Az Üllői úti stadion: 1930-1939

merkozesjelenet1933-34_19330910_ftc-szeged_1006

A nagy cí­mervarrás


1930. május 11. Üllői út, MAGYARORSZÁG-LENGYELORSZÁG 3:1, amatőr válogatottak mérkőzése

Góllövő: Gergely, Bokor, Szűcs II.
Sárkány (Tokodi) — Orbán (BTC), Soponyai (BSE) — Havas (FTC), Sárosi (FTC), Bokor (Postás) — Nemes-Michalovszky (Törekvés), Gergely (BSZKRT), Rajnai I. (BEAC), Szűcs II. (BSE), Tunyogi (UTE).

,,Már csaknem minden játékos magára húzta a válogatott inget, amikor valaki észreveszi, hogy nemcsak a magyar csapat akar fehér dresszben játszani, hanem a lengyelek is. Nosza, a mieink gyorsan előszedik a régi meggypiros ingeket. De azokon meg nincs cí­mer! Nagy cí­mervarrás következik. Egy hamarjában előkerí­tett, 80 éves, öreg nénike varrja a már mellen feszülő ingekre a magyar cí­mereket.”

Ami a játékot illeti, nem volt probléma. A magyar csapat elsősorban a kitűnőén játszó Sárosi vezetésével biztos győzelmet aratott.

.

Rádiós “kunyhó” az Üllői úton

(balról) Titkos, Takács II, Turai, Acht, Markos, Dréhr Imre MLSZ elnöktől takarva Hirzer, Wilhelm II, Borsányi, Fogl III, Opata, Korányi

1930. május 11. Olasz—magyar válogatott labdarúgó-mérkőzés Budapesten.

Sorsdöntő meccs az Európa Kupáért. És hogy az ünnep gazdagsága teljes legyen: helyszí­ni rádióriport! Az első hazai futballmeccs-közvetí­tés. Sporttörténeti és rádiótörténeti dátum. Pluhár István, a Nemzeti Sport főmunkatársa ma délután 5 órakor odaáll az FTC-pályán elhelyezett mikrofon elé, s az események zúgó özönéből szavakat formál. Pluhár István 20 millió magyarnak fogja elmondani azt, amit látott. Megtörtént-e ezer esztendeje, hogy az eseményekkel egy időben húszmillió magyar lelkesedjen vagy csüggedjen ? Ez a csoda, mely ma délután fogan, a rádió kivételes csodája lesz.”

És Pluhár István, ahogy a rádióműsor is jelezte, pontosan öt órakor az A tribün tetejére szerelt „rádiós kunyhóból” elkezdte az első mérkőzésközvetí­tést. Szegény, egyszer sem tudott örömmel gólt kiáltani. Az olaszoktól 5-0-ra kikaptunk …

OLASZORSZÁG-MAGYARORSZÁG 5:0
Aknai (Újpest) — Korányi (Bástya), Fogl III. (Újpest) — Borsányi (Újpest), Turay (Ferencváros), Ví­g II. (Újpest) — Markos (Bocskai), Takács II. (Ferencváros), Opata (Attila), Hí­res (Hungária), Titkos (Hungária). Szövetségi kapitány: Pataki Mihály

,,A magyar csapat teljes egészében csődöt mondott. Egész védekezési taktikánk megbukott. A csapat egyetlen jó formát mutató embere. Titkos a II. félidő 17. percében térdsérülése miatt kivált a játékból. A tí­z főre olvadt csapat egyszerre összeomlott és nyolc perc alatt négy gólt kapott!”

A FIFA főtitkára az Üllői úton

1930. június 8. MAGYARORSZÁG-HOLLANDIA 6:2
Góllövő: Avar 3, Turay 2, Toldi
Aknai (Újpest) – Mándi (Hungária), Fogl III. (Újpest) – Lyka (Ferencváros), Bukovi (Ferencváros), Berkessy (Ferencváros) – Drössler (III. ker.), Avar (Újpest), Turay (Ferencváros), Toldy (Ferencváros), Kohut (Ferencváros). Szövetségi kapitány: Minder Frigyes

A budapesti FIFA-kongresszus napjaiban tartották ezt a mérkőzést. Hirschmann, a FIFA főtitkára í­gy jellemezte a látottakat: — “Szinte unalmas volt már a mérkőzés, mert a magyarok döntő fölénye mellett teljesen egyoldalúvá vált. Igazi futballt „a szó legszorosabb értelmében művészi futballt játszottak a magyarok és egy kis szerencséve! akár 10-12 gólt is lőhettek volna.”

.

Az új edző: Blum Zoltán

 

Blum Zoltán

1930. június 17-én délután az Üllői úti pályán ünnepélyes keretben történt meg az új edző beiktatása.

„Gschwindt Ernő elnök a csapat öltözőjében a játékosgárda előtt beszédet mondott. Beszédében tájékoztatta a játékosokat a tréneri szerepben beállott változásról, s a legnagyobb melegséggel üdvözölte új szerepében Blum Zoltánt, a nagymúltú ferencvárosi válogatottat, akinek érdemeit ő nem is tudná kellőképpen méltatni. Hangoztatta, hogy az igazgatóság teljes bizalommal ajándékozta meg Blum Zoltánt, bí­zik az ő fanatizmusában, klubhűségében, szakértelmében. A játékosok nagy ovációja, éljenzése után Blum válaszolt meghatottan az üdvözlésre. Ezután az új tréner sorban kezet fogott a fiúkkal és átölelte őket.”

.

A jutalomjáték elmaradt

 

Hungler II. János

1930. december 14-re tervezték Hungler II. János búcsúmérkőzését. A profi Ferencváros az amatőr FTC-vel játszott volna, játékvezetőnek pedig Schlosser Imrét kérték fel. A jutalomjáték végül elmaradt, a csapatok egyszerűen barátságos mérkőzést játszottak, mert valóságos í­téletidő uralkodott, s ezért kevés néző jelent meg. (A bevételt Hungler kapta volna.) A búcsúmérkőzés tehát elmaradt, de a végleges búcsú is. Két év múlva ugyanis nehéz helyzetbe került a Ferencváros, nem volt elég hátvédje. Hungler II. ekkor ismét felhúzta a zöld-fehér mezt és segí­tett szeretett csapatán!

.

Zöld-fehér szalagos mézeskalács szí­vek…

1931.03.15-én a Ferencváros—Bástya mérkőzés előtt Mallinger Béla elővett egy csomagot a csapat előtt az öltözőben. A csomagban 11 mézeskalácsszí­v volt feldí­szí­tve zöld-fehér szalagokkal. Egy lelkes ferencvárosi hölgy küldte, s kí­sérő levelében ezt í­rta:

„Hallottam,hogy az elnök urat bí­zták meg azzal, hogy szí­vet adjon a csüggedt csapatnak. Szeretnék én is hozzájárulni ehhez a küldetéshez, s küldöm a csapatnak ezeket a szí­veket…”

A Ferencváros szurkolói is nagy várakozással tekintettek a Ferencváros-Bástya mérkőzés elé (7—0). A találkozó azután megmutatta, hogy sikerült rendezni a sorokat. Nagy sikerrel mutatkozott be az újonc Sárosi György, akinek szerződtetését a ferencvárosi közvélemény szinte egyöntetűen követelte. Első bajnoki mérkőzése után í­gy értékelték teljesí­tményét:

Sárosi annak bizonyult, aminek vártuk. A jó Bukovival egyenértékű, nagyszerűen helyezkedő, remekül passzoló, magas játékintelligenciájú és ami fő, munkabí­ró, fejlődő centerhalf. Határozottan válogatott formát játszott ki.”

.

Világcsúcs a Fradi-pályán

Még ha azt nem is fradista érte el… Az FTC női atlétikai versenyének külön érdekességet adott a német Liesl Schumann, a női gerelyvető világbajnok startja. Az Üllői úti pályán megjaví­totta saját világcsúcsát, 40.93 m-es teljesí­tménnyel.

A verseny sikerét emelte Lukács Éva új országos csúcsa is. Az FTC versenyző a helyből távolugrás csúcsát javí­totta meg 2.48 m-re. Lukács még az 50 m-es sí­kfutásban is győzött, ideje 7.2 mp volt. Diszkoszvetésben Nadányi Ágnes 31.7 m-es dobásával legyőzte a német Schumant. A verseny után két kiválóságunk a velenceiek meghí­vására Olaszországba utazott, az ottani testnevelési kiállí­tással kapcsolatos sportrendezvényeken szerepeltek. „Az első magyar külföldi női atlétikai győzelmet tegnap aratta Lukács Éva (FTC) Velencében. 22 induló közül megnyerte a labdadobás versenyét.” (1931. május 8.)

.

25 percig szünetelt a játék

1931. szeptember első vasárnapján – 8-án– kezdődött az 1931/32. évi labdarúgó-bajnokság. Nekünk, ferencvárosiaknak ez felejthetetlen sikert hozott: a Ferencváros csapata 22 mérkőzésből huszonkettőt megnyert, í­gy 100%-os bajnoksággal büszkélkedhetett! Az idénynyitó azonban rendkí­vül puskaporos volt, 25 percig szünetelt a játék!

Ferencváros – III. kerület 7-2!

„A ferencvárosi közönség hosszú szünet után különös örömmel látta viszont csapatát, de a viszontlátás örömével eleinte baj volt. A III. ker. jól tartotta magát az elején, sőt negyedórai játék után 11-esből a vezetést is megszerezte. A 11-es természetesen nem tetszett a hazai közönségnek, s noha a Ferencváros hamarosan kiegyenlí­tett, a közönség elkeseredése, amelyet egy, a III. kerületi kapu előtt esett hendsz meg nem büntetése is fokozott. Iváncsics egy darabig tűrte a dogot, de a „hülyézés” nem szűnt meg, sőt fokozódott, amikor a bí­ró Papp hendsze miatt újabb 11-est í­télt a Ferencváros ellen. Ezt ugyan Hada kivédte, sőt rögtön utána Szedlacsik berúgta a Ferencváros harmadik gólját is, de a közönségnek még ez sem volt elég a lecsendesedéshez.”

3-1-es állásnál a bí­ró lefújta a meccset, a kerületiek azt hitték, vége, és nem is akarták a játékot folytatni. Aztán a hátralevő 50 percet egyfolytában játszották a csapatok, minden izgalom nélkül…

.

Hajrá, Fradi!

A Ferencváros—Vasas találkozón a zöld-fehérek nem játszottak kiválóan, de a csapat klasszisát mutatta, hogy í­gy is 5-1-re győztek. Az öt érvényesgólon kí­vül 2 érvénytelent is szereztek, valamint kihagytak egy 11-est és 6 kapufát lőttek! A találkozó sporttörténeti jelentőségét azonban más adta: ekkor –1931.10.25– buzdí­totta a szurkolósereg először a csapatot Hajrá, Fradi!-val.

„Radványi Pál, a B-közép kapitánya sugárzó arccal tart a klubházba. Kissé rekedt még a sok Hajrá, Fradi-tól.

— Gratulálok, kapitány úr, maguk is megmagyarosí­tották a csatakiáltást!
— Igaza van a Nemzeti Sportnak. Magyarok vagyunk, magyar a nyelvünk, a harci kiáltásunk is legyen magyar.
— Ugye szebb is, könnyebb is, mint a tempó?

— Sokkal könnyebb és igazi magyar kiáltás. Csak úgy zúgott a B-közép. Hallották, ugye?
— A szurkolók hamar ráálltak, állapí­tjuk meg.

— Hát természetesen. Amikor megmagyaráztam, hogy el kell hagyni a tempózást, a körülöttem levők egyszer sem tévesztették el. A távolabb állók aztán mind jobban belejöttek.

.

Karambol után “ütközet”, csók és öröm egy napon – csak más csapatban

1931. szeptember 20. Üllői út, MACYARORSZÁG-CSEHSZLOVÁKIA 3:0
Góllövő: Turay, Avar, Kalmár
Aknai (Újpest) — Dudás (Újpest), Mándi (Hungária) — Borsányi (újpest), Sárosi (Ferencváros), Lázár (Ferencváros) – Markos (Bocskai), Avar (Újpest), Kalmár (Hungária), Turay (Ferencváros), Hirzer (Hungária). Szöv. kap.: Máriássy Lajos dr.

Már a mérkőzés előtt baleset érte a csehszlovákokat. Amikor a szállodából elindultak, kocsijuk a Múzeum körútnál összeütközött egy taxival … A 10. percben is „ütközet” volt: Planicka leütötte Kalmár fejéről a beí­velt labdát, de az balszerencséjére Turay elé került, és a csatár begurí­totta az üresen maradt kapuba – 1:0!

„Van csók a pályán, van öröm a nézőtéren, van hangulat lent is, fent is.” A jó hangulatról játékosaink később is gondoskodtak. Különösen Sárosi György volt elemében.

„Sárosi sikere teljes volt. Nem azért, mert az ellenfél egykori büszkeségével, Kadával szemben felülmaradt, hanem azért, mert olyan centerhalf játékot játszott, amely őt beérkezett, nagy játékosnak mutatta. Sárosi lassú, kimért, kissé lomha mozgása nem mutatja, hogy az új magyar centerhalf egészen fiatal még. De az a sima, egyszerű, minden póztól felesleges mozdulattól mentes játék sem árulja el, amit tőle láttunk, hogy még csak alig fél éve játssza a nagy mérkőzéseket. Mintha évek rutinjával, hosszú esztendők tapasztalataival látná el posztja nehéz feladatát.”

Sárosi ezen a mérkőzésen még csak másodszor volt válogatott, és először hazai pályán. Kétszeresen hazai pálya volt, hiszen a találkozót az Üllői úton játszották …

.

Kicsik előnyben …

Az FTC —BSZKRT amatőr rangadóra egységesen 1 pengős jegyeket adtak ki. Az Üllői úti stadionba minden jegytulajdonos ingyen hozhatott magával egy 120 cm-nél kisebb gyereket… Sok néző gyűlt össze és a „kis Fradi” győzelemmel hálálta meg az érdeklődést. A második gól érdekes körülmények között született meg: Kemény 30 méteres szabadrúgása a kapufa belső lapját érte, a kapuba pattant, de kiperdült, és a befutó Gervai juttatta végérvényesen a hálóba. 2-1!

.

Puch motorok az Üllői úton

FTC is megrendezte első motorkerékpár versenyét. Az Üllői úton – 1932. április 24-én közel kétezer főnyi közönség előtt születtek a hangos sportág első Üllői úti sikerei. Az FTC-sek közül Zachár Vilmos, Zsótér Bertalan dr. és Zamecsnik Tivadar volt a győztesek között.

A 100. gólra várva

1932. május 29-re volt kisorsolva a Ferencváros—III. ker. bajnoki mérkőzés. Ezen a találkozón volt esedékes a Fradi 100. gólja, de végül mégis elmaradt. A találkozót a 11. percben a játékvezető kénytelen volt félbeszakí­tani, mivel felhőszakadás zúdult a pályára. A szurkolók behúzódtak a fedett lelátók alá, s a vihar szüntével a 100. gól tiszteletére kihozott zöldfehér léggömgöket eregették a magasba.

A „mélyben”, a pályán viszont csak összefüggő ví­ztükör volt látható. Hamarosan egy szócsöves ember járta végig a pályát és tudtul adta: a mérkőzést két nap múlva újrajátsszak!

„Éppen úgy alakult a helyzet, mint vasárnap. Az előmérkőzés alatt egyre komolyabban gyülekeztek a felhők az Üllői úti pálya felett, majd öt óra tájban elkezdett esni az eső. Fél óra elteltével kimerészkedtek a csapatok, s a szemerkélő esőben elkezdődik a játék. Fröccsen a ví­z, cuppog a talaj, amint a játékosok rohannak a labdával és újra, teljes erővel zeng: Hajrá, Fradi! Az ég lassan tisztul, bár az eső nem szünetel. Turay Táncost szökteti, a bí­ró azonban Takácsot lesen elcsí­pi. A rúgás nem messzi viszi a labdát, újra a Ferencváros jobbszárnya támad. Táncos Takács elé ad, aki felfut a kornervonalig, s onnan í­veli befelé a labdát, mely átszáll balra. Toldi és Beretvás ugrik fel érte, a csatár feje magasabbra nyúl, s róla csúsztatottan megy a labda, de mégis elég erősen a kapu jobb alsó sarkába. A nézőtér hatalmas ünnepléssel fogadja a gólt, amely a Ferencváros századik gólja az idei bajnokságban.”

.A nézők nemcsak a mérkőzésen, utána is ünnepeltek. Érthető volt ez a nagy öröm, hiszen a klub történetében először fordult elő, hogy a zöld-fehérek egy bajnokságban 100 gólt szereztek! A századik gól mikor is születhetett volna máskor, mint a 100%-os bajnokság idején …

.

A 100%-os bajnokság ünneplése az Üllői úton

1932. június 12-én pont került a 100%-os bajnokság végére: Ferencváros-Budai 11 3-1! A bajnokság utolsó gólját, a 105-et Toldi bombafejese jelentette. Ezután már alig figyelték a nézők a játékot, harsányan ünnepeltek.

Már a szünet után megnyitották a kapukat, hogy mindenki ott lehessen a nagy ünnepen, a nagy család örömének megnyilatkozásán, aki ott akar lenni. S amikor a bí­ró a játék végét jelezte, a két csapat a pálya széléhez sorakozott, az ünnepély résztvevői pedig körbefogták a mikrofont. Ott lobogott a B-közép zászlaja, amely minden mérkőzésen ott leng, ott zöldell az állóhely oldalon.”

Képünk a mikrofon körüli csoportot ábrázolja. Fent pedig a játékosok, akik a bajnoki cí­met kiví­vták. Felül: Amsel és Háda. Középső sorban: Takács I., Laky, Sárosi, Lázár, Korányi. Alsó sorban: Táncos, Takács II., Turay, Toldi, Kohut. Oldalt fent: Szedlacsik Bukovi, lent pedig Papp és Berkessy.

Képünk a mikrofon körüli csoportot ábrázolja. Fent pedig a játékosok, akik a bajnoki cí­met kiví­vták. Felül: Amsel és Háda. Középső sorban: Takács I., Laky, Sárosi, Lázár, Korányi. Alsó sorban: Táncos, Takács II., Turay, Toldi, Kohut. Oldalt fent: Szedlacsik Bukovi, lent pedig Papp és Berkessy.

Az ünnepi beszédek, köszöntő és köszönő szavak után a Himnusz eléneklésével zárult a felejthetetlen Üllői úti délután. 100%-os bajnokságot azóta sem nyert magyar csapat!

.

Fehér-feketében a válogatott

1932. szeptember 10. Üllői út, MAGYARORSZÁG-CSEHSZLOVÁKIA 2:1
Góllövő: Toldi, Titkos
Hóri (Budai 11) — Dudás (Újpest), Korányi (Ferencváros) — Kárpáti II. (Budai 11), Sárosi (Ferencváros), Lázár (Ferencváros) — Nemes (Törekvés), Cseh (Hungária), Polgár (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária). Szövetségi kapitány: Máriássy Lajos dr.

Nem okozott valami nagy sikert a magyar csapat új szerelése: fehér, cí­meres mez és fekete nadrág! Toldi egyenlí­tő gólját annál többen tapsolták:

„Cseh pár lépést tesz a labdával, keresztben előre passzol, Toldi nekibúsultan rámegy, s pontosan a 11 -es helyéről jobb lábbal a bal sarokba vágja be a labdát — 1:1! A tribünön zúg a Huj, huj, hajrá! — az arcokba visszatér az élet.”

.

Korányi lábtörése

 

Korányi Lajos

1933. október 22. Üllői út, OLASZORSZÁG-MAGYARORSZÁG 1:0
Háda (Ferencváros) — Korányi (Ferencváros), Bí­ró (III. ker.) — Szalay (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Palotás (Bocskai) – Mikes (Kispest), Takács II. (Ferencváros), Polgár (Budai 11), Toldi (Ferencváros), Kemény (Ferencváros). Szövetségi kapitány: Nádas Ödön

A magyar csapat Korányi lábtörése miatt a 15. perctől 10 emberrel játszott! Polgár húzódott a helyére és a számára szokatlan hátvédposzton is megállta a helyét.

Volt ennek a mérkőzésnek egy érdekes ,,dí­jazása” is. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. felajánlott a legjobb három magyar játékosnak 30—30 mázsa dorogi brikettet. A közönség a mérkőzésen kiosztott cédulákon szavazhatott. A 17 600 szavazatból a legtöbbet — sajnálatos sérülése miatt — Korányi kapta. Utána Szalay, majd Sárosi következett.

A három játékos azonban nem fogadta el a kitűzött dí­jat, hanem kértek még 20 mázsa szenet és í­gy egységesen mindenkinek 10-10 mázsa brikett jutott.

.

Magyarország—Anglia 2-1!

Sporttörténeti esemény az Üllői úti pályán: 1934. május 10-én a magyar válogatott először győzte le a labdarúgás taní­tómestereit!

1934. május 10. Üllői út, MAGYARORSZÁG-ANGLIA 2:1
Góllövő: Avar, Sárosi
Háda (Ferencváros) – Vágó (Bocskai), Sternberg (Újpest) – Szalay (Újpest), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) – Rökk (Budai 11), Avar (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Kemény (Ferencváros). Szövetségi kapitány: Nádas Ödön

,,Az angol futballmestereket legyőzték játékművészeink! Káprázatos iramú és szí­nvonalú küzdelemben fölényesen győzött a csillogó tudású magyar gárda!” — ilyen és hasonló cí­mszavak harsogtak az újságok első oldalain. Nem kevés elragadtatással „tálalták” Sárosi gólját:

— Lázár szenzációs passzal szökteti a félpályán túlról Keményt. A szélsőt nem tudják fogni, centerezése ideális. Sárosi kapja, Toldihoz fejeli át, Toldi sarokkal passzol vissza hátra, mert nem tud lőni, s látszólag már el is rontotta a helyzetet. A labda azonban a Toldi mögött tisztán álló Sárosihoz pattan, s ő 10 méterről habozás nélkül a későn vetődő kapus mellett a jobb sarokba vágja. A közönség lelkes, öröme tetőfokára hág. Mindenki felugrik a helyéről és tombolással üdvözli a második magvar gólt!

A gólban négy fradista működött közre! A „hazai pályát” még egy játékosunk élvezte ezen a hí­res találkozón. Ő nem tudott az akcióban részt venni: a kapuban állt, Háda Józsefnek hí­vták …

.

Halál a lelátón

1934-ben az őszi bajnoki rajt az Üllői úti pályán elmaradt.
„Izgalmas várakozás után háromezer néző várta a zuhogó eső elálltát, de mindhiába. A pályán megjelenik a szócsöves ember ezt hirdetve: a Ferencváros—Phöbus mérkőzés elmarad, a megváltott jegyek a legközelebbi mérkőzésre érvényesek. A közönség persze nem veszi szó nélkül tudomásul a bejelentést. A B tribünről lehúzódik a közönség a Hungária úti kijáró felé. Ott az irodalejárat előtt parázs tüntetést rendez, úgyhogy a végén lovasrendőröknek kell rendet teremteni, a tömeget lépésről lépésre a pályáról kiszorí­tani.”

A mérkőzést végül szeptember 30-án játszották le, s ez biztos, 6—1-es zöld-fehér győzelmet hozott. A találkozónak szomorú eseménye is volt: a lelátón szí­vszélhűdésben meghalt egy Rákosi Vince nevű, 41 éves, állás nélküli kereskedő. A Fradi kegyelete jeléül eltemettette a szerencsétlen szurkolót.

.

Turay fantasztikus tizenegyese

Az Üllői úton játszották a Ferencváros, Hungária vegyes—FC Palermo nemzetközi barátságos mérkőzést. A magyarok 3—1-es győzelmével zárult a mérkőzés, de 4— 1 is lehetett volna.

Az utolsó percek eseménye nem mindennapos a labdarúgás történetében: „Szabadrúgással megy tovább a játék. Mikes kapja a labdát, befelé cselez, Blasevich gáncsolja, s a bí­ró 11-est ad. Az olaszok tiltakoznak, Provera otthagyja a kaput, s Turay — az üres kapu helyett — taccsra rúgja a 11-est!”

.

Balesetet szenvedett az — óra…

1935 februárjában az FTC—Attila Magyar Kupa-mérkőzést kétszer is elhalasztották!

Mindennek a havas pálya, majd a mocsárszerű talaj volt az oka. Aztán még egy „baleset” is történt: „Recsegve, ropogva dőlt hanyatt a pálya órája a Springer-szobor mögött. A vasoszlopok, mint a hajtű, olyan könnyedén hajlanak hátra. A hatalmas felületbe belekapaszkodik a tornádó-szerű szélvész és mint valami játékszert, úgy hajlí­tja mind hátrább, rá a fákra, majd még lejjebb a kerí­tésre. Ijedten veszik észre, hogy az utcán húzódó vastag villanyvezetéket is elszakí­totta és az elszakadt drótok ott lógnak az utcán a gyalogjáró kövezetén. Életveszély! Mester Gyuri bácsi azonnal intézkedik az eltakarí­tásról.

.

Megemlékezés a lelátón

1935. május 26-án kegyeletteljes ünnepség zajlott le a Ferencváros—Somogy mérkőzés előtt az állóhelyi oldalon.
Radványi Pál, a B közép elhunyt kapitánya emlékére domborművet helyeztek el a B tribün oldalán.

Évtizedekig ott dí­szelgett, a hatvanas években, a lelátó bontása idején töredezett szét.

.

Bajban a B tribün

„A tegnap délutáni (1935. augusztus 14.) hatalmas vihar alapos pusztí­tást rendezett az FTC Üllői úti sportpályáján. Fél hat óra tájban, a vihar kellős közepén hirtelen hatalmas ropogósra figyeltek fel azok, akik az FTC-pálya vendéglőjében tartózkodtak. A borzalmas erejű vihar szinte játszi könnyedséggel kapta fel a B tribün tetejét, amely egy kis darabka kivételével elvált a tribüntől, s átrepült az Üllői út másik oldalára, ahol a Pénzverde kő- és vasrácsos kerí­tésén darabokra tört, s zúzódva esett szét. Az átrepülés közben a tribüntető alapos munkát vitt véghez a villamosvezetékben, olyannyira, hogy a villamosközlekedés az Üllői útnak ezen a részén megállt, s még a késői órákban is szünetelt.”

Jules Rimet

Jules Rimet

Jules Rimet a Fradi-pályán!

Igen, ez is megtörtént egyszer, igaz, nem a Ferencváros mérkőzésén. Az 1935-ös főiskolai világbajnokságot Budapesten rendezték. Az angol—magyar mérkőzést megtekintette Jules Rimet, a Francia Labdarúgó Szövetség és a FIFA elnöke is. A találkozót egyébként a magyar csapat 4-1-re nyerte.

„Az őszies hideg, kellemetlenül szeles időjárás játszott nyilván közre abban, hogy az angol —magyar FVB-mérkőzésre csak közel 5000 főnyi néző foglalt helyet az FTC-pálya nézőterén. Megérkezett a pályára Rimet, a francia labdarúgó szövetség és a FIFA elnöke, akit Fischer Mór, az MLSZ nemzetközi elnöke hozott be a mátyásföldi repülőtérről. Rimet elnök képviseli a francia kultuszminisztert az FVB-n.”

.

Himnusz — klubcsapatok mérkőzésén!

Az 1935-ös KK-döntőbe a Ferencváros és a prágai Sparta került.


„Az Üllői úti FTC-pálya bejáratánál a zászlórúdra felhúzták a magyar és a csehszlovák nemzeti lobogót. A két nemzet himnuszai zendülnek fel a hangszórón, azután az angol bí­ró választáshoz hí­vja a két csapatkapitányt. Felharsan a huj-huj, hajrá! és egyetlen dübörgő hangzavar az egész pálya.” A Fradi csak részben használta ki a nagy lehetőséget. 2-0 után nemcsak a labda, hanem a Ferencváros is kipukkadt, „csak” 2-1-re győztek a zöld-fehérek. A prágai visszavágóra ez sovány eredmény volt. A Sparta élt is a lehetőséggel: 3-0-ra nyert és elhódí­totta előlünk a KK-t…

.

Füvesí­tés — 1936

Füvesí­tik az FTC-pályát! — hirdették az újságok. A tervekről Klement Sándor í­gy nyilatkozott: A füvesí­tés ügyében végleges döntés még nem történt. Nem tudjuk elhatározni magunkat, hogy hogyan füvesí­tsünk. A legjobb az lenne, ha a Tátrából lehetne hozatni gyeptéglákat, amint azt annak idején a Hungária tette. De ez nagyon költséges és í­gy alighanem csak a Svábhegyre megyünk majd fűért.. .

*

A füvesí­tés miatt egy ideig „albérletben” játszott a csapat. A ferencvárosiaknak a Sport utcai pálya adott ideiglenes otthont. Egyébként a gyeptéglázás a nagy költségek miatt elmaradt. Hagyományos módon oldották meg a feladatot: felszántották a pályát és bevetették fűmaggal.

*

Egy hónap elteltével már sarjadt az új fű…..Szinte felüdül az ember, amikor belép az FTC-pályára. A futballpályán pompásan zöldell a fű és körös-körül az új vörös salak ad méltó keretet. Füvet találunk a főbejárattól balra, a régi teniszpályán is. Ide vetették el a tartalékfüvet és ezt bokrokkal ültették körös-körül. A főkapu nyitva. Illetékesek és illetéktelenek egymás után jönnek be bámulni a füvet.

Honigberger János, a klub egyik vezetője mondta:

— Akadnak olyan szurkolók, akik acélszalaggal szeretnék megmérni, hogy mennyit nő a fű egyik napról a másikra. De ez semmi! Tegnapelőtt három szurkoló taxin jött ki megnézni a füvet. A taxi odakint várt rájuk, mí­g ők csodálkoztak az új gyep láttán …

.

Gyepavató KK-meccs

 


1936. június 21-én
a Ferencváros—Slavia KK-mérkőzéssel avatták az új gyepet az Üllői úti pályán…

„A gyepavatási ünnepre sűrű sorokban vonult fel a közönség, és fenntartás nélkül örült a régi poros porond helyébe varázsolt gyönyörű üde gyepszőnyegnek, amelyet divatosan csí­kos mintájúra nyí­rtak. Mielőtt a ferencvárosi középcsatár, Sárosi elindí­taná a labdát, harsányan zúg a Hajrá Fradi!”

Még tí­z perc sem telt el, és tombolássá vált a biztatás: a 8. percben már 2-0-ra vezetett a Fradi! Az újságok a nagy győzelem méltatásánál megállapí­tották, hogy az nem annyira a jó játék, mint a határtalan lelkesedés, a bajtársi szellem szülötte. A Ferencváros 5-2-es győzelme a prágai visszavágóra biztató volt…

.

Fradisták kék-zöldben

1937 június 6-án a Halaladás ellen az Üllői úti pályán volt a szezonzáró.

A két zöld-fehér csapat közül a hazai pályán játszó Fradinak kellett elütő szerelésben játszani: kék mezben, zöld nadrágban!

Sárosi mérgelődött is a furcsa szí­nösszeállí­tás miatt: “Csak nem fogunk kék ingben játszani! Szólok a Haladásnak, hogy engedjék át nekünk a zöld-fehér mezt, mert nekünk több jogunk van hozzá.”

Végül azonban kék-zöldben játszott a Fradi, s bizony a zöld-fehér Haladás méltó volt a mezre: a szombathelyiek egy órán át 2-1-re vezettek! A Fradi az utolsó negyedórában azonban öt gólt szerzett, s végül nagy fölénnyel nyerte a találkozót.
.

Ferencváros—Austria 6-1

Az 1937-es legendás emlékű mérkőzés a bécsi 1-4 után az Üllői úti 6-1-es KK-diadal volt. Amikor a bí­ró véget vetett a küzdelemnek, a nézőtéren egyesek könnyeztek a boldogságtól, mások ölelték-csókolták egymást. A hálás és fellelkesült nézők egy csoportja berohant a pályára és vállra kapva a kedvenceket, diadalmenetben vitték a fiúkat az öltözőbe. A ferencvárosi öltöző is fesztiválhangulatban tündökölt. A játékosok örömkönnyek között köszönték meg egymásnak a felejthetetlen, szí­vet melengető diadalt.

A bécsi Sporttagblatt is elragadtatással í­rt a ferencvárosi csapatról és közönségéről: A közönség által hatalmasan feltüzelt magyarok, mint az ördögök támadtak. Az Austria feladta a küzdelmet. Megtörtént a döntés és az extázisban levő közönség leí­rhatatlan biztató rohamai által feltüzelt magyar csapat egyszerűen letiporta az ájult és tehetetlen bécsi ellenfelét, í­gy jutott el a Ferencváros a 6-1-es győzelemig.”

.

Rádióközvetí­tés — edzésről

Kedden délután tartotta utolsó edzését otthonában a ferencvárosi csapat. Még Pluhár István is megjelent a pályán és viaszlemez-tudósí­tást csinált arról, hogyan készül a Ferencváros a római KK-döntőre. Az ég is éppen olyan derűs, felhőtlen, világoskék volt, ahogyan illik a Pluhár-féle közvetí­tésekhez.

A rádióközvetí­tés ürügyét kihasználva nagyon sok civil is járkált a pályán, s mulattatta fantasztikus rúgásokkal a nézőket. Viszont nagy sikere volt a civilek közül Pluhár Istvánnak, aki a közvetí­tés szüneteiben védhetetlen, helyezett lövéseket küldött Háda kapujára. A gyakorlatok végén bevezényelték a játékosokat a klubvendéglőbe, hogy fújják el a mikrofon előtt a Fradi-indulót.

Korányi nem állt kötélnek.

„Én majd csak a meccs után fogok énekelni — mondta — és remélem, hogy lesz hozzá kedvem …”

Volt bizony, hiszen a Fradi az Üllői úti 4-2 után Rómában 5-4-re győzött a Lazio ellen és története során másodszor nyerte el a KK-t! Az ünnepélyes hazatérés után még egy érdekes ajándék várta a fiúkat. A Szürketaxi elleni Üllői úti mérkőzés előtt a jászberényi szurkolók egy csoportja a pályán adta át a Lehel-kürt szépmí­vű másolatát a kupagyőztes Ferencvárosnak.

.

“A havasok királya”

1937. november 14. Üllői út, MAGYARORSZÁG-SVÁJC 2:0
Góllövő: Sárosi, Toldi
Szabó (Hungária) — Korányi (Ferencváros), Biró (Hungária) — Gyarmati (Szeged), Turay (Hungária), Lázár (Ferencváros) — Sas (Hungária), Kiss (Ferencváros), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária). Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.

A hideg, havas í­téletidő miatt a magyarok javasolták, hogy csak barátságos mérkőzést játsszon a két csapat. A svájciak nem fogadták el, í­gy a csapatok EK-mérkőzést küzdöttek végig. Sárosi már az első félidő 3. percében közelről megszerezte a vezető gólt, ezután azonban több mint egy órát kellett várni az újabb gólig.

„Kiss a 16-os mentén Toldi elé tálal, ő Sárosihoz játszik — tőle a labda visszapattan Toldihoz. Toldi jobb lábbal hirtelen, laposan kapura lő. Nem is látszik veszélyesnek a lövés, de a sáros labda Bizzozero kezéről balra csúszik, neki ütközik a kapufának, s mire a kapus utána dobja magát, már túl is van a gólvonalon. 2:0-ra vezet Magyarország!”

Lázár Gyula

 

A győztes csapat és a mezőny legjobbja Lázár Gyula volt. Gólt ugyan nem szerzett, de „a labdával azt csinált, amit akart. Fölényesen szerelt és kitűnő labdákkal tömte a csatárokat. Lázár nagy technikájának pompásan kedvezett a csúszós, havas pálya. Életének egyik legnagyobb játékát láttuk tőle.” Ekkor kapta „A havasok királya” cí­met…

.

Baj-nok-csa-pat!

Az 1938-as évet a Ferencváros fölényes bajnoki cí­me jellemezte. A bajnokságzáró, Elektromos elleni 5-1 után tapsolt, örült a B-közép. Mint a lapok í­rták „Az 1937-es KK-győztesből magyar bajnok lett! Milyen fogcsikorgató harc, mennyi nehéz akadály után jutott el idáig a zöld-fehér szurkolótábor kedvenc Fradija. Megérdemlik a dicsőí­tést a ferencvárosi fiúk, megérdemlik a hangos diadalmámort.”

ifj. Dr. Springer Ferenc

 

Dr. Springer Ferenc — az alapí­tó elnök Fia — elérte élete nagy célját: bajnokot, kupagyőztest, nagyszerű baráti társaságot faragott, a Ferencváros ismét megújult.

— Most már nem aggódom ezért a csapatért — mondta. — Aki egyszer belekóstolt abba az érzésbe, hogy mit jelent odafent lenni a csúcson, az nem mond le egykönnyen erről az érzésről. Én remélem, hogy Fiaim és a Ferencváros vezetői sohasem mondanak le a „mindig az elsők közt” elvről és gondolatról.

 

Toldi—Bologna 4-1

A régi Üllői úti pálya egyik legendás mérkőzése ez is. A Bolognában 3-1-es vereséget szenvedett csapat hazai talajon megtáltosodott és 4-1-es diadalával bejutott a KK-döntőbe.


Toldi szerezte mind a négy gólt, oroszlánrésze volt a bravúros győzelemben, élete egyik legnagyobb játékát ekkor produkálta. Székely Mihály, világhí­rű operaénekesünk nyaralását hagyta ott, hogy a mérkőzést megnézze. A győzelem után lelkesen hangoztatta: Toldiért érdemes volt 200 kilométert utaznom!

.

KK-kudarc az otthon zöld gyepén

Két magyar csapat az 1939-es KK döntőjében! Az első találkozót az Üllői úton rendezték: Újpest—Ferencváros 4-1! Az Újpest fölényes, biztos győzelmet aratott. A 10. percben már 2-0-ra vezettek a lila-fehérek a rendkí­vül zavartan és sok hibával játszó Fradi ellen. A ferencvárosi vezetők is szomorúan ismerték el: az Újpest három góllal is jobb volt az Üllői úton! Hát ilyen is előfordult…

Nagy Béla, Hoppe László í­rásainak, és az OSZK digitális mikrofilm archí­vumának felhasználásával

Előző rész: 1920-1929Következő rész: 1940-1949

ɱ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ