Egy focitörténész fejfájásai III.

focitortenesz

Hazai „hivatalos” mérkőzések vagy mennyi az annyi? – 2. rész

Szóval ott tartottam vagy másfél évvel ezelőtt, hogy vannak bajnoki meccsek, vannak Magyar Kupa meccsek (jellemzői azonosak a bajnokiakkal, de itt egyelőre nem volt problémám), és vannak az “egyéb hazai dí­jmérkőzések” (vagy “… tétmérkőzések”).

Na, itt jön a gond aztán csőstül. Merthogy mit tekintsünk annak?

A dolgot ráadásul az is megnehezí­ti, hogy mí­g a bajnokságot és “A Kupát” (jelen esetben a Magyar Kupát) csak a szövetség í­rhatja ki, addig ennél a csoportnál ez nem alapfeltétel. Hiszen vannak olyan sorozatok, melyeket NEM a szövetség í­rt ki, de lebonyolí­tásukat jóvá hagyta. (2. csoport.)

Az ide tartozó mérkőzéseknek mindössze két feltételnek kell megfelelnie:

1/ Az ellenfél “hazai” legyen;
2/ A mérkőzésnek legyen valami »tétje«.

Na jó, de “valami tétje” minden mérkőzésnek van, ha más nem becsületbeli, hogy ne égjen le a csapat (régebben ezt komolyabban vették…) írhattam volna azt is, hogy “dí­jazása” van, de akkor egy csomó mérkőzés nem tartozna sehova.

Én ezeket a mérkőzéseket a következő kategóriákba sorolom: (Csak példákat emlí­tek, nem törekszem teljes felsorolásra.)

1. csoport: A szövetség által kií­rt, valamennyi első osztályú (esetenként nem csak első osztályú) csapat kötelező részvételével lebonyolí­tott, mondhatni Liga Kupa jellegű sorozatok. Ilyen a mai Liga Kupa, de ilyen volt a hetvenes években a “Felszabadulás Kupa”, és a régiek közül (függetlenül attól, hogy mennyire volt kötelező az indulás) a Magyar Kupa elődjének tekintett Ezüstlabda.

2. csoport: “Bajnokságpótló” sorozatok (nálunk csak 1920 előtt voltak ilyenek). A legismertebbek az 1914 ősze és 1916 tavasza köztiek. Ide ugyan az MLSZ adta a játékvezetőt, de a kupákat mások í­rták ki. De az 1906 tavaszi Brüll-serleg is ide tartozik. Ezt a szövetség í­rta ki, az őszi/tavaszi bajnokságra való áttéréskor. (1950-ben, 1957-ben, 1963-ban és 1970-ben e helyett egyidényes bajnokságot í­rtak ki.)

3. csoport. A szövetség által kií­rt, nem kötelező kupák, melyeket több fordulóban bonyolí­tottak le. Ilyen volt régen a Challenge Cup, a Corinthian Dí­j, a Szent István Kupa, a különböző Esti Kupák (amikor még ritka volt a villanyvilágí­tásos mérkőzés). Utoljára 1957-ben rendeztek ilyet.

4. csoport. “Egymérkőzéses tétmeccsek”. Amikor egy trófea sorsa egy mérkőzésen dőlt el. Általában neves magánszemély (rendszerint politikus) ajánlotta fel. (1949. január: Földes Kupa)

5. csoport. A különböző érem-, stadionavató és emlékmérkőzések. Ezeket nemegyszer alkalmi csapatok ellen ví­vták. Ezek egy részének sportértéke ugyan vitatható, de vagy mindet ki kellene hagyni, vagy nem lehet egyiket sem. (Én mindet beszámolom.)

A következő két csoport, amikor nemzetközi rendezvény keretében találkozik egymással két magyar csapat.

6. csoport: Amikor valamiféle nemzetközi torna keretében kerül egymással szembe két magyar csapat. (Ilyen a cikk í­rása idején “éppen legutolsónak” számí­tó Vasas elleni mérkőzés.) Ez egyértelműen hazai dí­jmérkőzésnek számí­t.

7. csoport: amikor nemzetközi kupa keretében kerül egymással szeme két magyar csapat. Ez eddig mindössze egyszer fordult elő, amikor az 1939-es KK-döntőben az Újpesttel kerültünk szembe. És itt (K@rcsival szemben) >kettős mércét< alkalmazok. Egyrészt beszámoztam az “egyéb H” sorozatba, másrészt megkapta a K (azaz nemzetközi kupa) számot is, (azaz K 50 = H 146, és K 51 = H 147).

és végül a

8. csoport. Ide sorolom az újrajátszott mérkőzések közül azokat, amelyek nem számí­tanak be a „hivatalos” sorozatba. Akár félbeszakadtak (1968.XI.17, DVTK), akár megóvták (1991.XI.09. Veszprém.)

*

A nemzetközi meccsek esetében komolyabb problémát csak az jelent, hogy a régi Intertotó Kupa és az “új” Középeurópai Kupa sorozatok mérkőzéseit nemzetközi kupa vagy nemzetközi dí­jmérkőzésnek számí­tjuk-e (én K, azaz kupa mérkőzésként tartom számon, csupán az Excel-táblázatom szí­nei jelzik a különbséget.)
A félbeszakadt nemzetközi találkozókat az általános gyakorlatnak megfelelően “egész” mérkőzésnek fogadom el.

*

És melyik csapat eredményeit vegyük figyelembe???

Itt első sorban az úgynevezett “vegyes” csapatok mérkőzéseiről van szó. Főleg az első világháború előtt volt szokásban, hogy mondjuk “FTC-BAK vegyes” lépett pályára nemzetközi (gyakorlatilag mindig barátságos) mérkőzésen. Az ilyen csapatokat általában az első csapat keretében lévő játékosokból állí­tották össze, pl. akkor, ha a játékosok egy része a válogatottban szerepelt. Aztán ez kiment a divatból, de emlékszem, hogy 1967. június 4-én a Népstadionban telt ház előtt az FTC/Vasas vegyes verte 4:1-re a Flamengót. [Gyengébbek kedvéért az összeállí­tás: Géczi (Kenderesi) – Mátrai (Páncsics), Mészöly, Ihász – Mathesz, Szűcs L., – Molnár D., Varga Z., Albert, Farkas J (Puskás L.), Fister (Katona)]

Van, aki külön tartja nyilván, én azonban – HA A CSAPAT NEVÉBEN SZEREPELT AZ FTC (FERENCVÁROS, KINIZSI, STB.) elnevezés – egybe számolom. (Egyébként nyilván a másik csapat is í­gy csinálja, teljes joggal.) Ide sorolom azt a néhány mérkőzést is, amikor 1950 körül ÉDOSZ-válogatott (Élelmezési válogatott, stb.) néven valójában a mi első csapatunk játszott hazai dí­jmérkőzést.

*

És mi a helyzet a második csapattal. Mert volt, amikor egyszerre két csapatot állí­tottunk ki! Legutoljára 2009. november 4-én egyszerre játszottunk Ligakupa meccset a Diósgyőrrel és bajnoki meccset a Győri ETO-val. Hát itt bizony mind a kettő számí­t.

Viszont ha csak a második csapat játszott, mint legutóbb idén január 30-án a Platinense ellen, akkor bizony azt a “tarcsi” mérkőzései közé tartozik.

Az azonban az eddigiekben leí­rtakból is kederül, hogy MINDEN ilyen összeállí­tás hordoz magában szubjektí­v elemeket, í­gy az adatok szükségszerűen nem egyeznek mindenben egymással. És egyes mérkőzések minősí­tése később megváltozhat. Mert pl. valamikor a nem távoli múltban A-válogatott mérkőzéssé minősí­tett számos olyat, amelyet korábban nem tekintett annak. így minden addigi statisztika is borult …

No, ha ezekután az olvasó még nem kapott fejfájást, akkor idővel folytatom.

YSE

10 hozzászólás a(z) Egy focitörténész fejfájásai III. bejegyzéshez

  • Fenti álláspontomon -- miután végigrágtam magam a számí­tásom szerinti mind az 5268 “jegyzett” mérkőzés adatain -- annyit változtattam, hogy az Intertotó Kupát a “nemzetközi dí­jmérkőzések” kategóriába soroltam át. A KK maradt “nemzetközi kupameccs”.

  • Kedves Lacimadár, igazad van.

  • Kedves YSE! Fantasztikus, amit átadsz nekünk, szerintem klubunk históriásai is olyan világszí­nvonalat képviselnek, mint klubunk évtizedeken át! Jövője csak annak van, aki a múltját ismeri … Egy apró kötözködés (“végre” pici hibát találtam): ’67-ben a Flamengót vertük a Vasassal közösen (egyedül is ment volna, mit nekünk a világ egyik legjobb csapata…), akkor szurkolt a közönség “Hajrá Vadi”-t!
    Üdvözlettel és ezer köszönettel

  • Kedves Joco!

    Igen, erről van szó. Hiszen ha csak a szövetség(ek) által kií­rt mérkőzéseket/sorozatokat vennénk figyelembe, kimaradna pl. a KK (az UEFA még nem volt sehol, a Közép-Európa Kupa Bizottság szervezte és bonyolí­totta le), vagy Challenge Cup, az 1914 őszi 100%-os Auguszta Serleg, vagy a szintén veretlenül megnyert 1915-ös “Amatőr Ligabajnokság” – de még lehetne sorolni.
    Persze vannak olyan határesetek a “H” mérkőzések között, ahol vagy háromszor meggondoltam, hogy hova tartozik – és még most sem vagyok biztos benne.
    De – ahogy í­rtad – ettől szép az egész.

  • Én eleinte úgy kezdtem neki ennek, hogy tétmérkőzés a hivatalos UEFA, FIFA, MLSZ torna, az összes többi meg nem. Ellenben akkor mi van pl a VVK-val és a KK-val. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nincs egy mindenki által elfogadható szempont, de ettől szép a dolog 🙂

  • Én az újrajátszottak “kihagyottját” -- mint jeleztem -- H (Hazai dí­j) mérkőzésként tartom számon… Hiszen amikor lejátszották, a játékosok abban a tudatban voltak, hogy “hivatalos” mérkőzést játszanak.

  • Hát ezekből a meccsekből van és lesz is még bőven …
    Kár volt felhí­gí­tani a ’90-es évek közepétől. Mindössze pár meccset kellett volna kihagyni (mely tipúsúak ugye addig sem voltak benne), í­gy meg lehet az elejéről kezdeni …

    és azis megér egy újragondolást, hogy olyanok maradtak ki (pl. újrajátszott bajnoki esetén), amelynek sportértéke jóval nagyobb, mint egy-két nyilvántartott “egyéb hazai”-é

  • Szegény Bélával utolsó idejében többször beszélgettünk arról, hogy az általam most “5. csoportba” sorolt meccseket újra felül kéne vizsgálni. Meg az újrajátszottakat is. Mondta, neki már nincs energiája hozzá, próbáljam én egyedül. Neki is kezdtem, de csak egy töredékét tudtam megcsinálni. Aztán Ő végleges bérletet váltott a túlvilági Stadionba, majd engem sem tett alkalmassá az egészségem a kutatómunkára…
    De azt hiszem, hogyha egészségem sikerül megfelelőre összevakarni, az lenne a méltó a barátságunkhoz, hogyha ezt befejezném….

  • A legtöbb problémát az…

    5. csoport. A különböző érem-, stadionavató és emlékmérkőzések. Ezeket nemegyszer alkalmi csapatok ellen ví­vták. Ezek egy részének sportértéke ugyan vitatható, de vagy mindet ki kellene hagyni, vagy nem lehet egyiket sem. (Én mindet beszámolom.)

    … adja.

    Oldalunk statisztikáját és egyben az egész feldolgozás alapját adó adatok készí­tő szerkesztőtársamnak (Horváth Károlynak) már többször neki szegeztem a kérdést:

    -- “Ez miért nem…?”

    Melyre a legtöbbször ez a válasz érkezett: -- “Mert Nagy Béla csak egy idő után vette figyelembe és számolta is bele ezeket a mérkőzéseket, és ami előtte volt azt max. csak feltüntette, de nem sorszámozta és nem is számí­totta bele a játékosok mérkőzéseibe.”

    Mivel oldalunk maximálisan tiszteletbe tartja Nagy Béla örökségét, í­gy ezen vita sem lehet, hisz Ő nélküle lehetetlen lenne a Fradi múltjának ilyen szintű feldolgozása.

    Hogy mindenki megértse, hogy eddig miről beszéltem. Csak két példa dr. Sárosi György az “5.” pontban felsorolt, de figyelembe nem vett mérkőzései közül:

    1941.V.4. Ferencváros -- KFC 8:2 (Jubileumi torna)
    http://www.tempofradi.hu/1941-v-04-ferencvaros-kfc-82-jubileumi-torna

    Muzeális lapszemle: 1943.VIII.1., Toldi Géza búcsúmérkőzése
    http://www.tempofradi.hu/muzealis-lapszemle-1943viii1-toldi-geza-bucsumerkozese

    A félreértések elkerülése érdekébe még véletlenül sem azt szeretném ezzel mondani, hogy Sárosi dr. többször játszott, mint Lipcsei Peti (Ez azért sem lényeges, mert ha bele lettek volna számí­tva ezek a mérkőzések, L.P. akkor játszott volna még egy párat, hisz réges régen csak a csúcsdöntésről szólt már Péter játékos pályafutásának befejezésének időpontja.)

    Csak a statisztikák minimális, de létező szubjektí­v összeállí­tására akartam utalni.

  • Ezek után irigyelje valaki a statisztikával foglalkozó kutatókat! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ