Egy focitörténész fejfájásai IV.,

focitortenesz

avagy kik, hányszor és hányat?

Öt évvel ezelőtt hagytam abba a sorozatot, aztán sok minden jött közbe – többek között egy ideig törzsvendég voltam a Kékgolyó utcában – de csak elérkeztem addig, hogy folytatni tudom.

Az előző részekben – kellő fejfájások kí­séretben – eldöntöttük (???), hogy melyik mérkőzéseket vesszük figyelembe. Remélve, hogy teljes a sorozat. Amit valóban csak remélni lehet, mert még napjainkban is kerülnek elő új mérkőzések adatai (természetesen kisebb jelentőségű hazai dí­j- vagy nemzetközi barátságos mérkőzésekről).

És most jön a „fejfájások fejfájása”, az alcí­mben feltett kérdésekre a válasz. Azazhogy kik játszottak és kik lőtték a gólokat. És ennek a kibogarászása nem is olyan könnyű mindig.

Elvileg a mérkőzésről tudósí­tanak, amelyben legalább is ezeket az adatokat közlik. De ez minden esetben nem igaz. A legkönnyebben természetesen a bajnoki és MK mérkőzések adatait lehet összeszedni. Főleg mostanában, amikor az MLSZ adatbankjában a neten mindenki megnézheti. De csak az utolsó tí­z év van benne.

Mostanában egy ilyen adatbanki bejegyzés minden szükséges adatot tartalmaz, amire az ember kí­váncsi. De korántsem volt í­gy régebben. És ha egy adatbank minél régebbre igyekszik visszanyúlni, érthetően annál hiányosabb.

Nagy Béla szóban és í­rásban többször is kesergett azon, hogy a korabeli meccskönyvek nincsenek meg (elvesztek, megsemmisültek, stb.). Nekem valamikor a hetvenes évek végén mutatott egyet az I. Világháború előtti időkből, mely valahonnan előkerült. Nem tartalmazott mást, mint a mérkőzés helyét, időpontját, a játékvezető és a résztvevő játékosok nevét, valamint az esetleges kiállí­tást. A góllövőket lényegtelennek tekintették, a „gólkirály” fogalmát ellentétesnek érezték a futball csapatjáték lényegével. Nemegyszer a korai tudósí­tások meg sem emlí­tik a góllövők nevét. Aztán az 1910-es évektől lassan változni kezdett a helyzet, de a góllövőket hivatalosan csak azután kellett számon tartani, amikor megjelentek a különböző „nemesfém-cipők”, és meglehetősen gyanús lett nem kevés eset. Tehát »hivatalos« góllövőt az 1980-as évek előtt nem lehet találni.

*

Ide tartozik az is, hogy a régebbi időkben sokkal kevesebb játékos jutott szóhoz. Nem csak azért, mert általában kevesebb mérkőzést játszottak, hanem mert sokáig nem volt csere. A Fradi történetének első cseréje 1921. október 2-án történt, amikoris Matkovich váltotta Hégert egy nemzetközi barátságos meccsen. Az első kapuscserék 1926 tavaszán történtek, ám ezek még vegyes csapatok mérkőzésein. A legelső „Fradi-Fradi” kapuscsere csak egy évvel később következett be, amikoris egy Pünkösdi Torna meccsen Amsel váltotta Hubert. Ám a csere lehetősége bajnoki, országos kupa, majd nemzetközi kupameccsre nem vonatkozott.

1950-ben a magyar sportvezetés engedélyezte saját hatáskörében a cserét bajnoki és kupameccsekre is, ám 1955-ben kénytelenek voltak ezt visszavonni a FIFA nyomására. Ebben az időben az első cserénk 1950. augusztus 27-én a Győr elleni meccsen Csoknyai volt Szabó I Ferenc helyett, és ugyanazon a meccsen Pamukit Csikós Gyula váltotta a kapuban. Az utolsó pedig 1954. december 29-én, amikor is a Sztálinváros ellen Ombódi helyett Láng Károly jött be.

1964-től, amikor az MLSZ a Magyar Népköztársasági Kupa korai fordulóira ismét engedélyezte a cserét, július 22-én a Tisza Cipő elleni MNK meccsen Rátkai László helyett Fenyvesi II jött be. Aztán végre a FIFA is lépett, és 1967 őszétől legálissá tette minden tí­pusú mérkőzésre. Eleinte mindössze két cserejátékos ülhetett a kispadon, aztán fokozatosan enyhült a helyzet. Nálunk ez 1968. január elsejétől lépett életbe. Az első bajnoki cserénk Branikovits volt, aki Horváth László helyett jött be március 3-án az SBTC elleni meccsen. (Szőke ment vissza a védelembe.) Az első nemzetközi kupacserénk ugyanazon év május 22-én a Bologna elleni meccsen történt, Karába jött be Juhász István helyett. Azóta ugye már „teljes sorcseréket” is láttunk nemzetközi barátságos (ahogy ma hí­vják: felkészülési) meccseken. Nálunk először ilyen (11 játékos cseréje) 1986. április 23-án, a VSS Kosice elleni meccsen történt.

*

De nézzük az összeállí­tások részletességét és pontosságát. A józan ész szerint az internetes tájékoztatás óta minden rendben kéne, hogy legyen. Hiszen még esetenként az ellenfél honlapját is meg lehet nézni. De ugyebár…

2010 majd 2011 július-szeptember hónapjaiban valóban fejfájást kaptunk (főleg szegény Karcsi) amí­g kibogoztuk több nemzetközi barátságos mérkőzés összeállí­tását. Volt, hogy három variációt is találtunk. Nagy nehezen sikerült végülis a jót megállapí­tani. És bár nem az első csapatról van szó, de… Tavaly augusztusban az U21 három nemzetközi mérkőzést játszott Ausztriában. Ebből mindmáig csak egynek az eredményét ismerjük, (nem beszélve a többi adatról) pedig még az osztrák honlapokon is próbáltunk tájékozódni. A 2015 februárjában Törökországban lejátszott két győztes mérkőzésnek legalább az eredményét tudjuk.

Node menjünk vissza korábbi időkre, amikor még csak az í­rott sajtó volt. Az egykori sportlapok időnként nagyon furcsán bántak a labdarúgó mérkőzésekkel. Az 1909-es kolozsvári torna adatait úgy sikerült pontosí­tanom, hogy megnéztem a helyi lapokat. Ez néhány más vidéki meccsre is igaz.

Még furcsább volt a helyzet 1916 tavaszán. Ebben az idényben a klubok közti háborúskodás miatt alig játszottak hivatalos mérkőzést. A Fradi mindössze hetet. A Sporthí­rlap nagyon érdekesen bánt a mérkőzésekkel. A Fradi valamennyi mérkőzéséről viszonylag részletes tudósí­tást közölt, beleértve a barátságos mérkőzéseket is – kivéve a Húsvéti Vaslabdáért a Törekvés ellen játszott, és 0:1-re elvesztett mérkőzést. Csak az eredményt hozta…

Mit lehet ilyenkor tenni? 1979/80-ban a Vadászat Magyarországon cí­mű gyűjteményes kötet polgári kori részén dolgoztam, és tapasztalatból tudtam, hogy a napi sajtó akkoriban már viszonylag részletesen foglalkozott a focival. Azt csináltam tehát, hogy kikértem a komolyabb napilapok arra az időszakra vonatkozó tekercseit, és végigbogarásztam azokat. Ma már csak a Pesti Hí­rlapra, a Pesti Naplóra és Az Estre emlékszem közülük. Tervem bevált, és mivel »csak egy meccset játszottak, de annyi meccsemlék van, ahányan látták« öt vagy hat újságból sikerült összeszednem a tizenegy nevet. így csak sikerült összeraknom az összeállí­tást. Azóta 1924-ből előkerült két Húsvéti Torna mérkőzés, szintén hiányos adatokkal. Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, újra végig fogom a fentieket játszani.

Gyengébbek kedvéért megjegyzem, hogy akkoriban a Széchényi Könyvtárban már kutatói olvasójegyem volt, és olyan anyaghoz is hozzáférhettem, amihez az átlagolvasó még nem.

Fontos tudni, hogy a komolyabb újságoknak – í­gy a Népsportnak is – esetenként több kiadása létezik, amelyek nem teljesen azonos tartalmúak. A fontosabbnak tartott újabb hí­rek kedvéért a lényegtelennek véltet kivették a korábbiból, avagy ellenkezőleg, maradt valamennyi hely, és „kis szí­nesként” betettek valamit a későbbibe. Tehát aki ilyen bogarászásra adja a fejét, annak a lap összes kiadását végig kell böngésznie.

*

A góllövőknél jön még egy probléma. Régen öngólnak minősí­tettek minden olyan gólt, amely utoljára a védekező csapat valamelyik játékosát érintette, függetlenül attól, hogy mennyire változtatott irányt a labda. Tehát ha egy erős lövés bevitte a kapus kezét, az már öngól volt. Mostanában már csak az az öngól, amelynél a labda eredetileg nem a kapu felé tartott, és a védekező csapat játékosán érdemben változtatott irányt. (No, í­gy is vannak még viták…)

Befejezésül két példa az értékelés változásaira. 1948. november 1-én a Győr ellen 13:0-ra győztünk. Annak idején öngólnak minősí­tették a következő két gólt, de ma már egyik sem lenne az.

Az egyik: Kocsis két gyors gólja után Deák szerezte a harmadikat, majd a negyediket öngólnak tekintették azért, mert a vendégek játékosa a gólvonal előtt még beleért Deák már amúgy is hálóba tartó lövésébe.

A másik: Mészáros 11-esénél a labda a kapufáról előbb a győri kapusra pattant, s úgy jutott a hálóba.

Szóval van elég probléma, ami fejfájást okoz szegény focitörténésznek.

– YSE –

12 hozzászólás a(z) Egy focitörténész fejfájásai IV., bejegyzéshez

  • Hogy pontosítsam saját magam.
    Mivel a nemzetközi kupameccsekre a hivatalos cserelehetőség már 1967 őszén életbe lépett, az első „hivatalos” cserénk 1967. október 11-én történt, amikoris Fenyvesi dr-t Katona Sándor váltotta.

  • Az élet tovább í­rja. Tegnap (2016.07.19) II. csapatunk Pinkafőn (osztrák nevén Pinkafeld) a Norwich City ott edzőtárborozó U21-es csapatával játszott, és csúnyám 5:0-ra kikaptak. Ez ugye nemzetközi barátságos meccs. De a tényen kí­vül más adatunk (egyelőre?) nincs, és ezt is máshonnan (üllői129) tudtuk meg, mert a hivatalos honlap meg sem emlí­ti…

  • Tisztelt YSE!
    Birtokomba került a Labdarúgás c.magazin 1960-1976-ig megjelent összes száma bekötve. Amennyiben segí­tség,nagyon szí­vesen Ä·ölcsön adom Önöknek ill. a szerkesztőségnek. Üdv,hajrá Fradi

    • Kedves Vincent!

      Mindnyájunk nevében nagyon köszönöm a felajánlást. A legcélszerűbb ezt a szerkesztőséggel (és azon belül is elsősorban K@rcsival) tisztázni.
      Hajrá Fradi
      YSE

    • Kedves Vincent!

      Köszönjük szépen. Mint korábban jeleztem -egyelőre- nincs rá kapacitásunk, í­gy kölcsönvenni sem szeretnénk és itt tartani nálunk akár 1-2 évig. Ahogy lesz rá időnk, jelentkezünk és 2-3
      hónap alatt feldolgozzuk ezt a mennyiséget.

  • Tisztelt YSE

    Vajon honnan ered a “derby” kifejezés a fociban, ha két csapat ugyanabbòl a ví rosbòl mérkôzik ?

    Az 1890-es egészen az 1900-as évekig a lòsport Volt valòjí ban a tömegek szí mí ra legnépszerûbb és azokat legjobban vonzò sportí g.

    A lovak mentek és a labdarùgòk jöttek. ìgy 1901-tôl kb. a labdarùgí s megkezdi a harcot a négylí bùak ellen és 1905-ben mí r meg is nyerte azt. A lòsport kivonult a legtöbb lapokbòl (a szaklapokban megmaradt).

    • Igen, jól látja a lényeget. A >Derby< kifejezés a lósportból jött, és akkor is megmaradt, amikor már a lósport eltűnt az átlagos sportlapokból. (A TV-k sportcsatornáira mostanában kezd visszajönni.)

      • Tisztelt YSE

        Köszönöm ví laszí t. Örömmel Tölt el, hogy Ön is (és mí r sokkal elôbb elkezdte vagyis) kedveli a régi ujsí gcikkekeket az elmùlt éveinek labdarùgò (Fradi-) meccseirôl. Karcsi is ebben a ví gí nyban halad. Mivel elôrébb halad az idô anní l jobban kiderül, hogy ez nem holtví gí ny.

        Lalolib és Karcsi beszí molí sait — én is mí r régen meg szerettem volna ìrni — a jövô kutatòk fogjí k elôvenni, mikor a mostani Fradit fogjí k majd elemezni.

        Véleményem szerint nagyon is érdekes idôket élünk. A Fradival kapcsolatban a csapat megùszta ùjbòl a felszí molí st. Ez meghatí rozta a jelenlegi ví lsí gos lelki í llapotot a vezetôségen belôl.

        Lehet e foglalkozí sí bòl ered az “annyi meccs van, amennyien lí ttí k” bölcs megfigyelés.

        Valòjí ban ìgy van. Olykor meg ugyanazt a meccset több ember egész mí sképpen lí ssa.

        Az ùjsí gìrí s talí n itt Sem tesz kivételt. Egy ideig azt hittem valòjí ban, hogy a meccsnek a leìròja tökéletesen tí rgyilagos és nem is kell mí s meccsbeszí molòt elolvasni.

        Történész létére persze mí r êrrôl a hibí ròl elôbb is felvilí gosìthatott volna.

        Lelkesnek és meg lehet (és meg kell) maradni kritikusnak.

  • Lásd Busai gólja 2012 áprilisában az ETO ellen, ami az MLSZ szerint az övé volt, pedig a labdához sem ért.

    http://www.tempofradi.hu/2012-iv-14-ferencvaros-gyori-eto-2-2

  • Csak annyit tennék hozzá ehhez a remek értekezéshez: még nagyon sokáig “fájjon a fejed” Imre bátyám (K@rcsi barátomé is), mert máskülönben azok, akiket érdekel a Ferencváros dicsőséges múltja, vajon miből tudnának tájékozódni, információkat, adatokat begyűjteni?
    Nagyon sokáig saját magamat egy aránylag precí­z embernek tartottam, de mikor először találkoztam azzal a “gyűjtögető-rendszerező” munkával amit az elmúlt évtizedekben végeztél…egy kissé megroggyant az önbecsülésem. 🙂
    Sokak szerint a fejfájás elleni gyógyszer kell, neked, nekünk meg a Ferencváros.

    • Kedves Laci!
      Az önbecsülésedet ne bántsad. Utóvégre én történészként a szakmámon belül maradtam, és azért í­gy könnyebb a dolgom. Bár amikor elsős gimnazistaként elkezdtem az adatokat gyűjteni, természetesen fogalmam sem volt, hogy hova jutok. Az, hogy életem során megí­rtam egy-két olyan dolgot amit nem lehet kikerülni, az “ex divina favente clemetiae” (latinul nem tudók kedvvért: >kedvező isteni kegyelemből<) sikerült.
      Te viszont -- és ezt "1899-edszer is" hangsúlyozom -- a Fotelszurkolóval a jövő számára is komoly anyagot tettél le, és ha majd a kétszázadik évfordulóra í­rják meg a klub történetét, nélkülözhetetlen forrás lesz a számukra.
      Úgybizony. 😯

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
11.28. 19:30, m4sport
12.02. 21:00, m4sport
12.05.17:00, m4sport
12.08. 21:00, m4sport
12.12. 17:00, m4sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ