A Fradi naptára, május 21.

tempo-naptar

Évfordulók:

16 éve hunyt el Bányai Lajos
44 éve született Németh Gábor
116 éve született Ruprich László
80 éve született Virágh József

Mérkőzéseink ezen a napon:

1903. vegyes FTC, MFC – Wiener FC: 5:0, nemzetközi barátságos
1905. MAFC – FTC: 0:14, NB1
1911. FTC – Celtic: 1:1, nemzetközi barátságos
1916. FTC – NSC: 0-0, Hadikupa
1922. FTC – Rapid: 2-0, nemzetközi barátságos
1923. vegyes FTC, MTK – West Ham United: 2-3, nemzetközi barátságos
1933. III. Kerület – Ferencváros: 2-5, NB1
1939. Szeged – Ferencváros: 4-2, NB1
1944. Nagyváradi AC – Ferencváros: 5-1, NB1
1945. Kispest – Ferencváros: 3-1, NB1
1947. Pereces – Ferencváros: 0-0, Edzőmérkőzés
1950. ÉDOSZ – Bp. Dózsa: 8-1, NB1
1961. Pécsi Dózsa – Ferencváros: 2-0, NB1
1975. Tatabánya – Ferencváros: 2-0, NB1
1977. Újpesti Dózsa – Ferencváros: 2-1, NB1
1994. Csepel – Ferencváros: 1-2, NB1
2005. Ferencváros – ZTE: 4-2, NB1
2006. DVSC – Ferencváros: 3-1, NB1

Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 7 győzelem, 2 döntetlen, 8 vereség, 49-31 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1922. Amsel Ignác
2005. Csurka Zoltán

TFU_00000000_Fforf_ 02_002-4Az FTC első klasszis, válogatott kapuvédője, AMSEL IGNÁC erős fizikumú, gyors mozgású és vakmerő őre volt a hálónak. Nagyszerű ütemérzékével, jól időzített kifutásaival és pompás helyezkedésével szinte vonzotta a labdát. Ezért a tulajdonságáért kapta kortársaitól a “Pók” becenevet. Amsel a KAC ifi csapatában kezdte pályafutását, majd 1921-ben a Kispest vendégszereplése alkalmával Békéscsabán maradt és ott az Előre kapuját védte. A magyar labdarúgás történetében Ő az első vidéki játékos aki bekerült a válogatottba. 1922 tavaszán visszaköltözött Budapestre, és az FTC-be igazolt. Először az FTC – Aarhus Húsvéti Kupa nemzetközi meccsen akarták szerepeltetni, de a féléves átigazolási időből még 3 nap hiányzott. A magyar szövetségben ezt külön kérvényre sem engedélyezték (a dánoktól védhetett volna…). A bemutatkozás így a Rapid elleni (2-0) mérkőzésre maradt: “A szél ereje enyhült, Amselnek néhány szép védésre nyílik alkalma.”

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1905. Scheibel József
1961. Ivanics Tibor

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1925. Sándor József
1931. Sárosi György dr.

“A Wiener Football-Club 1898.-al szemben ma egy, a Ferenczvárosi Torna-Club és a Műegyetemi Football-Club tagjaiból kombinált csapat játszott a millenáris versenypályán. A magyar csapat előreláthatólag nagy fölénynyel (5:0) győzött a bécsi csapat fölött, mely jelenleg olyan rossz kondiczióban van, hogy a bécsi csapatok sorában körülbelül az ötödik helyet foglalja el. Tagjai javarészt fiatal játékosok, kiket csak nemrég soroztak be az első csapatba. A magyar csapat néhány tagja — a biztos fölény tudata ellenére — nagyon durván játszott s a kíméletlen játékáról ismeretes Manglitznak sikerült is a bécsiek legjobb csatárát oly szerencsésen leteríteni, hogy további játékra képtelen lett. Kovács és Pokorny 2 — 2 goalt, Weisz 1 goalt lőtt. A magyar csapatban inkább a Műegyetemiek keltettek figyelmet szép játékukkal. Niessner finom játéka, Niernsee és Friedrich hathatós támogatása és erélyes ellenállása a magyar csapatnak nagy szolgálatot tett.” (1903 – Wiener FC 1898)

FTC.—MAFC. 14:0. Ezzel a szenzációs eredménynyel végződött a mult vasárnap egyetlen bajnoki mérkőzése az újpesti népszigeti pályán. A nagy gólarányt az magyarázza, hogy a MAFC. végig 9 emberrel, köztük 5 tartalékkal játszott. De bizonyítja ez azt is, hogy a főiskolai csapatok a mostani rendszer mellett a bajnoki mérkőzéseket rendben le nem játszhatják, különösen a technikusok, kiknek tanulmányi szempontból május hóban játszaniok már alig lehet. Biró: Gabrovitz Emil (Postás) volt.” (1905 – MAFC)

“Óriási közönség jelenlétében 5 óra 18 perckor megszólal Herzog Ede sipja, Kórodi megérinti a labdát s megkezdődik a szezon egyik legklasszikusabb küzdelme…A híres, a nagy Celtic volt itt, hogy segítse az üllői-uti pálya hétről-hétre megismétlődő attrakcióit ujabb diadalhoz. Mert más a pálya és más a sport. A pályának uj és uj szenzációkra van szüksége, hogy építőik visszakapják áldozatkész garasaikat s ő maga is megélni tudjon. E tekintetben az üllöi-uti pálya hallatlan erőfeszítéseket visz végbe. Napról-napra jobban kiviláglik, hogy le akar főzni minden versenytársat, maga alá akar gyűrni minden jelen és jövendő pályát. S ha a konkurrencia megerősödik, bizony-bizony nem lehet tudni, milyen változott viszonyokra lesz szükség a football sportban, hogy a rivális pályák háta mögött álló csapatok az attrakciók özönét elbírják.” (1911 – Celtic)

TV-19110604-00-19110521

1911

“Áldozócsütörtök tartalmas programjának a koronájaképpen zajlott le a Celtic és a Burnley mérkőzése. Az üllői-uti sporttelepen vagy húszezer főnyi közönség gyűlt össze a ritka látnivaló megtekintésére…” (1914 – Celtic – Burnley)

“Gyönyörű közönség gyült össze a bécsi és budapesti zöld-fehérek összecsapásának megtekintésére. A Rapid Budapesten még mindig az a tekintély volt, mellyé régi játéktudása emelte. Tegnapi játékával azonban kegyvesztett lett. A régi híres virtuózok, öregágyuk ma már valóban öregek. A második félidő már nem nekik való. A második félidőben a várt nagy Rapid fölény elmarad s az FTC, lényegesen jobban játszva, mint az első félidőben, egyenrangú ellenfél. A szél ereje enyhült, Amselnek néhány szép védésre nyílik alkalma, a Rapid csatárok azonban nem a régi félelmetes lövök. Az FTC csatársorából Héger és Schwarz, a halfsor általában jó volt, a védelem már kevésbé.” (1922 – Rapid)

1923

“A Ferencváros friss lendületű támadójátékkal lepte meg ellenfelét és híveit. Sárosi jól fogta egységbe a csatársort, amelyben Takács régen látott kedvvel és sikerrel játszott. De Toldi és Kohut is igen nagy akarattal küzdött s mindegyiknek volt sikere bőven. Táncos rossz napra virradt, de közben egy-két labdát remekül megjátszott. Turay nem bírta végig a centerhalf posztján, Lázár kitűnően, Laky jól játszott, de nem legjobb formájában. Háda még nem fit, Korányi és Papp jól egészítette ki egymást. Az első félidő fölénye után viharos szünet utáni játékban vívta ki a győzelmet a zöld-fehér tizenegy…Blum Zoltán: – Az első félidőben Sárosi vezérletével nagyon szépen játszott a csapat. A másodikban Sárosit hátra kellett vonni.” (1933 – III. ker. FC)

“Nem úgy indult a mérkőzés, hogy az ÉDOSZ ilyen hatalmas gólaránnyal győz. A Dózsa a játék elején teljesen egyenrangú fél volt. A fordulópont akkor következett be, amikor Kirádi súlyosan megsérült. Ezzel nem csak csonkává vált a Dózsa csapata, hanem egyik legjobb játékosát vesztette el. A jó formában lévő ÉDOSZ főleg kitűnően játszó fedezete révén jól kihasználta az emberelőnyt és fokozatosan fölényt tudott kiharcolni. Védelme Kispéterrel az élen szilárdan állta az egyre szórványosabb Dózsa rohamokat, csatársora pedig mindinkább szétzilálta az egyre jobban visszaeső Dózsa védelmet. Nagymarosi kiállítása után vált egészen nagyarányúvá az ÉDOSZ győzelme. A mérkőzés óriási küzdelmet hozott, s az ideges légkörben sok szabálytalanság is kicsúszott. Különösen az I. félidőben volt küzdelem jellege a játéknak. Henni ezúttal biztos kézzel védett, a két szélsőhátvéd körülbelül egyforma teljesítményt nyújtott, kitűnően játszott a két fedezet, Dékány passzai voltak használhatóbbak, Lakat viszont a védelemben tűnt ki jobban. Budai gyenge kezdés után erősen feljavult, Kocsis is szünet után játszott nagyot. Deák változatlanul gyenge formában van, Mészáros a szünet után javult fel, Czibor kapu előtti szemfülessége három gólt eredményezett…Üllői út, 38 ezer néző, góllövő: Szusza, Czibor, Czibor, Deák, Kocsis, Kocsis, Deák, Kocsis, Czibor.” (1950 – Bp. Dózsa) | Tempó, Fradi!: A híradások szerint az óriási érdeklődéssel várt rangadóra “kíváncsiak” voltak a kommunista párt (állam) vezetői is. Ott ült a lelátón Kádár János akkori belügyminiszter, Marosán György könnyűipari miniszter, de ott szorongtak a Szakszervezeti Világszövetség Kongresszusának küldötte is. Azt nem tudni, hogy akkor már megszületett-e a döntés a Fradi további “kivéreztetésére”, de azt tudjuk, hogy az elvett nevünk, színünk és címerünk után, a legjobb játékosainkat is “átirányították” a rendszer kedvenc csapataihoz.

“A 26. forduló után a két 31 pontos csapat számára nagy volt a tét. A győztesnek ugyanis még lehet reménye a nemzetközi kupában való szereplésre. Végül a nagy akaraterővel kiálló FTC szervezett játékával megérdemelten győzött…A gyenge tavaszi teljesítményt felmutató Ferencváros ezúttal megmutatta, hogy tud jól is játszani…A 2. percben a fiatal Bubcsó bal oldali keresztbeívelését Páling kanalazta vissza a kapu elé, és a berobbanó Wukovics néhány lépésről a kapu közepébe helyezett (0:1). Alig 10 perc múlva újabb találatnak örülhettek a vendégek. Albert az idegenlégiós Christiansennel kényszerítőzött, és a remekül visszakapott labdával egy az egyben törhetett a Csepel kapujára: elegáns mozdulattal jobb külsővel emelt át Hajdú felett (0:2).” (1994 – Csepel)

1994

2005

5 hozzászólás a(z) A Fradi naptára, május 21. bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 07.10. 20:00 BL selejtező FTC – FC Ludogorets (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST