Dédapám, Antony Tamás

Antony Tamás

Kereszty András dédunokája az FTC egyik alapí­tó tagjának, Antony Tamásnak. Kereszty András jelenleg a Népszabadság főmunkatársa, a Parabola szerkesztője, jónéhány TV-műsor alkotója. Több könyve jelent meg, például a Tények és tanúk sorozatban, az Égő cédrusok cí­mű nagysikerű műve. Jelenleg a Szádat portré nyomdai munkái folynak. Öt éven át élt az MTI tudósí­tójaként Kairóban, í­gy valószí­nű hogy hiteles dokumentum készül a volt egyiptomi államfőről.

De most meséljen Kereszty András a Fradi „ősökhöz” kapcsolódó családi történetéről…

Apám (dr. Kereszty Alfonz a magyar sport-orvostudomány egyik úttörője, tavaly elhunyt nagy egyénisége) í­róasztalfiókjában őrizgette a Fradi-örökséget. Világos zöld, arcképes igazolvány volt ez az örökség, amely apámnak — Antony Tamás unokájának — szabad belépést biztosí­tott a Ferencvárosi Torna Club minden rendezvényére.

Képzeletgyújtó, csoda papí­ros egy gyerek számára – az ilyen belépő — nyomtatott „Szezám tárulj”-szó, a pálya kapujának kulcsa. Mióta eszemet tudom az igazolvány összekapcsolódott az egykor élt Antony Tamás nevével, akinek mindez köszönhető.

Nem volt mindig Antony. Az „y”-t a múlt század végén, amikor a főváros dí­szpolgára lett, ajándékba kapta (nagyanyámat még Antoni Katalinként anyakönyvezték). De Antoni sem volt. Tomaso Antognonlnak hí­vták a pádovai születésű fiatalembert, amikor a solferinól csatában osztrák fogságba esett. Ácstanonc volt, í­gy aztán nem sokáig kellett hadifogolyként élnie, keresett volt a munkáskéz az osztrák fővárosban. Valószí­nűleg még Bécsben kikopott nevéből a „gno”. Ilyen lehetetlen nevű embert még megszólí­tani sem lehetett. Az Antonivá alakult Tomaso-Thomas egy évtized után már Tamás. A kiegyezés utáni Budapest a Monarchia leggyorsabban fejlődő része, és hol is kereshetne jobb lehetőséget egy törekvő ácsmester, mint az épülő sugárutak és körutak városában. És hol találhatna megfelelőbb otthont, mint a Ferencvárosban.

Kézművesek, iparos és munkásemberek világa ez. Sok-sok bevándorlóval, ahol a magyar nyelv a bécsi némettel keveredik. És itt a Duna. Errefelé kötnek ki a szálfákat szállí­tó uszályok.

Antony Tamás és neje

Antoni vállalkozása gyorsan gyarapodik. És családja is. Nyolc gyereke születik. És mind a nyolc lány. (Csak zárójelben tartozik valamelyest ide, hogy az ezredéves kiállí­tás épí­tkezéseinek köszönhető, hogy Antoni Katalin nagyanyám megismerkedett nagyapámmal, akinek családja az erdélyi Persányból szállí­tott követ egyebek között a városligeti Vajdahunyad-vára falaihoz). A pádovai ácsinasból tekintélyes ferencvárosi polgárrá gyarapodott Antoni Tamás életének utolsó két esztendeje összekapcsolódik a születő Fradival.

1899. júniusában, az akkor másfél hónapja létező FTC a külső Soroksári úton, egy elemi iskola mellett 2400 négyszögöles telket kapott hat esztendős használatra. Az egyik oldalon bérház, a másikon iskola, a harmadikon a Soroksári út, a negyediken a vasúti töltés. Igencsak korlátozott területen született meg a Ferencváros labdarúgópályája.

És az első stadion, amit — í­gy szól a családi hagyomány — Antoni Tamás ingyen épí­tett.

Stadion? Az iratokból kiderül, hogy csak a megszépí­tő emlékezet növelte a szerény épí­tményt. Antoni Tamás legényeivel csupán három oldalról kerí­tette be a telket. A negyediken pedig — nem kis találékonysággal — a vasúti töltésből teremtett lelátót. Nem volt szükség földmunkára. A töltés oldalába cölöpöket vertek és erre szögezték az ülőhelyek vastag deszkáit. Az első Fradi-pálya épí­tőjének és leszármazottainak rögtön ingyenes belépést szavazott meg — hálából — az egyesület. Ez apán belépőjének a története is.

Dédapám nem sokkal élte túl az FTC futballpályájának elkészültét. Másfél évvel. Addig vasárnapjai a labdarúgásé voltak. A Ferenc tér 9. szám alatt épült házának udvara az ünnepnapokon megterí­tett asztallal várta a labdakergetésből jövő Malaky, Horváth, Keönch-fiúkat. Nem volt ez szokatlan abban az időben. A Ferencváros része is volt a fővárosnak, meg kisváros is a nagyban. (Még gyerekkoromban is akadt olyan öreg rokonom, aki életében ha kétszer átlépte a kerület határát.)

1901 tavaszán, amikor megkezdődött a magyar labdarúgó bajnokság, amikor a Fradi először lépett — részint pályájának is köszönhetően — első osztályú csapatként, no nem a gyepre, hanem a döngölt földre, Temesváron összeomlott egy épülő bérház. Az Antony (ekkor már í­gy í­ratott) cég épí­tkezését az egyik hanyag, kocsmázó vej irányí­totta. A több ember halálát okozó szerencsétlenségért a felelősség egyértelműen őt terhelte. Antony Tamás a hí­r vétele után két nappal — hatvanévesen — szí­vinfarktust kapott és meghalt.

A Kerepesi temetőben felállí­tott sí­rkövére Stróbl Alajos, e kor nagy szobrásza faragott mellképet.

Kereszty András
1982. április

4 hozzászólás a(z) Dédapám, Antony Tamás bejegyzéshez

  • Az én szépnagyapám, nevem Major Tamás, nagyapám (Schneider László aki Antoni unoka volt) ismertem az ő történetét. Talán 1o évesen ő vitt ki az első Fradi meccsre és mesélte el az itt is megí­rt sztorit. Akárhányszor megyek el az Üllői úton mindig oda pillantok és zúg bennem a HAJRÁ FRADI!

  • A sok Fradi, FTC, Ferenvrosi Torna Club mellett elfelejtsük gyakran, hogy a Ferencví ros Budapestnek egy szoros ví rosrésze, (Ferenc csí szí rròl vagy melyik Ferencrôl is veszi nevét ?) és még mindig ott í ll, ahol mí r több mint 100 évvel ezelôtt is í llt.

    Onnét jöttek mind azok az elsôk, akiket oly sokan követtek azòta.

    Mindig érdekes a Ferencví ros elsô éveinek a történeteit hallgatnom és olvasnom. Még a Monarkia idejébe nyùl vissza az, ami egyszer volt, de még mindig van. Honnan lett volna olyan vegyes a Fradi elsô csapatí nak „németes“ nyelvû hagyomí nya és névsora, ha nem a „szabad közlekedés-t“ Europaszerte jòval megelôzô Monarkií tòl ?

    Az Üllôi ùti stadion, annak most az ùjjí épìtése stb., elfeledtetik velünk, hogy az elsô stadion – a Soroksí ri ùton – elég szerény épület lehetett. Azt az épületet valakinek kellett, hogy megépìtse. A cikk meg elénk tí rja, hogy ki is volt ez az ember, aki annyira felelt munkí jí ért, hogy szìvinfarktust kapott, mert a munka és annak a tisztességes befejezése és a becsület szí mí ra ugyanazt jelenthettek.

    Bí r tudtam, mert olvastam, hogy a vasùt is szorossan összekapcsolòdik az elsô Fradi-meccsekel, mégis meghatott, hogy milyen szorossan ott voltak mí r a gôzmozdonyok, vagyis az jövô idôk jelei, a fejlôdés és a technika a Ferencví ros környékén. (Az elsô rí diò közvetìtések épp ettôl a ví rosrészbôl vették kezdetüket).

    Az elsô lépéseket nem lehet soha sem megtagadni. Ahonnan jöttünk, az mindig azt alapozza meg, hogy hova megyünk. Az ember nem üres lap. A személyiségünk fejlôdését valòban mí soknak épp ùgy köszönhetjük, mint sají t magunk erôfeszìtéseinek.

    Az amink van, az akakik vagyunk és leszünk; azt mindig mí soknak is köszönhessük.

    Az í csok, a kezükel és tehetségükel megélésükért tolgozò (és kûzdô) iparosok vilí ga ez a Ferencví ros. Mesterek alkothattí k a Ferencví rosnak az elsô szurkolòtí borí t is.

    Erdekes dolgokat olvashattam. Azt, hogy a Fradi elsô törzshelye a Ferenc körùt 9 volt. Legközelebbi Budapesti lí togatòhelyem, most mí r tudom, mi fog lenni.

    Erdekes, hogy élnek még olyan emberek, akik közvetlen kapcsolòdnak a Fradii elsô éveihez és most is közük van hozzí .

    A cikk iròi és hozzí szòlòi megosztottí k velünk az „élô mùltat“. Ami nekik kedves és érték – megosztví n – nekünk is növelheti szeretetünket egy Club irí nt, amelynek hí rom E-betûi bizonyìtjí k, hogy az ember elveszìthet mindent, csak nem szabad, hogy elveszìtse azt, amiben hisz.

    Mùlt, jelen és jövôt: valòjí ban szét lehetne ví lasztani ôket ? Vasùti töltés. Valahogy ùton vagyunk és a töltéseken figyeljük haladni azokat az arcokat a vonatokban, akik mí r elköszöntek és ùtra keltek.

    De egy ideig még szép itt a vasùti töltés mellett. Valòjí ban ez az emberi természet. Ùton lenni. Tudni, hogy jön a vonat és egyszer nekünk is fel kell szí llnunk. De azért mindig következik a vasí rnap.

    Vasí rnap jí tszik a csapat. Es a vasùti töltések alkossí k – a nézôkkel együtt — a kulisszí t.

    Vasrnap le szoktí k-e í llìtani a gôzmozodonyak ?

  • Most 59. éves vagyok és gyermekkorom óta nagy FRADI rajongó vagyok. Most, hogy tudom, hogy az Antony név kotodik a Ferencvároshoz, még buszkébb vagyok és mindhalálig csak FRADI.

  • Az én dédapám is ! Lánykori nevem: Sárváry Margit, apai nagyanyám Antoni anna Mária, férje Sárváry János műlakatos mester volt. A Ferenc tér 9-ben lakott a család.
    Köszönöm az érdekes cikket, mindig tudtam, hogy dí­szsí­rhelye van a Fiumei úti temetőben, most meg fogom keresni.
    Ki lehetett a kocsmázó, léha vő ?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ