2011.V.22. Ferencváros – Pápa: 3-0

A Nemzeti Sport címlapja

A 2005–2006-os idény után ismét kiléphet az európai labdarúgószíntérre a Ferencváros csapata, amely az Albert Flórián Stadionban André Schembri, Héctor Gabriel Morales és az utolsó profi mérkőzését játszó Dragóner Attila góljával 3–0-ra legyőzte a Lombard Pápát, ezzel megszerezte a bronzérmet az NB I-ben – no meg ezzel az Európa-liga-indulást jelentő pozíciót. Az FTC 2005 után állhat ismét dobogóra a magyar élvonalban.

* * *

Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

Prukner László (FTC): – Minden ellenfelünket tiszteljük, és a Pápa ellen is nehéz mérkőzésre számítunk. A legfontosabb, hogy önmagunkat le tudjuk győzni, és helyre tudjuk rakni azokat a dolgokat, amik elvonhatják a figyelmünket a mérkőzésről. A szezonban mindkét csapat hullámzóan teljesített. A Lombard Véber György gondolkodásához híven egy labdabiztos, bátor, sokpasszos játékot akar játszani. Ezt néha sikerül megvalósítania, néha nem, azonban a Lombard mindig látványos játékra törekszik. Bár a pápaiak is javíthatnak a helyezésükön, a nyomás inkább rajtunk lesz, meglátjuk, hogy sikerül-e az akaratunkat ráerőltetni az ellenfélre.

Véber György (Pápa): – A mi célunk nem az volt, hogy elkerüljük a kiesést, hanem, hogy a középmezőnyben végezzünk. A bajnokság nyolcvan százalékában a hetedik helyen tanyáztunk, egy hónap alatt itt romba dőlt minden. Egy személyben vállalom ezért a felelősséget, egy személyben szégyenkezek mindenért. Nagyon szégyellem az elmúlt hónapokban történteket, jóval több lehetett volna ebben a bajnokságban. Az a közönség, amelyik ezt a csapatot szerette, támogatta, az az utóbbi időszakban gyalázkodik. Úgy érzem, hogy valamennyire engem is szerettek, mert valahonnan eljutottunk valahová, inkább sikerekről szólt ez a két és fél év. Az MTK elleni meccs után mégis az anyukám biztosan jól érezte magát… A magyar futballközegből egy kis ízelítő volt ez az utolsó egy hónap a számunkra, de ez csak erősíteni fog mindenkit, aki ebben részt vett. A Fradi elleni mérkőzésen is mindent megteszünk a pontjaink számának gyarapítására.

A vendégek mestere az origo.hu-n nyilatkozott többek közt a magyar utánpótlás helyzetéről is: – Jelenleg egy ilyen (szerk: akadémiai nevelésű) játékosom van, aki még a Sándor Károly Akadémián volt. Ez a rendszer jó is meg rossz is. Megint lemaradtunk tizenöt évet; ezt a franciák kezdték, külföldön már nem is működik, mi meg most lendülünk bele. Most ötöt támogatnak, így viszont a többiek ellehetetlenülnek. Nemrégiben olvastam, milyen támogatásokat osztanak ki: az első öt kap 226 milliót, a hatodik már csak 35 milliót. Ez az öt most összeszed mindenkit, de nem kerül ki annyi jó játékos közülük. Azt is megmondom őszintén, hogy azért nem olyan játékosok kerülnek ki, akik megváltják a világot. Még sok idő kell nekik, hogy beérjenek. További probléma, hogy nem a magyar focinak nevelnek játékosokat, hanem a menedzserek eladják őket külföldre, márpedig pont a 18-22 év közötti jó focisták hiányoznak az NB I-ből. Németh Krisztián jó példa – nem játszik, már Görögországban sem, de az MTK-ban fejlődhetett volna, és csak most kellene eladni, ebban a korban. Előbb itthon kellene megmutatni magukat, ettől a bajnokság is fejlődne.

Balog Zoltán: – A jubileumok természetesen érzelmileg is megérintik az embert. A klub már nagyon régóta megemlékezik a kerek számú pályára lépésekről, ami jóleső érzés, minden ünneplő játékosnak. Én már nagyon régóta a klubnál vagyok, hiszen kétezerben igazoltam a Fradiba. A múlt héten Kubatov Gábor szólt, hogy neki úgy rémlik, jubilálni fogok és ennek utána is fog nézni. Mióta szegény Nagy Béla eltávozott közülünk, nem vagyok képben annyira a statisztikákkal, de nagyon örültem neki, hogy pont most tudok jubilálni egy ilyen fontos mérkőzésen. Ez a meccs egy olyan lépcsőfok lehet, amiért egy egész szezont dolgoztunk át. Természetesen mi a legfelső fokára szerettünk volna fellépni a dobogónak, de a lényeg, hogy nemzetközi indulásra jogosító helyezést érjünk el. Ezen a találkozón reményeim szerint fel tudjuk tenni az i-re a pontot, de biztos nem lesz egy egyszerű feladat. Abból nem szabad soha kiindulni, hogy a tabella melyik helyén helyezkedik el az ellenfelünk, hiszen aki ellenünk játszik, az mindig kettőzött erővel lép pályára. Remélem, hogy a csapat át tudja majd érezni, hogy mennyire fontos feladat előtt állunk, de nem akarok fogadkozni, egyszerűen le kell győznünk hazai pályán a Pápát. Akkor sem lennék elkeseredett, ha most nem egy gólzáporos meccsen szereznénk meg a győzelmet. Egy góllal legyünk jobbak és akkor boldog leszek.

* * *

Dragóner Attila a búcsúról:

* * *

Marek Heinz eltiltás miatt nem állt Prukner László rendelkezésére.

* * *

A mérkőzés:

 

 

Ferencváros – Pápa: 3-0 (1-0)
Albert stadion, 6.000 néző, vezette: Fábián (Márkus, Demeter)

Ferencváros: Ranilovic – Balog Z., Csizmadia, Tutoric, Junior – Rósa, Maróti, Stanic (Dragóner 55.) – Morales (Józsi 79.), Abdi, Schembri (Pölöskey 74.)
kispad: Haber, Fülöp N., Tóth B., Vass
edző: Prukner László

Pápa: Szűcs – Nagy S., Tóth G., Farkas, Dlusztus – Quintero, Supic (Venczel 74.), Bárányos Rebryk (Szabó Zs. 71.) – Zulevs, Bali (Varga G. 68.)
kispad: Takács T., Rajnay, Takács P., Bíró
edző: Véber György

Gól: Schembri (45.), Morales (71.), Dragóner (89.)
Sárga lap: Schembri (68.) illetve Rebryk (22.), Quintero (24.), Zulevs (32.)

A kezdés előtt a „Szép volt, Dragi!” zúgott a lelátón a profi labdarúgástól búcsúzó FTC-középhátvéd, Dragóner Attila tiszteletére – az ünnepelt a kispadon kezdte a mérkőzést.

Az első lehetőség egy Csizmadián megpattanó lövés következtében a Pápa előtt adódott, Ranilovic – aki egyébként rossz irányba mozdult – megkönnyebbülésére a labda elment a kapufa mellett. Az első tíz percbe még több gyenge szöglet fért bele mindkét oldalon, helyzet viszont nem. A hangulat kifejezetten ideges volt, ezt több kemény (és csúnya) belépő és a sok reklamálás is jelezte, no meg az, hogy a játékban sok volt a pontatlanság – jó focit viszont nem lehetett látni. Lehetőség sem igen adódott, Szűcs Lajosnak egy felfejelt Maróti labda után kellett nyújtózkodnia – a pápaiak kapusa gond nélkül gyűjtötte be a labdát. Közben egy „apró” bökkenő akadt: vezetést szerzett a Fradi két riválisa, a DVSC és a ZTE is, így a virtuális tabellán a Debrecen előzött. Az Üllői úton meg továbbra is bokacsattogástól volt hangos a pálya… Helyzetre a 32. percig kellett várni, ekkor egy szöglet után Schembri fordult és lőtt, Szűcsnek nem okozott gondot a kísérlet. A két csapat fogcsikorgatva küzdött, ötlet és veszély viszont nem volt egyik játékában sem, így nem volt csoda, hogy a 44. percig 0–0 állt az eredményjelzőn. A félidő utolsó perce azonban zöld-fehér gólt hozott, a bal szélről induló Schembri pazar labdát kapott, kilépett, lefutotta Farkast, majd szépen a kapuba emelt – 1–0, ezzel pedig a Ferencváros „virtuális bronzérmesként” vonulhatott le a pályáról. Mindhárom, a 3. helyre hajtó csapat (az FTC, a DVSC és a ZTE) 1–0-s előnyben volt félidőben.

Schembri szerezte meg a vezetést

A fordulást követően gyorsan mindkét kapu előtt adódott lehetőség (a Ferencvárosé volt a nagyobb, de Abdi elől sikerült menteni), majd a harmadik kisebb helyzet a Pápáé lett, amikor egy jobb oldali kontra után Bali lőtt a kapu mellé. Prukner László váltott, Sztanics helyére behozta a búcsúzó Dragónert – a védő közel sem csak tiszteletkörre jött be, a kapu „tisztán tartása” igen fontos volt. Dragóner beállása után a Haladás debreceni egyenlítő góljának örülhetett a Fradi-tábor, a ZTE közben 2–1-re vezetett Szolnokon, ezzel FTC, ZTE, DVSC volt a sorrend a 3., 4, 5. helyen. A Fradi könnyedén tovább növelhette volna előnyét a 62. percben, Schembri ziccerét azonban védte Szűcs Lajos, majd ha lehet, még nagyobb bravúrt bemutatva átért Rósa Dénes ismétlésére is – maradt az 1–0. Ami itt még kimaradt, nem maradt ki a 71. percben, a Ferencváros valósággal lenullázta a Pápa védelmét. Rósa Dénes jobbról Abdinak gurított vissza, aki maga is helyzetben volt, de inkább önzetlenül balra, Moraleshez továbbított, az argentin lekezelte a labdát, és a hálóba lőtt. 2–0. A lényegi dolgok ezzel eldőltek, és ez a hajrán is meglátszott, nagyjából semmi sem történt a pályán… A Ferencváros teljesen elégedett volt a 2–0-val, a Pápa sem törte magát különösebben. A 89. percben jött a slusszpoén: a visszavonuló Dragóner Attila került helyzetbe egy bal oldalról bepasszolt labda után, laposan lőtt, a labda a hosszúban kötött ki – remek búcsú!

Jöhetett az Európa, Európa! kántálás – a Ferencváros 2005 után ismét dobogós, és kivívta a nemzetközi szereplés jogát is. Ez pedig, tekintve a klub nehézségeit, dicséretére válik a játékosoknak – akik még a pályán megkapták a bronzérmeket.

További képek ittitt, és itt …

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Prukner László (Ferencváros): – Tudtuk, hogy a Pápa kultúrált, kombinatív, sok passzos játékra képes. Az első félidőben az volt a kérdés, hogy elfutjuk-e magunkat, ha megállás nélkül nyomozzuk a labdát. Szerencsére ez nem történt meg. A szünetig a Pápa jobban játszott, mi kicsit eszetlenül, ezért nagyon jókor jött a gól, valamint a szünet. A második félidőben a vezetésünk tudatában már nem kellett rohannunk. Gratulálok a csapatomnak, hogy ilyen szép eredményt tudott elérni és az egészszezon során sportemberhez méltó módon viselkedtek hatalmas köszönet jár minden munkatársamnak és mindenkinek, aki hozzá tudott tenni ehhez az eredményhez.

Véber György (Pápa): – Gratulálok a Ferencvárosnak a bronzéremhez és az Európa Ligában való induláshoz. Nekünk egy tétje volt a meccsnek, hogy egyenes gerinccel tudjunk elmenni a nyári szünetre. Azt gondolom, ezt teljesítettük, még akkor is, ha a három kapott gól az sok. Sajnos megint mindegyiket súlyos egyéni hibák előzték meg. Őszintén mondom, örülök, hogy Dragóner Attila góllal tudott elbúcsúzni, egyedül Szűcs Lajos emészti ezt meg nehezen.

Dragóner Attila: – A sors így akarta, csak ezt tudom mondani. Mesés történet, ami ma velem és a csapattal történik, csak álmaimban gondoltam, hogy az egész ilyen szép lett. Az öltözőben elhangzott, hogy ezt a sportágat fejjel játsszák, aztán szívvel és csak utána jön a többi testrész. Elégedett vagyok a csapattal, hiszen fejben ott voltunk, taktikusan futballoztunk, szép támadásokat vezettünk, és szép győzelem lett a vége. Minden gólom emlékezetes, meg minden Fradiban töltött perc is. Megyek ünnepelni, aztán elkezdem a jövőt építeni.

 

André Schembri: – Elégedett vagyok a szezonnal, a csapat jól teljesített, a kitűzött célt elértük. Bejutottunk egy európai kupába, amely újabb élményt ad majd a szurkolóknak, akiknek hálás vagyok az egész éves buzdításért. Ezúton kérek elnézést, hogy a mezemet megtartottam, de az édesapámnak már odaígértem.

Rósa Dénes és Balog Zoltán:

Prukner László külön is elbúcsúzott Dragóner Attilától a meccs után. Vezetőedzőnk arról beszélt, neki milyen volt együtt dolgozni a rutinos védővel.

– Amikor az Üllői útra érkeztem, azzal kellett szembesülnöm, hogy nem volt olyan mag, váz az öltözőben, akire támaszkodni tudtam volna. Dragóner akkor épp sérült volt, és az egyik szemem sírt, a másik nevetett emiatt. Olyan hírek jöttek ugyanis róla, hogy befolyásolja a közönséget, ő irányítja a drukkerek nagy részét, edzőbuktató játékos hírében állt. Innentől kezdve így álltam neki a közös munkának. Aztán szépen lassan felépítették őt az orvosok, a kollégák, és amikor olyan helyzetbe került, hogy játszhatott, már ősszel megadtam neki a lehetőséget, egy gesztust tettem ezzel felé. Később a csapattanácsba is jelöltem, szavazati joggal rendelkezett. A tél folyamán volt egy őszinte beszélgetésünk, ahol azt kértem tőle, fogadja el az érveimet. Arról beszéltünk, hogy neki ez lesz az utolsó szezonja, tolerálja azt, hogy vannak fiatalabb játékosok, akiknek a szerepeltetése a jövő miatt fontos. Lehetnek, akiket kihagyok miatta, aztán ő abbahagyja a focit, és így elveszítjük nem csak őt, hanem másokat is. Ő akceptálta ezt, ez a legtöbb, amit ezért a csapatért tehetett. A csapat eredménye a legfontosabb – ezt mondta akkor is, ez pedig egy óriási gesztus volt a részéről.

(Az nso.hu, a Nemzeti Sport, az nb1.hu, az üllői129.hu, a pepsifoci.hu, az origo.hu, a Sport TV, a Ferencváros és a Pápa hivatalos honlapja, valamint az MLSZ adatbankja alapján)

Hogyan tovább ???

2 hozzászólás a(z) 2011.V.22. Ferencváros – Pápa: 3-0 bejegyzéshez

  • Abdi három olyan gólpaszt adott, ami után az ínyencek is megnyalnák a 10 ujjukat, melyet csak kivételes technikájú és ütemérzékű zsugások tudnak.

  • Győztünk ismét és örüljünk a bronznak, ha már a játéknak nem igazán lehetett! Draginak köszönjük az itt töltött éveket és most látjuk, hogy Ő is mekkora focista a maiak többségéhez képest tudásban és mentalitásban. Ismét távozik a fradizmus egy darabja a csapattól és ez nem jó.. A gólját sokan megkönnyeztük, azt hiszem…
    Az évad meglehetősen hektikusra sikeredett és sajnos történelmi kudarcok tarkították ( Újpest, Videoton) Ám a vége, a harmadik hely valamit talán szépített a dolgon. A baj csak az, hogy ezzel a kerettel újabb történelmi bukások várhatók a nemzetközi hadszíntéren, ezért mindenképpen erősítésre szorulnánk,szinte minden kulcsposzton. Ha anyagilag rendben lenne a klub, lenne kiket igazolni…így azonban nem tudom mi következik jövőre..Hajrá Fradi!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST