2018.IX.2. Ferencváros – MOL Vidi FC: 2-2

Kétgólos hátrányból állt fel a Vidi a Fradi elleni rangadón

Bombagólok itt is, ott is, mindkét csapat nyerhetett volna.
Hiába vezetett két góllal a Ferencváros a labdarúgó NB I 7. fordulójában a Vidi ellen, végül döntetlennel kellett megelégednie az Üllői úton, ahol három látványos bombagól is esett.

Nyilatkozatok:

Szerhij Rebrov:

Marko Nikolics: — Amikor a Ferencváros a Vidivel játszik, az mindig a magyar labdarúgás egyik fontos mérkőzése, hiszen mindkét csapat kimondva is a bajnoki cí­mért küzd. Az előző szezonban a miénk lett az aranyérem egy szoros idény végén, de ez már a múlt. Ellenfelünk nemrég edzőt váltott és egy saját országában már bizonyí­tott szakembert nevezett ki a kispadra, aki győzelemmel kezdett az NB I-ben is, azt pedig jól tudjuk, hogy vannak minőségi játékosaik a keretben. De, ahogyan mindig is, ezúttal is inkább a saját csapatomra és a mi játékunkra koncentrálnék. A srácoknak volt egy nap pihenőjük az AEK elleni visszavágó után, ahol kemény csatát ví­vtunk a görögökkel. Ezt követően úgy gondolom, hogy jó munkát végeztünk a regenerációval, valamint az ellenfél kielemzésével és a felkészüléssel. Tudom, hogy mindenki számára nagyon érdekes most az EL-sorsolás, de higgye el nekem mindenki, jelenleg az az első számú prioritás, hogy elhozzuk mind a három pontot a Ferencváros otthonából.

A mérkőzés:

Ferencváros — MOL Vidi FC: 2-2 (2-1)
Groupama Aréna, 18:00. 14.520 néző.
Vezette: Berke Balázs (asszisztensek: Tóth II. V., Buzás; alapvonali jv.: Farka Á., Szilasi; tartalékjv.: Király)

Ferencváros: Dibusz — Lovrencsics G., Leandro, Blazic, Heister — Sigér — Bőle, Spirovski, Gorriarán (Varga R., 22.), Petrjak — Lanzafame (Finnbogason, 82.)
kispad: Holczer, Takács Zs., Böde, Csernik, Koch
vezetőedző: Szerhij Rebrov

MOL Vidi FC: Kovácsik — Fiola (A. Hadzic, 62.), Juhász R., Viní­cius, Tamás K. (Hangya, 76.) — Nikolov — Pátkai (Sós, 70.), Huszti — Nego, Kovács I., Lazovic
kispad: Tujvel, Berecz, Stopira, Tóth B.
vezetőedző: Marko Nikolics

Gól: Spirovski (14.), Lovrencsics G. (35.) illetve Nikolov (44.), Huszti (75.)
Sárga lap: Petrjak (45+3.), Lanzafame (69.) illetve Fiola (39.), Huszti (54.), A. Hadzic (85.), Kovács I. (90.)

Ötvenhárom perccel a kezdés előtt leszakadt az ég.

Negyvennyolc perccel a kezdés előtt kisütött a nap.

Mintha az időjárás is azt akarta volna jelezni: ahogyan a kezdésig, úgy azt követően is bármi előfordulhat.

Ha nem is ért mindenkit derült égből villámcsapásként, de mindkét vezetőedző húzott egy-két váratlant: Szerhij Rebrov csupán a cserék közé jelölte Varga Rolandot, illetve Böde Dánielt, mí­g a másik oldalon Marko Nikolics tett ugyaní­gy a csapatból eddig kirobbanthatatlan Stopirával és Anel Hadziccsal. Ami a zöld-foki-szigeteki védő és a bosnyák középpályás „távollétét” illeti, úgy tudjuk, az elmúlt időszak megpróbáltatásai nyomán (49 nap alatt 12 tétmeccs) a fizikai állapotuk nem tette lehetővé, hogy a szakmai stáb az első perctől fogva számolhasson velük. A fehérváriak legalább leülhettek a kispadra, nem úgy, mint a meccs előtt kiadott összeállí­tásban még a pályára lépő futballisták között feltüntetett Botka Endre, a hátvéd szó szerint az utolsó pillanatban dőlt ki (a hí­rek szerint „érezte” a lábát), í­gy a tartaléksorból Sigér Dávid lépett elő kezdővé. S hogy Marko Nikolics percei se teljenek unalmasan a mérkőzést megelőzően: a szintén kezdőként számí­tásba vett Marko Scsepovics sem tudta vállalni a játékot, helyette az élvonalbeli karrierjét a Fradiban elindí­tó Huszti Szabolcs kapott lehetőséget.

S ha már Huszti Szabolcs… Tizenöt esztendővel a Pécs elleni premier után az Üllői útra vendégként visszatérő középpályás mindjárt az ötödik percben beköszönhetett volna, ám a lövésébe beleléptek. A lényeg azonban: egymásnak estek a felek, ádáz csata zajlott a pályán, a kevésbé látványos, de annál inkább küzdelmes játékot csak egy-két ápolás törte meg. No meg a ferencvárosi gólöröm: a 14. percben Ivan Petrjak úgy futott el a szélen, ahogy azt tőle megszokhatták már a IX. kerületben, a beadását követően pedig a labda Sztefan Szpirovszki elé került, aki úgy lőtte ki a jobb alsó sarkot, hogy annál pontosabban nem is lehetett volna. Fernando Gorriaránt nem sokáig tette boldoggá a gól, az uruguayi légiós a 22. percben a combját fájlalva lebicegett a játéktérről – Varga Roland sprintelt be helyette. Percek múltán talán még az addigi eseményeket meglehetősen rezignáltan figyelő Szerhij Rebrov is a szí­véhez kapott: az első gól szerzője terült el a gyepen a lágyékát fogva.

Amikor némelyekben esetleg felvetődhetett, hogy az ukrán szakvezető által diktált (edzés)tempó egyelőre erős a játékosoknak, a macedón középpályás jelezte: tudja folytatni. így testközelből lehetett szemtanúja az első félidő utolsó záró harmadában rendezett gólszépségversenynek: lehetetlen volt eldönteni, hogy a Fradit kétgólos előnyhöz juttató Lovrencsics Gergő vagy a Vidit a meccsbe visszahozó Boban Nikolov irtózatos erejű lövése vitte el a pálmát. Maradjunk annyiban, a hazaiak hí­vei a válogatott formában futballozó Lovrencsicsre, a fehérváriak a magyar rangadó keretében zajló macedón különviadal állását 1–1-re módosí­tó Nikolovra voksoltak.

Mi meg arra szavaztunk a szünetben, hogy a második félidő még az elsőnél is jobb lehet.

Annyiban tévedtünk, hogy a szí­nvonal nem emelkedett, viszont az iram nem csökkent. A Vidi többet támadott, mint az első negyvenöt percben, a Ferencváros – a maga szemszögéből nézve érthetően – ellencsapásokra rendezkedett be. Helyzetek voltak itt is, ott is, feszültségből nem volt hiány, a felek nem kí­mélték egymást, miközben a két csapat legdörzsöltebb alakjai ott próbáltak még tüzet vinni a mérkőzésbe, ahol csak lehetett. Huszti Szabolcs volt az, aki a 75. percben góllal fokozta az izgalmakat, becsületére váljon, amikor szembesült azzal, hogy a lövése után a hálóban köt ki a labda, felemelt kézzel jelezte: nem felejtette el a múltat. Ha a gesztusát értékelte is a publikum, a gólját nem – hogy a véleményét milyen formában hozta az érintett tudomására, annak részletezésétől e helyütt eltekintenénk. 2–2

Az ellenben rögzí­thető, hogy a mérkőzés végén joggal szólt a vastaps a nézőtérről, az első félidőben jobban játszó Fradi és a szünet után a játékot uraló Vidi magyar szinten élvezetes összecsapást hozott össze.

Tekintve, hogy nem lehetett győztest hirdetni, a döntetlen több mint igazságos.

További képek: fradi.hu, mlsz.hunso.hu, Sas Gábor

Nyilatkozatok:

A Mol Vidi trénere, Marko Nikolics gratulált a Ferencvárosnak, mert szerinte a fővárosi gárda mindent megtett a győzelemért.

„De mi is. Hihetetlen ütemben, háromnaponta játsszuk a meccseket, miközben hárman sem álltak a rendelkezésünkre, és a találkozó közben is volt kényszerű cserénk. Büszke vagyok a fiúkra, hogy í­gy is harcoltak. Az eredmény miatt boldog nem vagyok, de ha azt nézem, hogy nulla kettőről álltunk fel, akkor elégedett lehetek. Olcsó gólokat adtunk az ellenfélnek, pedig kontrolláltuk a mérkőzést. Mindenki láthatta, hogy nem elégedtünk meg a döntetlennel, mentünk előre kettő kettőnél is, hogy miénk legyen a három pont. Most négy nap pihenés, aztán számí­tásaim szerint huszonkét mérkőzés vár a csapatra.”

A szerb szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy játékvezetői szempontból (is) nehéz mérkőzést játszottak, de szerinte a bí­rói stáb jó munkát végzett.

„Kis hibák előfordultak itt-ott, de nagy nem volt. Jár nekik az elismerés, ne csak akkor kerüljenek elő, amikor panaszkodnak rájuk.”

A Nemzeti Sport újságí­rója ezután Huszti Szabolcsról kérdezte, aki az egyenlí­tő gólt szerezte, de a Ferencváros iránti tiszteletből nem ünnepelte gólját.

„Huszti Szabolcs ma leckét adott tiszteletből. Nemcsak mint játékos, hanem mint férfi és sportember is. Nyolc napig nem edzett, mert a gyerekeitől kapott el súlyos betegséget, negyvenfokos láza volt. Megérdemelte ezt a találatot, amely Isten ajándéka volt a számára. Tisztelni kell ezeket a labdarúgókat. Emlí­thetném köztük Gera Zoltánt, Juhász Rolandot vagy Dzsudzsák Balázst is.”

Ha már Dzsudzsák… Arról érdeklődtünk, hogy tényleg reális esély van-e a szerződtetésére, miután az NSO múlt heti értesülései szerint a Vidi már megkezdte az egyeztetéseket a szélsővel.

„Háromnaponta fogunk meccseket játszani, úgyhogy több játékos kell. Egy név talán már ma aláí­r, nem mondhatom el, kicsoda. Ami Balázst illeti: jó véleménnyel vagyok róla, tisztelem. De szerintem minden Magyarországon dolgozó edző örülne, ha a csapatában játszana. Ennél többet viszont nem tudok mondani.”

Az FTC vezetőedzője, Szerhij Rebrov elárulta: nem kérte játékosait arra, hogy 2–0 után visszaálljanak védekezni.

„A Vidi kényszerí­tette ezt ránk. Nem véletlenül van ott az Európa-ligában. Nagyon kemény ellenféllel találkoztunk, úgyhogy elégedett vagyok az egy ponttal. Már a mérkőzés előtt volt egy cserénk, sajnos nem Botka kezdett. Csak gratulálni tudok, hogy í­gy is pariban voltunk egy nagyon jó csapat ellen. Sajnos eddig is fájdalommal játszott, de most már lehet, hogy műtét is vár rá. Észrevettem, hogy az intenzí­v edzések, amelyeket az elején végeztem, kicsit sok volt a játékosoknak, ezért vissza is vettem ezekből. De be kell majd újra vezetnünk, hogy intenzí­vebb futballt tudjunk játszani.”

Az ukrán tréner elárulta: az utcán már sokan megállí­tják, nem csak Budapesten.

„Tudják, ki vagyok, ezért érzem a felelősséget, szeretnék eredményeket elérni. Most fontos két hét vár ránk, főleg a taktikai elemeket szeretném begyakorolni, mert eddig nem volt erre idő.”

Stefan Spirovski: — Parázs találkozó volt, nagy volt a küzdelem a pályán, kí­vülről olyan lehetett, mint egy teniszmérkőzés, hiszen a második félidőben felborult a pálya. Jól kezdtünk, két gólt is szereztünk, de utána nem tudtuk kihasználni a lehetőségeinket. A Vidi be tudott találni az első félidő végén, aztán a másodikban egy szerencsés szabadrúgással ki is egyenlí­tettek. Javí­tanunk kell a helyzetkihasználásunkon, az első félidőben akár le is zárhattuk volna a mérkőzést. Úgy látszik, a Videoton ellen mindig jókor vagyok jó helyen. Kiváló labdát kapott Petrjak a szélen Gorriarántól, majd Bőle nem tudott igazán beleérni a beadásba, és egyszer csak ott volt előttem a labda. Próbáltam a kapussal ellentétes irányba lőni. A labda pedig ugyanúgy a kapufáról ment be, mint tavaly. Próbáltam követni a támadást, a labda pedig jött, nekem pedig hirtelen kellett döntenem, de jól sült el a dolog.

Lovrencsics Gergő: — Hála istennek jól eltaláltam a labdát, ennél talán csak az első Lech Ponznanban töltött idényemben szereztem szebb gólt. Egyébként a szombati edzésen szinte éppen ugyaní­gy találtam a hálóba, úgyhogy megvolt a kellő önbizalom a kipattanónál. A lecsorgónál ott kell lenni a szélső védőknek, cselezni nincs értelme, mert ha elveszí­tjük a labdát, nagy terület nyí­lik mögöttünk. így aztán marad a lövés, szerencsére ezúttal tényleg jól sült el a lábam. Ki kell elemeznünk, hogy mi változott kétgólos előnyben, arra viszont épí­thetünk, hogy jobban futballoztunk, mint a Mezőkövesd ellen, és a cí­mvédő ellen olykor irányí­tottuk a meccset. A végére talán mi is elfáradtunk, próbálunk letámadást játszani, ami sok energiát felemészt. A lefújás után csalódottságot éreztem, mert kétgólos előnyben voltunk, ezek után sajnálom, hogy csak egy pontot szereztünk.

A 7. FORDULÓ VÁLOGATOTTJA A NEMZETI SPORT OSZTÁLYZATAI ALAPJÁN
Dombó (Mezőkövesd) 7 — Lovrencsics G. (Ferencváros) 7, Juhász R. (MOL Vidi) 7, Leandro (Ferencváros) 7, Burekovic (Újpest) 6 — Spirovski (Ferencváros) 7, Nikolov (MOL Vidi) 7, Tőzsér (DVSC) 7, Huszti (MOL Vidi) 7 — Drazic (Mezőkövesd) 6, Priskin (Haladás) 6
A forduló játékvezetője: Bogár Gergő (Mezőkövesd — Puskás Akadémia) 9 — Szert Balázs, Szalai Dániel, Pintér Csaba, Csonka Bence

(A Nemzeti Sport, az nso.hu, a Ferencváros és a Videoton hivatalos honlapja valamint az MLSZ Adatbankja alapján)

7 hozzászólás a(z) 2018.IX.2. Ferencváros – MOL Vidi FC: 2-2 bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
BL-PlayOff: 09.23. 21:00, M4Sport
BL-PlayOff: 09.29. 21:00, M4Sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ