2015.VII.16. EL-selejtező, Ferencváros – Zeljeznicar: 0-1

20150716-zeljeznicar-villanyujsagHideg zuhany! Vereséget szenvedett a Ferencváros

A Fradi a 90. percben kapott góllal maradt alul – az új stadionban tétmeccsen először.
A labdarúgó Európa-liga második selejtezőkörének első mérkőzésén a Ferencváros hiába játszott fölényben, és dolgozott ki jóval több ziccert, a bosnyák Zeljeznicar 1–0-ra nyert az Üllői úton.


Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

„Természetesen örülök, hogy itt lehetünk a selejtező második körében. Mivel itthon játszunk, fontos, hogy olyan eredményt érjünk el, ami megfelelő alapot nyújt a boszniai visszavágó előtt. Nagyon jó ellenféllel találkozunk, ötven-ötven százalék esélyt látok a továbbjutásra” – nyilatkozta a Ferencváros vezetőedzője, Thomas Doll.

Thomas Doll a Nemzeti Sport Online kérdésére beszélt David Mateosról és az új szerzeményről, az El-re utólag benevezett Radó Andrásról is.

„David Mateos nem lesz a csapat tagja. A jövőjéről pedig majd ráérünk jövő héten tárgyalni, most fontos feladatok várnak ránk, holnap az Európa-ligában, a hétvégén a bajnokságban. Radó András két napja érkezett hozzánk, de hosszabb ideje ismerjük. Fiatal, gyors, mozgékony játékost kaptunk vele, akivel nőnek a variációs lehetőségeink, mert különböző támadó variációkban is tud játszani” – fogalmazott a vezetőedző, aki Radóval kapcsolatban azt még nem tudta megmondani, holnap tagja lesz-e a keretnek.

„Nagy csapat lesz az ellenfelünk. Elég öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzem az időkre, amikor a Ferencváros Európa élvonalához tartozott – mondta az Üllői úton megtartott sajtótájékoztatón Milomir Odovica Zeljeznicar vezetőedzője. – Szerintem most is erősebb nálunk, és többre is tartják Európában, mint minket. A szurkolótábora nagyszerű, a csapat most Magyarország legjobbja.”

A Zeljeznicar a máltai Balzan ellen kettős győzelemmel, 3–0-s összesítéssel jutott a második fordulóba.

„Nagyon fiatal a csapatunk, sok fiatal bosnyák játékos számára az Európa-liga a nagy lehetőség arra, hogy megmutassa magát, és esélyt kapjon arra, hogy külföldi klubnál kipróbálja magát. Nagyon nehéz párharc lesz, de ha csütörtökön a legjobbunkat nyújtjuk, nem leszünk esélytelenek a visszavágón” – tette hozzá a 60 éves Odovic, aki 1974 és 1984 között játszott a Zeljeznicarban, amelynek először 2003 és 2004 között volt az edzője, majd 2014-ben tért vissza a szarajevói klubhoz.

A mérkőzés:

Ferencváros – Zeljeznicar: 0-1 (0-0)
Groupama Aréna, 9.453 néző, vezette: Gunnar Jarl Jónsson (Gunnarsson, Sigurdarson – izlandiak)

Ferencváros: Dibusz – Dilaver, Nalepa, Leandro, Ramírez (Sesták 46.) – Gera, Somalia – Varga R., Busai (Hajnal 46.), Lamah (Gyömbér 68.) – Böde
kispad: Jova, Nagy Do., Nagy Á., Radó
vezetőedző: Thomas Doll

Zeljeznicar: Antolovic – Memija, Bogdanovic, Kosoric, Kvesic – Djelmic (E. Sadikovic 71.), Blagojevic, D. Sadikovic, Hadziahmetovic (Beganovic 53.), Kokot (Diatta 87.) – Bajic
kispad: Kjosevski, Uzelac, Livaja, Stokic
vezetőedző: Milomir Odovic

Gól: Beganovic (90.)
Sárga lap: Sesták (86.) illetve Djelmic (42.), E. Sadikovic (80.), Diatta (90+1.)

Ez azért már hasonlított arra, amit futballhangulatnak szokás nevezni. A hollandok elleni múlt heti üres lelátók után (mint ismert, a meccset zárt kapuk mögött rendezték) ezúttal már nagyjából fél ház előtt lépett pályára a Ferencváros a Zelejeznicar elleni El-selejtezőn. A mintegy 150 fős, félmeztelenre vetkőzött vendégtábor az első perctől kezdve énekelt, míg hazai oldalon nagyobb hatás szünetekkel, de időnként kimondottan jól szólt a „Hajrá, Fradi!”.

A játékról az első tíz perc során nem sokat tudtunk feljegyezni, relatíve eseménytelenül, helyzet nélkül telt az idő, a Fradi a bosnyákokat nem tudta olyan nyomás alá helyezni a mérkőzés elejétől fogva, mint legutóbb a hollandokat. Az első lehetőség ezzel együtt a tiszta zöldben játszó hazaiak előtt adódott, Varga Roland jobb oldali szabadrúgásból ívelt a kapu elé, a középen érkező Gera Zoltán azonban fölé fejelt.

Gera ZoltánNagyjából tízpercenként történt „valami”. A 21. percben például Roland Lamah került a bal szélen a bosnyák védelem mögé, éles szögből leadott lövését a gólvonal előtt kivágták a vendégek. Még ugyanabban a percben ismét a belga villogott, beadását Böde Dániel hat méterről előrevetődve a kapu fölé fejelte.

Harminc perc elteltével érdekes volt látni, hogy a Ferencváros hosszú idő után először nem tudott olyan nagy labdabirtoklási fölényt kiharcolni hazai pályán, mint azt tavasszal megszokhatták a szurkolók.

Mindettől függetlenül 45 perc után akár 3–0-ra is vezethettek volna a házigazdák. A már említett Böde-helyzet mellett Leandrónak is volt egy ziccere. A hátul olykor bizonytalannak tűnő nyári szerzemény (kilenc év után tért vissza az FTC-hez) egy szabadrúgás után lecsorgó labdát két lépésről nem tudott a kapura irányítani, majd a zöldek legjobbja, Lamah találta el a bal szélről a hosszú oldali kapufát. Tegyük hozzá, ekkorra már megvolt a korábban hiányolt Fradi-fölény. Még úgy is, hogy az első félidő utolsó perceiben emberhátrányban játszott a Ferencváros, mert az egyik durvább bosnyák belépő után ápolásra szoruló Cristian Ramírez már nem jött vissza (és nem is cserélt Thomas Doll vezetőedző).

A gól azonban továbbra is hiányzott, 0–0-s döntetlennel vonultak szünetre a csapatok.

A szünetben Doll kettőt cserélt, és alaposan átszervezte csapatát. A megsérülő Ramírez helyett beállt az új szerzemény, a szlovák válogatott támadó, Stanislav Sesták, aki a középpálya bal szélén játszott, ahonnét Lamah behúzódott középre, a halványan teljesítő Busai Attila helyére. Busait Hajnal Tamás váltotta a szünetben. A rutinos középpályás Gera Zoltán mellé került szűrőbe, Somáliából pedig balhátvéd lett.

Az átszervezéssel azt elérték a zöld-fehérek, hogy állandósították fölényüket, de a gól továbbra is hiányzott a játékukból. Sőt már olyan nagy helyzeteik sem voltak, mint az első félidőben (ha csak Gera erőtlen fejesét nem tekintjük annak Hajnal szöglete után). A 68. percben ráadásul megsérült Lamah is, akit Gyömbér Gábor váltott, aki szűrőként szállt be, Hajnal pedig egy sorral előrébb került. Ezzel az is eldőlt, hogy a Haladástól a hét elején szerződtetett, az El-be utólag benevezett Radó András még nem mutatkozik be.

A 75. percben aztán megérkezett a régóta várt újabb Fradi-lehetőség, de Gyömbér Gábor remek jobb oldali beadását a hosszú érkező Varga Roland fölé fejelte – ez már legalább a harmadik olyan helyzet volt, amikor fejjel, közelről nem találták el a kaput a hazaiak.

A 90. percben aztán jött a hideg zuhany: az addig kaput is alig találó bosnyákok gólt szereztek. Michal Nalepát lefejelték egy felívelt szabadrúgásnál, majd Somáliáról éppen Dzenis Beganovic elé pördült a labda, és a csereember külsővel teketóriázás nélkül kilőtte a jobb alsót, 0–1.

A Zeljeznicar 1–0-ra nyert, így nagyon meleg lesz a jövő heti visszavágó… A Fradi tétmeccsen először kapott ki új stadionjában.

További képek: fradi.hu, Farkas Zsolt, Sas Gábor

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

20150716-zeljeznicar-doll„Mindenki elképzelheti, az egész csapat leeresztett fejjel ül az öltözőben. Ma nem tudtuk azt a minőségi játékot nyújtani, amit elképzeltünk. Viszont a nemzetközi labdarúgásban ki kell használni a helyzeteket. Nem öt-hat helyzetet kihagyni, mert megbüntetik a hibázó csapatot. Megvoltak a tiszta helyzeteink, amiket nem lőttünk be, egy figyelmetlenséget kihasználva pedig megbüntettek minket” – nyilatkozta a lefújást követően a Ferencváros vezetőedzője, Thomas Doll.

„A második félidőben nem tudtuk megfelelően megjátszani a területeket, és nem láttam a tizenhatos előterében azt az átütőerőt a játékunkban, ami kellett volna a gólhoz. Nem tetszett az sem, hogy a lelátóról füttyszó hallatszott a második félidőben, mert a játékosaink mindent megtettek, nem érdemelték ezt meg” – tette hozzá a szakember.

Dollnak felvetettük, bár több rutinos játékosa van a Fradinak, ám a befejezéseknél sokszor éppen a rutin hiányzott…

„Nem szabad elfelejteni, hogy Hajnal Tamás sérülés után tért vissza, Sesták pedig nincs régóta velünk, szükségük van még bizonyos meccsrutinra ebben a szezonban, össze kell érnie a csapatnak, de ennek ellenére nem tartom kizártnak, hogy például jövő héten Szarajevóban győzni tudjunk. Ez a párharc még nincs lefutva” – mondta.

Doll a sérültekről elmondta, Roland Lamah medvepuszit kapott, nem tűnik súlyosnak az eset, Cristian Ramírez viszont mankóval hagyta el a stadiont, az ő sérüléséről az orvosi vizsgálatok után lehet bővebben beszélni.

Almir Memic, a bosnyákok vezetőedzője csapata küzdeni tudását emelte ki.

„Rendkívül elégedett vagyok, különösen az eredménnyel. Mindkét csapat jól játszott. Arra készültünk, hogy a Fradi próbál nyomást gyakorolni ránk, ezért minden labdáért nagyon meg kell küzdeni, és ezt meg is tettük, ez nagyon fontos volt. Azonban szeretném hangsúlyozni, ez még csak az első felvonás volt, lesz egy visszavágó is” – nyilatkozta Almir Memic.

A szakember kiemelte a védők teljesítményét, és hozzátette, úgy érzi, csapatának ugyanazok az erényei, mint a Ferencvárosnak.

(A Nemzeti Sport, az nso.hu, az UEFA, a Ferencváros és a Zeljeznicar hivatalos honlapja alapján)

10 Vélemény a cikkhez: 2015.VII.16. EL-selejtező, Ferencváros – Zeljeznicar: 0-1

  • A Ferencváros labdarúgóinak csodálata, nimbusza, világraszóló hírneve már a múlt (talán jótékony) homályába vész. Fantasztikus szurkolói régen eltűntek (nem a vénascanner óta, sajnos már sokkal korábban) a lelátókról.
    Napjainkra nagyrészt pénzéhes, minimális objektív elemzésre is képtelen konjunktúra lovagok kavarognak a szakosztály körül. Pofátlanul, gátlástalanul nyúlják le azt a Clubot, amelyet az aktuális hatalom kegyelméből átmenetileg kirángattak a kilátástalanság mocsarából.
    Nem szeretnék Cassandraként jósolgatni, de úgy érzem -- talán nem véletlenül a hatalmas dicsőség felé vezető állítólagos út első lépései után -- a magyar labdarúgás egyik legnagyobb csodája az FTC éppen most indul el a végső süllyesztő felé.
    Sajnálom és rendkívül szomorú vagyok, hogy ezeket kell írnom, de lelkem nyugalmának visszaszerzése okán kilátogatok oda, arra a réges- régi, még ma is felemelő hangulatú Labdakertbe, ahonnan minden csoda elindult, az ezerszer áldott Soroksári útra, ahol igazán méltó emléket állítottak az ELSŐKNEK. Itt válik bizonyossággá azon érzésem, hogy talán most és itt kellene megint újrakezdeni és talán jobban, okosabban téve dolgainkat egy szebb, őszintébb, sikeresebb pályán újra elindulni a csillagok felé és nem fordulni már vissza soha többé. E.E.E.

  • Milyen gyorsan növekedtek az elvàràsok ! Még néhàny évvel ezelôtt egy olyan jàtékkal, amit a Fradi tegnap a bosnyàk csapat ellen bemutatott, vastapsot kiérdemelt volna a csapat.

    Ez talàn rendjén is van, hiszen, ha többet vàrnak egy csapattòl, akkor az többet is szokott adni, hogy kielégìtse a szurkolòk elvàràsait.

    Hogy a Fradi még nem tartozik az euròpai élvonalhoz, azt tegnap fàjdalmassan kellett tapasztalni (legalàbb ami az eredményt illeti).

    Mindennek az ellenére azonban, habàr a Fradi a jelenlegi mércéjéhez mérve, „rosszabbul“ jàtszott is, nincsen semmi szégyelnievalòja sem. A meccs végéig ôk kezdeményeztek és a bekapott gòl. No, ja.

    Doll edzô nyilatkozata és Lisztes Krisztiàn kommentàrjai a meccs utàn azonban nem engedték gyàszba borulni a tàbort. Ellenkezôleg: Mindkettôjük megkérdôjelezte azt az örök babonàs kijelentéseket, hogy ha a hollò kereng a hàz körül, akkor halottat visznek ki onnét.

    Nem hollòròl, sasròl van szò.

    Mindkettôjük kérdése ezért jogos (ezt a kérdést ùgyis csak egy olyan edzô teheti fel, aki bìzik a munka gyümölcsében): Miért nem lenne lehetséges egy hasonlò meglepetés Boszniàban ?

    Aki kisérte a Fradi fejlôdését egész eddig, az egy csapat fejlôdését vette észre, amelynek elveszett meccs csak a bìrò sìpszava utàn van.

    Szarajevòban jàtszàk még csak a màsodik félidôt.

    Akàrhogy is mérgelôdhetett Doll edzô a meccsen àt. Ez a csapat az ô gyereke is. Egy gyereket meg ha nem is okoz mindig örömet a szüleinek, mégis a szülei gyermeke marad. Ez a Fradi csalàdban màsképp lenne ? Hol az a szülô, aki csak örömet kivànna a gyerekétôl ?

    Végül nem az a fontos, hogy a szülôk aggodalmai és elképzelései érvényesüljenek, hanem a gyerek. Bìzzunk ezért közös gyermekünkben.

    A Fradi egy kicsit letért az ùtjàròl, de vissza fog térni. A csapat màr rég megtanulta, hogy kitartò munka nélkül nincsennek eredmények. Az embert nem a szerencse vàrja, hanem munkàja, amiben ki kell tartani.

    Azonban jò lett volna tegnap egy kis szerencse is. A küzdôszellemen nem mùlott.

  • Én bízom abban, hogy 1972 megismétlődik, és Szarajevóban kiharcoljuk a továbbjutást. A nyávogást pedig tessék hagyni a cicáknak, azoknak jól áll. Egy magára valamit is adó igazi szurkoló nem hagyhatja el magát.

  • Kispufi nagyon jól összegezte a látottakat.Méghogy ide nem férne még egy csatár…?!Éreztem,hogy ezt a meccset nem szabad megtenni a neten,de inkább azért bosszankodtam volna,nem a tegnapi látottak miatt.Ennyit tudunk???második kör selejtező???
    ez az ellenfél simán verhető lett volna,idegenben csak a csoda segíthet,mert azok a játékosok tudják,ha otthon kikapnak és kiesnek ott “meglincselik” őket még Aznap.
    majd meglátjuk…
    most már a hali meccstől is Elment a kedvem.

  • hát Járóka Sándor és zenekara kutyafüle ehhez a Zseljeznicsarhoz képest, nem cigánybanda, és ha magyar csapat játszik így, az tíz percen besárgult védelmet és húsz percen belül emberhátrányt jelent, ld. u20-as vébé.
    de ha a lerúgott két kulcslégiósunkkal és a meg nem adott 11-essel le is futjuk a panaszáriás tiszteletköröket, be kell látnunk, ilyen ötlettelen, bizonytalan kulcsemberekkel semmire se mehettünk. Gera megint csúszott-mászott, csak a labdával nem tudott mit kezdeni, Hajna rossz megoldásokat választott, Böde pontatlan volt, Lamah -- a sérüléséig, a kapufával együtt is -- még inkább, Dilaver a tavaly ősz eleji, kezdeti labdatemető volt… Nalepa volt a legveszélyesebb, a középhátvédünk, ami mindent elmond… és nem tudom, miben bízzunk a visszavágóra.
    le vagyok lombozva, ez elkeserítő volt. a vitán felül jelenleg legjobbnak számító magyar csapat beárazta az egész labdarúgásunkat meg az nb1-et, nem mintha a másik két (ill. múlt héttel három) csapat ne ugyanezt tette volna. és Szarajevóban nemigen fogja a vendégtábor túlkiabálni a hazait. tudom, volt már ilyesmi a Fradi-történelemben, és ez is amolyan előjel nélküli volt, de akkor is: nagyon nehéz mibe kapaszkodni most.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.18. 15:30 Paks-FTC (Stream:m4sport.hu)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ