1993.III.31. VB selejtező, Magyarország – Görögország 0:1

Már szerda kora reggel érezhető volt a futball-láz Budapesten. Az M7-s autópályán ugyanis Németország felől takaros gépkocsisor közelitett a főváros felé, a görög származásu németek, vagy az éppen ott dolgozó hellásziak tartottak az európai 5. csoport labdarugó vb-selejtezőjére, amelyet este a Népstadionban a magyar és görög válogatott vivott a német Hellmut Krug játékvezetésével.

A két ország sport-statisztikusai másként számolják az eddigi magyar-görög mérkőzéseket, a hellásziaknál ugyanis eddig 13, a magyar évkönyvekben csak 12 hivatalos csata szerepelt a listán. Végül is mindegy, hogy hányadik, annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország 60. alkalommal játszott vb-selejtezőt. A soros kvalifikációk során a görögök ötödször, a hazaiak negyedik alkalommal futballoztak. Nem vitás, a görögök várhatták nyugodtabban a 90 percet, ugyanis eddig csak egy, mig a magyarok három pontot hullajtottak el. Igy azután érthető volt a jelszó: győzni, semmi más…

A találkozó sportdiplomáciai érdekességgel is szolgált, szerda reggel Budapestre érkezett E. Neimarakis, a Görög Köztársaság sportügyi államtitkára. Fogadta őt Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke.

Labdarugó világbajnoki selejtező, európai 5. csoport:

Magyarország – Görögország 0:1 (0:0)
Népstadion, 30 000 néző, V: Krug (német)

Magyarország: Petry – Telek, Disztl L. (Nagy T. 36.) – Pisont (Balog T. 71.), Urbán, Csábi, Détári, Eszenyi, Duró – Kiprich, Kovács K.

Görögország: Minou – Apostolakis, Kalitzakis, Manolas, Kolitsidakis – Niomplias, Mitropoulos, Tsalouhidis, Tsiantakis, Maragos (Antoniou 63.) – Mahlas (Frantzeskos 82.)

Gól: Apostolakis (70. – 11-esből)
Sárga lap: Urbán (1.), Csábi (3.), Telek (56.) illetve Tsalouhidis (5.), Kolitsidakis (60.), Maragos (62.)

A német játékvezető rögtön az elején igyekezett tekintélyt szerezni magának, az első percben Urbánnak, a harmadikban pedig Csábinak mutatott fel sárga lapot egy-egy kemény belépőért. De ugyanilyen figyelmeztetésben részesült két perccel később Tsalouhidis, aki szintén szabálytalanul szerelt saját térfelén. A 28 m-es szabadrugást Détári végezte el, labdája a jobboldali kapufát találta el, Kovács ismételt, ő viszont az oldalhálóba bombázott. A 9. percben Kiprich tett remek labdát Kovács elé, akinek közeli lövését Minou csak kiütni tudta. Ám a közelben nem volt magyar játékos, aki javí­thatott volna. Rögtön utána Pisont szöktette Kovácsot, erőtlen lövése nem okozott különösebb gondot a görög kapusnak. Nem lehetett panasz a kezdésre, a hazaiak nagy lelkesedéssel vetették magukat a játékba. A magyarok próbálták kicsalogatni az ellenfelet saját kapuja elől, de törekvésükben nem találtak partnerre. Aztán Urbán került főszerepbe, előbb egy szép szólót vágott ki, a tizenhatos előtt azonban megállí­tották, majd visszahúzta az egyik görögöt, s emiatt majdnem kiállí­tották, hiszen korábban már begyűjtött egy sárga lapot. A másik oldalon Apostolakis jeleskedett, kétszer is elfutott, de szerencsére egyikből sem lett nagyobb baj. A 23. percben Tsiantakis baloldali beí­velése jelentett veszélyt, de a labda elszállt mindenki feje felett, kirugással folytatódhatott a játék. Aztán Kiprich lépett ki, Minou jóütemű kivetődéssel felszedte előle a labdát. A 25. percben Telek könnyelműsködött saját térfelén, hibáját Disztl csak úgy tudta helyrehozni, hogy feltartotta Mitropoulost. Mindketten lent maradtak a földön, s ápolásra szorultak. Három perccel később nagyon szép támadást vezettek a hellásziak a bal oldalon, a csapat Benjaminja, Mahlas csapta be Durót, középre í­velt, Mitropoulus jókor érkezett, s Teleket és Disztlt megelőzve 18 m-ről tüzelt, labdája alig kerülte el a jobb alsó sarkot (Petry már verve volt). Détári és társai beszorultak saját kapujuk elé, a felezővonalat is alig-alig tudták átlépni. Közben ismét Disztlre terelődött a figyelem, továbbra is húzta a lábát, ezért aztán Jenei Imre szövetségi kapitány azonnal melegí­teni küldte a váci Nagy Tibort. A 36. percben meg is történt a kényszerű csere. Rögtön utána Mitropoulos 18 m-es szabadrugása okozott izgalmat, ám a labda elakadt a sorfalban. A cserét követően a magyarok hadrendje módosult, Csábi hátrahúzódott Mahlas őrzésére, Nagy pedig a középpályás sorban kapott helyet. A félidő hajrájában, amikor a görögök egyértelműen fölénybe kerültek, Niomplias célozta meg a kaput, ám bombáját blokkolták a védők.

A szünetben egyik csapat sem cserélt.

A 48. percben Tsiantakis í­velt be balról, Mitropoulos remekül emelkedett ki, fejese azonban nem sokkal elkerülte a jobb felső sarkot. Ez is nagy helyzet volt. Egyre inkább vérszemet kaptak a vendégek, ezt jelezte, hogy Mahlas mellé előrehúzódott Mitropoulos is, mí­g Telek és Csábi mellett Durónak is védőfeladatot kellett ellátnia. A görögök közül Mitropoulosnak és Apostolakisnak volt egy-egy gyenge kapuralövési kí­sérlete, mí­g a másik oldalon Kovács előtt kí­nálkozott lehetőség, de gyatrán kapu mellé lőtt. Az 56. percben Telek is felí­ratkozott a sárgalaposok közé, mert utolsó emberként feltartotta, földre vitte a kiugró Maragost. A görögök játszottak, náluk mindig akadt szabad ember, a magyarok viszont csak szenvedtek. A 60. percben Kolitsidakis vágta fel Kovácsot, neki is járt a sárgalapos figyelmeztetés. A nézőtérről meg egyre többször hallatszott: “Ébresztő, ébresztő”. A 62. percben Maragos kapott sárga lapot, majd rá egy percre lecserélték, helyét Kostas Antoniou foglalta el. Nem sokkal később Durónak gyűlt meg a baja Mahlas-szal, csak nagy nehezen, az utolsó pillanatban tudta szerelni a gólhelyzetben lévő játékost. A görög szurkolótábor nagy ünneplésbe kezdett, erre a hazaiak is váltottak: immár azt skandálták, hogy “Mindent bele”. A 70. percben végleg megpecsételődött az igen gyenge teljesí­tményt nyújtó magyar válogatott sorsa: Tsiantakis baloldali beí­velését Telek rosszul számí­totta ki, kézzel – egyesek szerint vállal – ért a labdához a tizenhatoson belül. Krug játékvezető mindenesetre habozás nélkül a büntetőpontra mutatott, a tizenegyest Apostolakis nagy erővel a kapu közepébe bombázta (0:1). A 71. percben Pisont helyére Balog Tibor állt be. Nem sokkal később jó labdát tálalt Kiprich elé, akinek közeli lövését könnyedén védte Minou. A 80. percben Nagy kétségbeesetten hazaadott, Petry kézzel szedte fel a labdát. Ezt tiltják újabban a szabályok, a játékvezető ezért a kaputól 8 m-re közvetett szabadrugást í­télt. A labdát Apostolakis pöccintette Mitropoulos elé, aki emeléssel próbálta bevenni a kaput, de csak egy szögletet tudott elérni. Két perccel később Mahlas helyét Kostas Frantzeskos foglalta el. A hajrában maradt a görög fölény, s továbbra is ők dolgozták ki a veszélyesebb helyzeteket. Egy í­zben Tsiantakis könnyedén verekedte át magát a védőkön, ám a kapu közeléből sem vállalta el a lövést, inkább passzolt – rosszul -, s í­gy odalett a kí­nálkozó lehetőség. A legvégén Kiprich tett forintos labdát Détári elé, ő azonban 10 m-ről csúnyán a kapu mellé bombázott.

Hihetetlenül kí­nos, de igaz: a tavaly júniusi, Izland elleni csatavesztést követően második budapesti vb-selejtezőjét is elveszí­tette a magyar válogatott.

Pedig igencsak jól indult a találkozó, tempósan, korszerű módon, kevés átadásra épí­tett támadójátékkal ijesztgette riválisát a magyar válogatott. Aztán elmúlt a varázsos tí­z perc, a görögök szép fokozatosan azt kezdték játszani, amit idegenben illik. Önbizalmuk egyre nőtt, a középpályán simán uralkodtak. Az ott megszerzett labdákkal indí­tgatták Mahlast, aki nagy tehetség, pazar dolgokat művelt. Nem úgy, mint Kiprich és Kovács, akik engedelmesen megadták magukat, persze, nem is volt olyan középpályás, akitől használható labdákra számí­thattak volna. Egyre inkább az volt a kérdés, a görögök mikor veszik a bátorságot, hogy gólt lőjenek. És adódott egy másik kérdés is, a szünetben Jenei Imre szövetségi kapitány képes-e kifőzni valamit azért, hogy végre legyen egybefüggő magyar csapatjáték?

Utóbbi kérdésre egyértelmű negatí­v választ fogalmazott meg a válogatott, még az első félidőnél is rosszabbul, hihetetlenül szétesően folytatta. Nagy szerencse, hogy a vendégek nem jutottak tiszta helyzetig, mert egyértelműen ők játszották a gólveszélyes futballt. És ha egy csapat veszélyesebb, előbb vagy utóbb gólt is lő. Ki tudja miért, Telek botor módon megtette azt a szivességet, hogy felesleges tizenegyest védett. Onnantól kezdve, merthogy a görögök persze, hogy vezetést szereztek, már egy morálisan csődöt mondó magyar válogatott próbálkozott azzal, hogy a kí­nosan mély gödörből felkapaszkodjon. Nem sikerült, nem is sikerülhetett, hiszen ez a csapat gyakorlatilag szerda este kimondta önmaga halálos í­téletét.

1968, a csehszlovákokkal szembeni marseille-i csatavesztés óta immáron ki tudja, hányadszor ásatott meg a magyar futball sí­rja… A választ nehéz megfogalmazni, de egyértelmű, valamit váltani kell, csak az a kérdés, hogy kivel, vagy kikkel? Amit a magyar futballsport szerda este művelt: totális csőd.

A görögöknél az apró termetű Niomplias volt a motor, Mitropoulos nemzetközi támadóklasszis, védelmük pedig egyszerűen nem tudott hibázni. A hellászi csapat ezzel a győzelemmel jelentős lépést tett előre a jövő évi vb-döntő felé. A magyarok? A hátralévő négy kvalifikációs mérkőzést már csak “szokásból” kell lejátszani…

A csoport állása:

1. Görögország 5 4 1 – 5- 0 9 pont
2. Oroszország 2 2 – – 3- 0 4
3. Magyarország 4 1 1 2 4- 3 3
4. Izland 4 1 – 3 2- 4 2
5. Luxemburg 3 – – 3 0- 7 0

Nyilatkozatok:

Jenei Imre szövetségi kapitány: – Nagyon jó csapattól kaptunk ki, azt is el kell ismerni: a görög futball manapság jobb, mint a magyar. Úgy érzem, lett volna lehetőségünk legalább egy döntetlen kiharcolására, hiszen nekünk is voltak helyzeteink, a tizenegyest pedig nagyon könnyen adta meg a német játékvezető. A csapatjáték nagy csalódást okozott, í­gy aztán senkit sem tudok kiemelni a mieink közül. Ezzel a vereséggel nagyon kevés esélye maradt a csapatnak a vb-döntőbe kerülésre, az élet azonban nem áll meg, megy tovább, azt viszont egyelőre még nem tudni, hogy velem, vagy nélkülem folytatódik a válogatott története.

Novák Dezső, a válogatott edzője: – Kritikán aluli játék, érthetetlen, hogy tétmérkőzésen miként tud egy csapat ilyen gyengén játszani. A görögök sokkal jobbak voltak, megérdemelték a győzelmet.

Berzi Sándor, a szövetség főtitkára: – A görögök rászolgáltak a két pontra, a magyarok nagy csalódást okoztak.

Telek András: – Egészen biztos, hogy nem volt tizenegyes, amit a játékvezető annak látott, ugyanis nem kézzel, hanem vállal értem a labdához. Nagyon rosszul játszottunk, én magam sem éreztem a ritmust, többször azt sem tudtam, hova rugjam a labdát.

Alketas Panagoulias, a görög válogatott szövetségi kapitánya: – Eljött az idő, amikor a taní­tványok megverik a tanárokat. Ősszel Szalonikiben a 0:0-lal nem voltunk elégedettek, az akkor elhullajtott pontot mindenképpen vissza akartuk szerezni. Nem álltunk be védekezni, a nehéz első negyedóra után egyre jobban meg tudtuk valósí­tani elképzeléseinket. A magyarok kulcsembereit sikerült kikapcsolni a játékból, s utána még arra is maradt erőnk, hogy helyzeteket dolgozzunk ki. Úgy érzem, jól feltérképeztük a magyar válogatottat, de azt is bevallom, kicsit féltünk azoktól az újoncoktól, akikkel még nem találkoztunk. A győzelem egyik fő okát abban látom, hogy a közelharcokból rendre mi kerültünk ki győztesen. A meccs előtt is ezt tartottam a legfontosabbnak, erre külön felhí­vtam valamennyi játékosom figyelmét.

Puskás Ferenc, az egykori Aranycsapat játékosa, az MLSZ nemzetközi igazgatója: – A labdarugásban örök szabály, hogy a győzelemhez gólt vagy gólokat kell rugni.

Disztl László: – Az első félidő közepén Mitropoulos ráesett a térdemre, valószí­nűleg meghúzódtak a szalagjaim, í­gy bármennyire is akartam, nem tudtam folytatni a játékot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
11.28. 19:30, m4sport
12.02. 21:00, m4sport
12.05.17:00, m4sport
12.08. 21:00, m4sport
12.12. 17:00, m4sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ