam…

Dimitri Davidovics: – A játékvezető sajnos főszereplővé lépett elő, hiszen nem adta meg szabályos gólunkat, ráadásul sorozatban büntetett bennünket igazságtalanul sárga lapokkal. Ennek ellenére el kell ismernem, a Ferencváros nagyszerű teljesítménnyel rukkolt ki, s igazán mindent megtett a továbbjutás érdekében. Nekem különösen Keresztúri tetszett.

Keresztúri András: – Úgy érzem, jól kezdtünk, s már az elején döntésre vihettük volna a dolgot, de végül is nem bánom, hogy így történt, hiszen így legalább remekül szórakozott a közönség. Nagyon feszült volt a hangulat, nagyon készültünk erre a mérkőzésre, hiszen mindannyian tudtuk, a magyar csapatok közül reálisan csak mi juthatunk tovább. Végül is minden tekintetben felülmúltuk a belgákat, a legnagyobb fegyverténynek pedig azt tartom, hogy a kritikus hosszabbításban kerekedtünk felül.

Topor Antal: – Nagyon jó mérkőzést vívtunk. Merem állítani: valamennyiünknek olyan élményben volt részünk, ami csak ritkán adatik meg egy játékos pályafutása alatt. Ami engem illet: végig bíztam a továbbjutásban, éreztem, jobbak vagyunk az ellenfélnél. Persze, az is az igazsághoz tartozik, hogy a csapat nagyon ki volt éhezve a sikerre, éppen ezért mindenki óriási erőbedobással küzdött…  Annak örülnénk a legjobban, ha a keleti együtteseket elkerülnénk, sokkal szívesebben játszanánk valamelyik nyugati profiklub ellen. Én például nem bánnám, ha egy olyan nagycsapat jutna, mint az olasz Internazionale.

Fischer Pál: – 0-0-nál nem bíztam a továbbjutásunkban. Úgy láttam, a belgák sokkal jobb erőállapotban voltak, de hogy mégis mi jutottunk tovább, az a küzdeni tudásunkat dicséri. A harmadik gól előtt már csak a szívem vitt előre. Éreztem, ha ezt nem rúgom be, süllyesztőbe kerülök.

*

TFU_19901203_Zs_000-0004-19901003-2Dimitri Davidovics, az Antwerpen edzője a zalaegerszegi mérkőzés legfőbb vesztese, s helyzete a csapatnál egyre nehezebbé válik – ez a csütörtöki belga lapok egyöntetű véleménye az antwerpeni csapatnak a Ferencvárostól elszenvedett veresége nyomán, amellyel a belgák búcsút mondtak az UEFA Kupának. A belga kommentátorok némi mentséget próbálnak találni abban, hogy – véleményük szerint – csak a bíró láthatta lesnek, senki más, Lehnhoff első félidőbeli gólját, és ha azt megadják, talán egészen másként alakul az eredmény.

A La Libre Belgique szerint az Antwerpen dermesztő és kínos délutánt élt át a nyugat-magyarországi városban. A magyarok végig nagy nyomást gyakoroltak a vendégekre, és ha a belga védelem a két félidőben helyt is állt, az Antwerpen csatársora szárnyaszegetten játszott. A hosszabbításban arra lehetett számítani, hogy a két félidőn át hajtó magyarok összeroppannak, de az ellenkezője következett be.

A Le Soir szerint cseppet sem lehet csodálkozni, hogy a belső problémáktól gyötört antwerpeni együttes meccse búcsúmérkőzéssé vált. A hosszabbítás végzetesnek bizonyult számára. Egy pillanatra ugyan még felcsillant a csoda reménye a belga szépítő gól után, de aztán Fischer véget vetett az illúzióknak… – áll a tudósításban, amely vereségről lévén szó, kurtára sikeredett.

A magyarokat legjobban érdeklő UEFA Kupában, amely sorozaton a Ferencváros még versenyben maradt, például négy nyolcas csoportot alakítottak ki, mindegyikben négy kiemelt és négy nem kiemelt együttessel. A Ferencváros az 1. csoportba kapott besorolást, s már biztosra vehető, hogy ellenfeleként csak a négy kiemelt, a skót Hearts, a dán Bröndby, a nyugatnémet Bayer Leverkusen és az osztrák Admira Wacker jöhet szóba.

NS-19901004-03-19901003

3 hozzászólás a(z) 1990.X.3. UEFA, Ferencváros – RFC Antwerp 3:1 bejegyzéshez

  • Hajnalra robogott be a vonat Pestre, és a pályaudvaron már várt minket a nyomdából pár perce hozott Nemzeti Sport. Csodálatos volt!

  • Hát igen, fantasztikus meccs volt… a TV előtt ugráltam, pedig nem illett volna… de a Nyilasi által említett “csodálatos” közönség egy része már akkor elintézte, hogy zártkapus legyen a következő meccs, mert akár a 1/2 Bourbonok: “semmit sem tanultunk…” Előző évben Szegeden az Admira ellen, azután Zalaegerszegen az Antwerpen ellen (más kérdés, hogy mindkét meccsen Üllői úti hangulat volt, mert ez a csapat az EGÉSZ országé, nemcsak egy kerületé!), de hogy ilyen büntetésekkel terhelve miért kellett füstbombákat dobálni??? Már akkor vártam, hogy az elkövetők kárpótolják a Fradit és összedobják a 20000 kiesett néző jegyének az árát… Azóta sem jelentkeztek… Milyen “Fradisták” ezek, akik 2 egymás utáni évben kiejtették a Fradit???????????

  • Annak a hosszabbításnak köszönhetően ez a meccs benne van az általam átélt Fradi-meccsek Top10-es listájában. Az viszont érdekes módon egyáltalán nem maradt meg bennem, hogy ennyire foglamatlan volt a bíró, bár mintha a belga 11-es derengene. (De az megvan, hogy a füstbombák miatt a már amúgy is kényszerotthonból úgy mehettünk haza, hogy oda a köv. meccsre már nem mehetett közönség, a Bröndby ellen; az már nem is volt ilyen tündérmese).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 07.24. 20:00 BL selejtező FTC–Valletta FC (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST