Dédapám, Antony Tamás

Antony Tamás

Kereszty András dédunokája az FTC egyik alapí­tó tagjának, Antony Tamásnak. Kereszty András jelenleg a Népszabadság főmunkatársa, a Parabola szerkesztője, jónéhány TV-műsor alkotója. Több könyve jelent meg, például a Tények és tanúk sorozatban, az Égő cédrusok cí­mű nagysikerű műve. Jelenleg a Szádat portré nyomdai munkái folynak. Öt éven át élt az MTI tudósí­tójaként Kairóban, í­gy valószí­nű hogy hiteles dokumentum készül a volt egyiptomi államfőről.

De most meséljen Kereszty András a Fradi „ősökhöz” kapcsolódó családi történetéről…

Apám (dr. Kereszty Alfonz a magyar sport-orvostudomány egyik úttörője, tavaly elhunyt nagy egyénisége) í­róasztalfiókjában őrizgette a Fradi-örökséget. Világos zöld, arcképes igazolvány volt ez az örökség, amely apámnak — Antony Tamás unokájának — szabad belépést biztosí­tott a Ferencvárosi Torna Club minden rendezvényére.

Képzeletgyújtó, csoda papí­ros egy gyerek számára – az ilyen belépő — nyomtatott „Szezám tárulj”-szó, a pálya kapujának kulcsa. Mióta eszemet tudom az igazolvány összekapcsolódott az egykor élt Antony Tamás nevével, akinek mindez köszönhető.

Nem volt mindig Antony. Az „y”-t a múlt század végén, amikor a főváros dí­szpolgára lett, ajándékba kapta (nagyanyámat még Antoni Katalinként anyakönyvezték). De Antoni sem volt. Tomaso Antognonlnak hí­vták a pádovai születésű fiatalembert, amikor a solferinól csatában osztrák fogságba esett. Ácstanonc volt, í­gy aztán nem sokáig kellett hadifogolyként élnie, keresett volt a munkáskéz az osztrák fővárosban. Valószí­nűleg még Bécsben kikopott nevéből a „gno”. Ilyen lehetetlen nevű embert még megszólí­tani sem lehetett. Az Antonivá alakult Tomaso-Thomas egy évtized után már Tamás. A kiegyezés utáni Budapest a Monarchia leggyorsabban fejlődő része, és hol is kereshetne jobb lehetőséget egy törekvő ácsmester, mint az épülő sugárutak és körutak városában. És hol találhatna megfelelőbb otthont, mint a Ferencvárosban.

Kézművesek, iparos és munkásemberek világa ez. Sok-sok bevándorlóval, ahol a magyar nyelv a bécsi némettel keveredik. És itt a Duna. Errefelé kötnek ki a szálfákat szállí­tó uszályok.

Antony Tamás és neje

Antoni vállalkozása gyorsan gyarapodik. És családja is. Nyolc gyereke születik. És mind a nyolc lány. (Csak zárójelben tartozik valamelyest ide, hogy az ezredéves kiállí­tás épí­tkezéseinek köszönhető, hogy Antoni Katalin nagyanyám megismerkedett nagyapámmal, akinek családja az erdélyi Persányból szállí­tott követ egyebek között a városligeti Vajdahunyad-vára falaihoz). A pádovai ácsinasból tekintélyes ferencvárosi polgárrá gyarapodott Antoni Tamás életének utolsó két esztendeje összekapcsolódik a születő Fradival.

1899. júniusában, az akkor másfél hónapja létező FTC a külső Soroksári úton, egy elemi iskola mellett 2400 négyszögöles telket kapott hat esztendős használatra. Az egyik oldalon bérház, a másikon iskola, a harmadikon a Soroksári út, a negyediken a vasúti töltés. Igencsak korlátozott területen született meg a Ferencváros labdarúgópályája.

És az első stadion, amit — í­gy szól a családi hagyomány — Antoni Tamás ingyen épí­tett.

Stadion? Az iratokból kiderül, hogy csak a megszépí­tő emlékezet növelte a szerény épí­tményt. Antoni Tamás legényeivel csupán három oldalról kerí­tette be a telket. A negyediken pedig — nem kis találékonysággal — a vasúti töltésből teremtett lelátót. Nem volt szükség földmunkára. A töltés oldalába cölöpöket vertek és erre szögezték az ülőhelyek vastag deszkáit. Az első Fradi-pálya épí­tőjének és leszármazottainak rögtön ingyenes belépést szavazott meg — hálából — az egyesület. Ez apán belépőjének a története is.

Dédapám nem sokkal élte túl az FTC futballpályájának elkészültét. Másfél évvel. Addig vasárnapjai a labdarúgásé voltak. A Ferenc tér 9. szám alatt épült házának udvara az ünnepnapokon megterí­tett asztallal várta a labdakergetésből jövő Malaky, Horváth, Keönch-fiúkat. Nem volt ez szokatlan abban az időben. A Ferencváros része is volt a fővárosnak, meg kisváros is a nagyban. (Még gyerekkoromban is akadt olyan öreg rokonom, aki életében ha kétszer átlépte a kerület határát.)

1901 tavaszán, amikor megkezdődött a magyar labdarúgó bajnokság, amikor a Fradi először lépett — részint pályájának is köszönhetően — első osztályú csapatként, no nem a gyepre, hanem a döngölt földre, Temesváron összeomlott egy épülő bérház. Az Antony (ekkor már í­gy í­ratott) cég épí­tkezését az egyik hanyag, kocsmázó vej irányí­totta. A több ember halálát okozó szerencsétlenségért a felelősség egyértelműen őt terhelte. Antony Tamás a hí­r vétele után két nappal — hatvanévesen — szí­vinfarktust kapott és meghalt.

A Kerepesi temetőben felállí­tott sí­rkövére Stróbl Alajos, e kor nagy szobrásza faragott mellképet.

Kereszty András
1982. április

5 hozzászólás a(z) Dédapám, Antony Tamás bejegyzéshez

  • Az én szépnagyapám, nevem Major Tamás, nagyapám (Schneider László aki Antoni unoka volt) ismertem az ő történetét. Talán 1o évesen ő vitt ki az első Fradi meccsre és mesélte el az itt is megí­rt sztorit. Akárhányszor megyek el az Üllői úton mindig oda pillantok és zúg bennem a HAJRÁ FRADI!

    • Schneider Robi bácsira még én is emlékszem. Járt hozzánk az Ilka utcába. Felesége Antoni Irma lehetett.
      Én csak 6 leányról tudok:
      Antoni Borbála (Lux Endréné), Antoni Katalin (Herzum Jánosné, Antoni Anna Mária (Sárváry Jánosné) Antoni Kornélia (Herzum Károlyné), Antoni Irma (Schneider Róbertné), Antoni Gizella (Szentesi Józsefné)

      üdv. Kurics Tamás Jánosné (Sárváry Margit) apám anyai nagyszülei

  • A sok Fradi, FTC, Ferenvrosi Torna Club mellett elfelejtsük gyakran, hogy a Ferencví ros Budapestnek egy szoros ví rosrésze, (Ferenc csí szí rròl vagy melyik Ferencrôl is veszi nevét ?) és még mindig ott í ll, ahol mí r több mint 100 évvel ezelôtt is í llt.

    Onnét jöttek mind azok az elsôk, akiket oly sokan követtek azòta.

    Mindig érdekes a Ferencví ros elsô éveinek a történeteit hallgatnom és olvasnom. Még a Monarkia idejébe nyùl vissza az, ami egyszer volt, de még mindig van. Honnan lett volna olyan vegyes a Fradi elsô csapatí nak „németes“ nyelvû hagyomí nya és névsora, ha nem a „szabad közlekedés-t“ Europaszerte jòval megelôzô Monarkií tòl ?

    Az Üllôi ùti stadion, annak most az ùjjí épìtése stb., elfeledtetik velünk, hogy az elsô stadion – a Soroksí ri ùton – elég szerény épület lehetett. Azt az épületet valakinek kellett, hogy megépìtse. A cikk meg elénk tí rja, hogy ki is volt ez az ember, aki annyira felelt munkí jí ért, hogy szìvinfarktust kapott, mert a munka és annak a tisztességes befejezése és a becsület szí mí ra ugyanazt jelenthettek.

    Bí r tudtam, mert olvastam, hogy a vasùt is szorossan összekapcsolòdik az elsô Fradi-meccsekel, mégis meghatott, hogy milyen szorossan ott voltak mí r a gôzmozdonyok, vagyis az jövô idôk jelei, a fejlôdés és a technika a Ferencví ros környékén. (Az elsô rí diò közvetìtések épp ettôl a ví rosrészbôl vették kezdetüket).

    Az elsô lépéseket nem lehet soha sem megtagadni. Ahonnan jöttünk, az mindig azt alapozza meg, hogy hova megyünk. Az ember nem üres lap. A személyiségünk fejlôdését valòban mí soknak épp ùgy köszönhetjük, mint sají t magunk erôfeszìtéseinek.

    Az amink van, az akakik vagyunk és leszünk; azt mindig mí soknak is köszönhessük.

    Az í csok, a kezükel és tehetségükel megélésükért tolgozò (és kûzdô) iparosok vilí ga ez a Ferencví ros. Mesterek alkothattí k a Ferencví rosnak az elsô szurkolòtí borí t is.

    Erdekes dolgokat olvashattam. Azt, hogy a Fradi elsô törzshelye a Ferenc körùt 9 volt. Legközelebbi Budapesti lí togatòhelyem, most mí r tudom, mi fog lenni.

    Erdekes, hogy élnek még olyan emberek, akik közvetlen kapcsolòdnak a Fradii elsô éveihez és most is közük van hozzí .

    A cikk iròi és hozzí szòlòi megosztottí k velünk az „élô mùltat“. Ami nekik kedves és érték – megosztví n – nekünk is növelheti szeretetünket egy Club irí nt, amelynek hí rom E-betûi bizonyìtjí k, hogy az ember elveszìthet mindent, csak nem szabad, hogy elveszìtse azt, amiben hisz.

    Mùlt, jelen és jövôt: valòjí ban szét lehetne ví lasztani ôket ? Vasùti töltés. Valahogy ùton vagyunk és a töltéseken figyeljük haladni azokat az arcokat a vonatokban, akik mí r elköszöntek és ùtra keltek.

    De egy ideig még szép itt a vasùti töltés mellett. Valòjí ban ez az emberi természet. Ùton lenni. Tudni, hogy jön a vonat és egyszer nekünk is fel kell szí llnunk. De azért mindig következik a vasí rnap.

    Vasí rnap jí tszik a csapat. Es a vasùti töltések alkossí k – a nézôkkel együtt — a kulisszí t.

    Vasrnap le szoktí k-e í llìtani a gôzmozodonyak ?

  • Most 59. éves vagyok és gyermekkorom óta nagy FRADI rajongó vagyok. Most, hogy tudom, hogy az Antony név kotodik a Ferencvároshoz, még buszkébb vagyok és mindhalálig csak FRADI.

  • Az én dédapám is ! Lánykori nevem: Sárváry Margit, apai nagyanyám Antoni anna Mária, férje Sárváry János műlakatos mester volt. A Ferenc tér 9-ben lakott a család.
    Köszönöm az érdekes cikket, mindig tudtam, hogy dí­szsí­rhelye van a Fiumei úti temetőben, most meg fogom keresni.
    Ki lehetett a kocsmázó, léha vő ?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Novák Dezső
OLDALAK
01.30. 20:00 M4 Sport
02.06.17:15 M4Sport
MK: 02.09. 20:00 M4 Sport
02.19. 19:30 m4 Sport
02.26. 19:30 m4 Sport
FOTELSZURKOLÓ