A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Dr. Münnich Ferenc (1886-1967)

„Az FTC valósággal nemzeti intézmény Magyarországon. Vigyáznunk kell rá. Helyesen kell vezetnünk, építenünk, hogy valóban szilárd pillére lehessen a magyar népi demokrácia sportjának”. Münnich Ferenc szavai ezek, aki 1948 márciusától 1950 januárjáig -az ÉDOSZ fúzióig- volt a Ferencvárosi Torna Club elnöke.

Münnich Ferenc 1886-ban született a Fejér megyei Seregélyesen, katolikus családban, édesapja jómódú patikusként kereste kenyerét. Lázadó természetű diák volt, előfordult, hogy összeverekedett tanáraival, két gimnáziumból is kicsapták. Már ekkor harcos ateistának tartotta magát.

Eperjesen és Kassán jogot tanult. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeként a keleti fronton szolgált. 1915-ben orosz hadifogságba esett, és a Szibériába deportálták. Hazatérését követően a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja lett. Illegális kommunista tevékenységéért még Károlyi Mihály rendszerében bebörtönözték, a Gyűjtőfogházba került, ahol Rákosi Mátyással került egy cellába.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Budapest főállamügyészeként, majd katonai vonalon tevékenykedett, később a magyar segítséggel a forradalmi internacionalizmus jegyében kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosának nevezték ki. A Tanácsköztársaságok megdöntését követően előbb Bécsbe menekült, majd 1922-t követően a Szovjetunióban élt.

Önkéntesként harcolt a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán. 1942-től kezdődően a II. világháború végéig a Moszkvai Állami Rádió magyar nyelvű adásain dolgozott. 1945-ben visszatért Magyarországra. 1946 és 1949 között Budapest rendőrfőkapitánya volt.

A kommunista párt vezetői az FTC-t a „fasiszta nép bűnös csapatának” tartották, így nem véletlen, hogy az államhatalom által legkevésbé sem kedvelt és megrendszabályozni óhajtott Ferencváros élére Münnich Ferencet ültették. Sebes Gusztáv egyenesen az FTC megszüntetését javasolta, végül Rákosiék megelégedtek a névváltoztatással is. 1950. február 16-án az ÉDOSZ SE és az FTC összevonásra került ÉDOSZ néven, a klub színeit pedig piros-fehérre változtatták.
Az 1949/50-es szezonban egy jelentős jubileumra került sor: 1949. május 3-án lett 50 éves az FTC. A szurkolók azonban Rákosi döntése nyomán a jeles évfordulóról csak tizenkét nappal később emlékezhettek meg az UTE elleni bajnoki keretében. A mérkőzést az elvtársak politikai célokra használták fel, Deák Ferencet arra kényszeríttették, hogy a másnapi választásokra a Hazafias Népfront mellett kampányoljon.

1950 tavaszán aztán szétkergették a játékosok nagy részét, például a később legendássá vált Aranycsapat három tagját: Czibor Csepelre igazolt, Budai és Kocsis pedig a Honvéd játékosa lett.

A kommunista diktatúra tehát mindent megtett a Fradi szétveréséért, s ebbéli célja érdekében teljes mértékben számíthatott Münnich Ferenc közreműködésére is.

„A mór megtette kötelességét, a mór mehet” – 1950-ben távozott Münnich Ferenc az FTC éléről. Hat esztendőn át diplomataként tevékenykedett, majd 1956. október 6-án Rajk László újratemetésén mondott beszédével tért vissza a politika első vonalába. Az október 23-i forradalmat követően Nagy Imre első kormányában belügyminiszteri tárcát kapott október 25-én. Az október 28-i miniszteri értekezleten megdicsérte a karhatalmi erőket „az ellenséges elemek elleni harcban” tanúsított helytállásukért. 1956. november 2-án Kádár Jánossal Moszkvába szökött, majd a szovjet katonai beavatkozás révén hatalomra került Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnök-helyettesi tisztségét viselte. Döntő szerepe volt a forradalmakat követő megtorlásokban és a Kádár-rendszer megszilárdításban is. 1958 és 1961 között a Magyar Népköztársaság Miniszterelnöke volt, hivatali ideje alatt végezték ki Nagy Imrét és mártírtársait.
Münnich Ferenc személye politikusi és klubelnöki tevékenysége révén egyaránt megtestesíti azt az irracionális gyűlöletet, amit a pártállami diktatúra hívei éreztek a Ferencváros és az általa képviselt értékek iránt. Münnich 1967-ben elhunyt, a kommunista diktatúra a rendszerváltással véget ért – a Fradi viszont örök.

Déri Tibor