A II. világégés és a magyar futball – sorozat indul!

nsoIdén volt hetven éve, hogy 1945. szeptember 2-án, Japán kapitulációjával véget ért a II. világháború. Az emberiség eddigi legnagyobb borzalmában legalább 70 millió ember vesztette életét, ebből legalább 21 millió fegyveres szolgálat közben. A háború folyamán, illetve annak következtében elhunyt magyarok száma 800 ezer–1 millió fő közé tehető, a teljes katonaveszteség minimum 300 000. A vészkorszaknak 440 ezernél több, de 550 ezernél biztosan kevesebb magyarországi halálos áldozata volt. Mindkét csoportban nagy számban találhatók (él)sportolók, köztük is legtöbben labdarúgók; rájuk és náluk szerencsésebben járó társaikra emlékezünk most induló sorozatunkban, amelynek bevezető részét olvashatják.

Kilencen a ferencvárosi játékosokkal teletűzdelt 1. sz. Honvédkórház csapatából 1942-ben – volt, aki később a fronton kötött ki... (Fotó: Tempó Fradi!/Képes Sport)

Kilencen a ferencvárosi játékosokkal teletűzdelt 1. sz. Honvédkórház csapatából 1942-ben – volt, aki később a fronton kötött ki… (Fotó: Tempó Fradi!/Képes Sport)

Hogy a II. világháború alatt hány magyar labdarúgó-játékos, -edző, -vezető teljesí­tett katonai szolgálatot (beleértve a munkaszolgálatot is) a Magyar Királyi Honvédségben – ebből hányan jártak fronton, hányan vettek részt harci cselekményekben; hányan vesztek oda, sebesültek meg; hányan kerültek hadifogságba, és ott hányan hunytak el végül –, arról nem tudott nyilatkozni a Magyar Labdarúgó-szövetség, valamint a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum sem.

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kebelén belül működő Hadtörténelmi Levéltár és Irattár, illetve a Magyar Olimpiai Akadémia sem tudott szolgálni efféle adatokkal – ilyen nyilvántartással egyik intézmény sem rendelkezik (még megközelí­tő adataik sincsenek).

„Levéltárunkban csak azokról a labdarúgókról lehetnek adatok, akik a M. Kir. Honvédség tagjaként szolgáltak a háború alatt. A bombázásoknak, a szovjet csapatok erőszakoskodásának áldozatává váló vagy civilként a Szovjetunióba hurcolt labdarúgókról nem rendelkezünk információkkal. Sajnálatos módon a M. Kir. Honvédség személyi nyilvántartásai a II. világháború alatt megsemmisültek. A háború után felállí­tott új nyilvántartásokba csak azoknak a neve került be, akik túlélték a háborút, és visszatértek Magyarországra. Az azóta végbement dokumentum-megsemmisí­tések miatt számos legénységi állományú hadköteles katonai nyilvántartó lapjait nem őrizzük már, a tiszti állomány esetében azonban jobb a helyzet: azoknak a hivatásos és tartalékos tiszti rangot elérő labdarúgóknak, akik túlélték a háborút, rendelkezésre állnak a tiszti személyi anyaggyűjtői. A háborúban meghalt labdarúgókról a M. Kir. Honvédség veszteségi okmányai között lehetnek adatok, ám ez a mintegy 600 ezer veszteségi kartont tartalmazó nyilvántartás sem teljes, ugyanis azt a hadi események miatt csak 1944 szeptemberéig tudták pontosan vezetni. Az 1944 szeptembere után elesett, megsebesült, eltűnt vagy fogságba jutott katonák többségének neve már nem került bele ebbe a nyilvántartásba” – tájékoztatta a Nemzeti Sport Online-t e-mailben dr. Bonhardt Attila ezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója.

„Az első világháborúban elhunyt sportolókról készí­tettünk egy névsort a korabeli újságok és forrásanyagok alapján az olimpikonok keresése közben. A katonaolimpikonok közül is meg tudjuk adni azoknak a nevét, akik részt vettek a második világháborúban. Ezek között biztosan nincs labdarúgó, hiszen az Aranycsapat hét katonaolimpikonja jöhetne szóba, de ők koruknál fogva még nem harcolhattak, harcoltak ebben az időszakban. A második világháborúban elhunyt olimpikonok és sportolók teljes körű kutatását azonban még nem kezdtük el” – válaszolt e-mailben megkeresésünkre Győr Béla nyugállományú honvéd alezredes, a MOA Tanács tagja, akinek a katonasport, valamint a katonaolimpikonok és az I. világháborúban elhunyt olimpikonok életútja a fő kutatási területe.

(Hegyi Tamás, Nemzeti Sport Online)

3 hozzászólás a(z) A II. világégés és a magyar futball – sorozat indul! bejegyzéshez

  • Ehhez még annyit:
    A szovjet nyilvántartásokba csak azok kerültek bele, akik meg is érkeztek valamelyik lágerbe. Függetlenül attól, hogy katonák, munkaszolgálatosak vagy civilek voltak. Ezt a névsort (kérdéses, mennyire teljes) meg is kapta Magyarország, fent is van az Interneten. Én is í­gy találtam meg édesapámat, s megtudtuk, hogy éppen a 33. születésnapján hunyt el. Viszont nincs benne az a 150-200 000 ember, akik útközben haltak meg…

    • És még nincsenek benne azok, akiknek a nevét sem kérdezték, csak lepuffantották, mint egy kutyát … nincsenek benne, akik álnevet mondtak, mert azt hitték, í­gy talán könnyebben szabadulnak … nincsenek benne azok, akiknek egy kirgiz kiskatona cirill betűkkel ugyan leí­rta a nevét, csak az azóta is beazonosí­thatatlan … nincsenek benne, akiket egyszerűen lemészároltak útközben … nincsenek benne, akik az első láger előtt meghaltak tí­fuszban, kimerültségben, skorbutban, vagy valami szervi bajban … nincsenek benne azok, akiket a német hangzású/eredetű nevük miatt német áldozatnak könyveltek el … és még SOKAN nincsenek benne … Bennünket 45 éven át még emlékezni sem engedtek … ha a nagypapa /apa /nagybácsi a “fasiszták” oldalán harcolt, a nevét sem volt ajánlatos emlegetni a családban … réges-régen, a “vörös” világban kérdeztem 1-2 “bódult” -- magyarán: “párthű”- barátomtól: “Mit csináltál, mikor behí­vót kaptál?” -- “Mit, mit! Hát bevonultam!” Mondtam: én is úgy emlékszem, hogy kevés katonaszökevény volt a Kádár-rendszerben! Mi csak 1-2 év börtönt kockáztattunk volna a hetvenes években … aki ’41-45 között tagadta (volna) meg a bevonulást, az életével felelt volna érte (+ a családtagjaiéval) …
      Ha jól emlékszem egy ’42-es cikkre, Sárosi dr. ( a “Félisten”) járt a fronton, talán meg is sebesült … ettől, szerintem nem volt “fasiszta”, mert a “hétparancsolatában” is szerepelt: Ő MINDEN ellenfelet egyformán TISZTELT! Bőrre, vallásra stb. tekintet nélkül … de sokszor megbeszéltük már ezt itt: A Fradiban legalább annyi zsidó származású sportoló szerzett dicsőséget a klubnak és a Hazának, mint pl. az MTK-ban … Egyszóval: gyűlöletes minden terror, minden háború, de gyűlölöm azt a szellemi-lelki terrort is, amely gátlás nélkül lefasisztázza az összes magyart, az egész magyar múltat, í­gy a Ferencvárost is …

      • Folyamatosan kerülnek elő olyan adatok, amiből az derül ki, hogy egy-egy játékosunknál azért hiányzik a halálozási dátum, mert ilyen halált volt kénytelen halni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

03.31.18:00 TV:M4Sport
04.03.20:00 M4 Sport MK-negyeddöntő
OLDALAK
04.07.14:45 M4 Sport
04.14.16:30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
Categories
FOTELSZURKOLÓ