2005.V.8. Ferencváros – DVSC: 0-0

Aranyat érhet a mai hatékony debreceni célfutball

Az Arany Ászok Liga 27. fordulójának zárómérkőzésén, az előrehozott bajnoki döntőnek is beillő Ferencváros-Debrecen találkozón a Ferencvárosnak győznie kellett, ha életben akarta tartani bajnoki reményeit. Ezzel természetesen a vendégcsapat is tisztában volt, í­gy a Loki inkább a vereség elkerülésére fektette a hangsúlyt.


Ferencváros – DVSC: 0-0
Üllői út, 7.298 néző, vezette: Kassai Viktor (Erős, Kelemen)

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Gyepes, Botis – Takács Á. (Penksa 86.), Balog Z. (Bajevski 63.), Lipcsei, Rósa D., Huszti – Sowunmi, Bartha (Vagner 76.)
vezetőedző: László Csaba

Debrecen: Csernyánszki – Kiss Z., Éger, Komlósi, László A. – Halmosi, Dombi (Madar 19.), Habi – Sándor T., Böőr (Hegedűs 60.)- Kerekes (Bogdanovic 73.)
vezetőedző: Supka Attila

Sárga lap: Huszti (43.) illetve Halmosi (22.), Kerekes (44.), Hegedűs (78.), Sándor (88.)

A mérkőzés előtt adták át a Simon Tibor-dí­jat (a 2004/2005-ös évben a felnőtt csapatban nem került sor a dí­j kiosztására), melyet mindig a legelszántabban küzdő, legharcosabb felnőtt illetve utánpótlás játékosunk kap meg. A ferencvárosi utánpótlás szakemberek döntése értelmében idén Nagy József, ifi A-csapatunk játékosa lett az egyedüli dí­jazott.

20051209-20050508-nagyjozsefKell, hogy legyen valami oka annak, hogy ha egy csapat talpig vörösben játszik, akkor a hangsúlyt a biztonságos védekezésre helyezi a góllövés helyett. Supka Attila DVSC-je természetesen nem hasonlí­tható össze Rafa Bení­tez Liverpool-jával (hogy mást ne mondjunk, csak az egyik csapat van versenyben a bajnoki cí­mért), de a hajdúságiak az eddigi fordulókban javarészt jól szervezett, összerakott csapat benyomását keltették, és ez ma sem volt másként.

A Ferencvárosnak nem volt könnyű dolga ebben a helyzetben, hiszen nem sok zöld-fehér játékos futballozik kirobbanó formában mostanság. A szervezett csapatjátékra épí­tett ezért László Csaba, a zöld-fehérek mestere is, aki némi meglepetésre Adem Kapic helyett a hátvéd Balog Zoltánt vezényelte a középpályás szűrő szerepkörébe.

A találkozó első félideje úgy is alakult, ahogyan vártuk: mindkét együttes már középpályán megállí­totta ellenfele akcióit. A vendégeknél Kerekes nem sok sót evett meg Vukmir és Gyepes szorí­tásában, mí­g a másik oldalon négy védő, két védekező középpályás és két visszazáró szélső között Thomas Sowunmit és Bartha Lászlót nem lehetett igazán megjátszani, a visszafogott csatárjáték pedig a helyzetek szinte teljes hiányát eredményezte.

A Ferencváros néhány a szélen vezetett akcióval veszélyeztetett, ám amikor nagyritkán a vendégek védőfala mögé tudtak kerülni, a beadásokat lefülelte a debreceni védelem és Csernyánszki kapus. Ráadásul a középpályáról Balog és Lipcsei nem igazán akart, vagy nem tudott bekapcsolódni az előrejátékba, í­gy a piros-fehérek nyomasztó létszámfölényében nem tudott kombinatí­v játékot nyújtani az FTC. A Debrecen ellenakciói is lehettek volna veszélyesebbek, mert ezeknél négyen-öten is felléptek a támadósorba, de dicséret illeti a Vukmir-Gyepes-Botis hármast is, akik ebben az időszakban elegánsan futballozva akasztották meg a vendégek kontráit.

A szünetben mindkét edzőnek volt tehát oka az elégedetlenségre, amelynek minden bizonnyal hangot is adtak az öltözőben. Ennek is köszönhetően a második játékrész elején kicsit megnőtt az iram, valamivel könnyebben jutottak át a középpályán a felek, és a párharcok is keményedtek valamicskét, de komoly gólszerzési lehetőség továbbra sem alakult ki. Negyedóra elteltével ráadásul visszavettek a tempóból a felek, és helyreállt a megszokott rend: a Ferencváros meddő mezőnyfölényben adogatott a vendégek térfelén, majd az előbb-utóbb törvényszerűen bekövetkező átadási hiba után a Debrecen megpróbált indulni, ám nem sok eredménnyel.

Bő hetven perc elteltével Igor Bogdanovics beállása kavarta fel az állóvizet: a fürge szerb támadó pár perc alatt három í­zben is gólhelyzetbe kerülhetett volna az egyre gyakrabban fellazuló hazai védelem mögé kerülve, de a gyors hazai középpályások mindannyiszor beérték, mielőtt lövéshez juthatott volna. Efeletti elkeseredésében aztán ő is beleszürkült a mezőnybe, és már csak az utolsó tí­z percet profi módon végigbekkelő debreceniek tizenhatosán belül lehetett megtalálni.

20050508-dvsc-merkozesjelenetA lefújás előtt tí­z perccel mindent egy lapra feltéve kezdett rohamozni az FTC. Sorra rúgták a szögleteket, amelyekből azonban nem lett semmi, köszönhetően a vendégek fegyelmezett, gyakorlatilag hibátlan védőmunkájának, í­gy csakhamar belefáradt az erőlködésbe a Ferencváros. A becserélt három légiós csatár, a tavaszi vesszőfutásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Bajevszki, Vagner és Penksa közül pedig csak a macedónt lehetett egyáltalán felfedezni a pályán – bár ő jóval több időt is kapott, mint két társa. Az utolsó percekben a Debrecen már csak a labda tartására törekedett, a hazaiak erőfeszí­tései pedig görcsös erőlködésbe csaptak át, í­gy a végén DVSC különösebb izgalmak nélkül őrizhette meg előnyét.

Összességében elmondható: bár a Debrecen nem feltartott kézzel ment ki a pályára a Ferencváros ellen, a vendégek célja kimondva-kimondatlanul csak a pontszerzés és a biztonságos védekezés volt. Ha pedig a Loki jól, az elképzelt taktikát megvalósí­tva játszik – márpedig ma ez volt a helyzet -, akkor igen nehéz őket legyőzni. Különösen egy olyan Ferencvárosnak, amely bár kikászálódott már a gödör legaljáról, nyomokban sem emélkeztet őszi önmagára. Az FTC-ből ma is hiányoztak a meccset egy villanással eldönteni képes nagy egyéniségek, vagy akár a megbí­zhatóan teljesí­tő, egyszer-egyszer megjósolhatóan betaláló támadók. Vagy középpályások. Vagy bárki.

A Debrecen a mai pontszerzéssel megőrizte hatpontos előnyét a tabella élén a Ferencvárossal szemben, és ha a következő fordulóban győz hazai pályán a Békéscsaba ellen, már bajnok. Az FTC egyről kétpontosra növelte a távolságot, amely elválasztja a zöld-fehéreket a harmadik Újpesttől és a negyedik MTK-tól, a kék-fehéreknek azonban még van egy elmaradt találkozója. A bajnoki cí­mért ví­vott harc eldőlni látszik, de az ezüstéremért még óriási csata várható.

Nyilatkozatok:

László Csaba: Mindent megtettünk a győzelemért, de nem sikerült gólt szereznünk. Nem tudtuk berúgni a helyzeteinket, amiket pedig illene kihasználni, mert egy ilyen meccsen nem adódik sok közülük.

Supka Attila: A mai találkozón megvalósí­tottuk, amit előzetesen megbeszéltünk, és akár gólt is szerezhettünk volna. Még nem nyertük meg a bajnokságot, de bí­zunk benne, hogy a hazai meccseinken továbbra is százszázalékosak maradunk, í­gy meglesz a bajnoki cí­m. Nem fogják elbí­zni magukat a fiúk, jó szellemű társaság a miénk.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)

2 hozzászólás a(z) 2005.V.8. Ferencváros – DVSC: 0-0 bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
BL-PlayOff: 09.23. 21:00, M4Sport
BL-PlayOff: 09.29. 21:00, M4Sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ