A Fradi dicső kupamúltja – 1980-1989

Magyar KupaAz 1980/81-es küzdelemsorozat már a kezdet kezdetén is élénk visszhangot váltott ki.

A kií­rás szerint ugyanis a négy “európai kupacsapat” (Bp. Honvéd, DVTK, Újpesti Dózsa, Vasas) -nemzetközi kötelezettségeire való tekintettel- óriási előnyt kapott. Csak a negyeddöntőben kapcsolódtak be a kupasorozatba, akkor, amikor a szintén idáig jutott csapatok (MÁV-DAC, FTC, Nyí­regyháza, MTK-VM) már fél tucat meccset játszottak … Mivel a “kiemeltek” sikerrel vették ezt az egy (!) akadályt, már az elődöntőre, illetve a döntőre készülődhettek.

A Ferencváros a SZEOL AK (3-1), a Dunaújvárosi Épitők (6-2), a H. Szabó Lajos SE (2-1) és a PMSC (3-1) legyőzésével került a legjobb 8 közé, ahol a döntőig jutó DVTK jelentette a sorozat befejeztetét (DVTK – FTC: 1-0).

A következő szezonban egy kupamérkőzést játszott a csapat: MTK-VM – FTC: 2-0.

Az 1982/83-as szezonban lemásoltuk a két évvel korábbi szereplésünket. A Hatvani KVSC (5-0), a ERDÉRT (4-1), a Szarvasi Főiskola (7-3) és a 22. sz. Volán (5-2) legyőzésével került a Ferencváros a negyeddöntőbe, ahol a Bp. Honvéd csapata volt az ellenfél. Nyilasi hiába duplázott, 120 percnyi játék után 2-2 volt az eredmény következtek a büntetők, amelyet a kispestiek 12-11! arányban megnyertek.

Az 1983/84-es idényben ismét a negyeddöntőben véreztünk el hosszabbí­tás után, ezúttal a Siófok ellen (2-4), akik másodosztályú csapatként megnyerték a sorozatot.

A következő kií­rásban már szinte hagyományszerűen fejeztük be a sorozatot a negyeddöntőben. 1985 április 10-én a Bp. Honvéd ellen játszotta az FTC kupamérkőzését, amelyet 2-1-re elveszí­tett. A Bp. Honvéd megnyerte a sorozatot, felülmúlva azt a Tatabányát, amelynek kispadján dr. Lakat Károly ült.

Az 1985/86 évi Ferencváros kerete

Az 1985/86 évi Ferencváros kerete

Az 1985/86-os kií­rásban a Csengőd (4-0), a Kecskeméti TE (2-0), a Peremarton (2-0), a DMVSC (2-0), a Nyí­regyháza (3-1), az Eger (4-1) legyőzésével került a döntőbe az FTC, ahol a Vasas csapata volt a döntő másik résztvevője.

A Dalnoki Jenő edzette csapat í­gy állt fel: Zsiborás – Hámori Gy. , Pintér , Strausz – Zsivótzky , Takács László , Szántó G. , Kincses – Kvaszta , Palkovics , Zsinka
Csere: Bánki J. , Keller

Az egyetlen 0-0-ás kupadöntő drámai feszültségű volt. Két kiállí­tás is borzolta az amúgy is felfokozott hangulatot. No és a kölcsönösen kihagyott óriási gólhelyzetek. A legnagyobb Vasas helyzet a 80. percben adódott: Kovács 6 m-ről leadott fejesét Zsiborás parádésan kiütötte, a labdára berobbanó Izsó az ötösről ismét fejelt -a ferencvárosi kapus ezt lábbal védte- majd következett a “mesterhármas”! Teodoru kapásból a kivédett labdát kapu mellé lőtte.
Aztán két óriási ferencvárosi lehetőség következett: Strausz beadását Bánki a hálóba fejelte -de hiába emelkedtek a magasba a kezek- Huták lesnek itélte az esetet … Rögtön ezután Kincses a kapu torkából hibázott! A hosszabbí­tásban sem esett gól, í­gy a 11-esek következtek: a Pintér-Teodoru pár után 1-1, Strausz-Borostyán 2-2. Ekkor következett, mint később kiderült – a sorsdöntő 11-es. Szántó gyenge, félmagas labdáját Kakas kivédte! Birinyi viszont a Vasasét könyörtelenül be lőtte 3-2! Kincses “egyenlí­tett” 3-3. Kovács lövésévei 4-3. Az utolsó körben Takács lőtt a bal sarokba 4-4 -majd utolsóként Csorba biztos lábbal lőtte az ötödiket- a kupasikert jelentő 11-est.

IIlovszky Rudolf: – Utolsó mérkőzésem volt ez a kispadon a Vasas csapatánál. Boldog vagyok, hogy újra segí­thettem az együttesnek.

A bucsúzó edzőt játékosai vállukra kapták, majd a magasba emelték … A Buda Istvántói átvett kupát pedig Birinyi István emelte a magasba.

Bővebben …

Az 1986/87-es szezonban ismét a negyeddöntőben fejkezte be az FTC, ezúttal a Vasas bizonyult jobbnak (1-1 és 0-1). A következő esztendőben a Szentesi Ví­zmű csapatán túljutottunk (1-0), de a Volán ellen (1-2) kiesünk a kupasorozatból.

Az évtized utolsó kií­rásában ismét döntőtt játszott a Ferencváros. Az SBTC elleni 3-1 és a Haladás elleni 2-0-val jutott a csapat a legjobb 8 közé, ahol két mérkőzésen dőlt el a továbbjutás. A négy közé jutásért a Répcelak csapatát 3-0 és 4-1 arányban léptük le. Az elődöntőben a Siófok volt az ellenfél (1-2 és 3-0), következett a döntő ahol a bajnokcsapat, a Bp. Honvéd volt az ellenfél.

A Rákosi Gyula edzette FTC í­gy állt fel: Józsa – Simon T. , Pintér , Keller – Páling , Topor , Limperger , Bánki J. – Fischer , Dzurják , Dukon
Csere: Wukovics , Fonnyadt

A Népstadionban felfokozott hangulatban kezdtek a csapatok, felváltva forogtak a kapuk veszélyben. 0-0-ás félidő után a 48. percben a remekül kapura törő Keller lövését Disztl bravúrral szögletre ütötte. A beí­velt labda alól Fischert a 11-es ponton kilökték a labda alól, de a bí­ró sí­pja néma maradt…
A 64. percben Fodor elvette a labdát Pintértől majd 15 m-ről a hálóba lőtt! A meccs végén a Honvéd teljesen beszorult, de Dzurják, Fischer majd Limperger is kihagyta a gólszerzési lehetőségeket. Limperger például 12 méterről fejelt az üresen maradt kapura, ám a visszafutó Disztl bravúrral a léc alól kiütötte a labdát…

Rákosi Gyula: – Nagyon csalódott vagyok, hogy nem tudtunk élni a kupa elnyerésével. Húsz percet játszottunk úgy, hogy lelkes, nagyszerű közönségünk is meg lehetett velünk elégedve. Még ezzel a 20 perces hajrával is nyerhettünk volna, de rendkí­vül balszerencsések voltunk.

Both József: – Boldog vagyok, hogy a bajnokság megnyerése után sikerült az MNK-t is elhódí­tani. Szí­vből gratulálok játékosaimnak, hogy ilyen nehéz körülmények között, az utolsó időszakban felnőttek a feladatok megoldásához. Az utolsó 15 percben beszorultunk, de végső soron diadalra tudtuk juttatni akaratunkat.

A kupát az MLSZ akkori újdonsült elnöke dr. Laczkó Mihály adta át Csuhay Józsefnek.

Bővebben …

Két kupadöntőt játszott a Ferencváros a ’80-as években: az egyikben főszerepet játszott az ex-ferencvárosi, jelenlegi kapusedzőnk Kakas László, a másikban a később a Ferencvárosba igazoló kedvenc Fodor Imre.

Kakas László

Kakas László

Fodor Imre

Fodor Imre

(Nagy Béla í­rásainak felhasználásával)

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • Ebben az í­dőszakban kezdtem feljárogatni Budapestre mérkőzésekre.1986.4.5. a pontos dátum amikor elösszőr voltam Fradi meccsen Békéscsabán kivűl.Eddig az í­dőpontig csak akkor láthattam élőben szeretett csapatomat amikor Csabán játszottak.1986-ban a honvéd elleni meccs volt az amire felutaztam és a helyszinen szurkoltam végig.Ezt aztán több is követte ,többek közt a fentebb emlí­tett két vesztes kupadöntő is.A 80-as évek végén kezdődőtt el az a csoda ami a mai napig is tart.Bár akkor még tizenéves gyerek voltam mí­g ma már közel vagyok a 40-hez,de az érzés semmit nem változott.Ahányszór eljutok a Szentélybe-legyen az ellenfél a dózsa vagy a Cegléd-mindig eltölt valami hihetetlen jóérzés.Gyermekies öröm lessz rajtam úrrá mikor belépek a stadionba és hálát adok a sorsnak,hogy ott lehetek.Ez talán sokaknak furcsa lehet,de én ritkán tudok elutazni egy-egy hazai meccsre í­gy mindegyik ünnep számomra.Olyan esemény amikor elfeledem a minden napok gondját baját.Nem számí­t semmi más csak az,hogy ott lehetek és szurkolhatok a Csapatnak.S bár a sok-sok szép győzelem mellet volt nem egy csalódást okozó vesztes mérkőzés soha nem bántam meg,hogy időt és pénzt áldoztam rá.
    Nem bántam meg azért se mert megismerhettem sok remek embert akik hasonlóan gondolkodnak a Fradizmusról mint én .Akiknek a cí­mer,a két szin,és a három E sokat jelent.
    Mert nem az számí­t mit kapsz a Fraditól,hanem az,hogy mit adsz a Fradinak!

    FRADI VOLT FRADI LESZ ,MíG A FÖLDÖN EMBER LESZ!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
1. forduló: 08.14. 18:15, M4Sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ