Eisenhoffer József

Eisenhoffer József

Erősen ballábas, áttörő stílusú csatár volt. Nagy lendület és tekintélyes lövőerő jellemezte a játékát. Szélsőjét jól foglalkoztatta, de a mezőnyben nem találta fel magát úgy, mint a kapu előtt.

“Hosszadalmas az egész nevét kimondani, ezért röviden EIZI-nek nevezi mindenki. Az FTC jelenlegi sztárja tíz esztendő előtt a BTC-ben kezdte pályafutását, s már akkor fő erőssége volt a piros-fehérek ifjúsági csapatának. Szüleinél, Kispesten lakott, így kissé körülményes volt a Millenáris pályára bejárnia. Mi sem természetesebb, minthogy a KAC szemfüles intézője hamarosan megtudta Eizi kispesti voltát, s kivetette hálóját a sokat ígérő futballista gyerekre. A szipkázás azonban nem ment könnyen, mert a BTC is mindent elkövetett, hogy maradásra bírja.”

Végül egy „szívügy” döntötte el további sorsát: beleszeretett egy kispesti lányba, aki KAC szimpatizáns volt… Eizi hamarosan átlépett a Kispesti AC-ba. A romantikus futballszerelemnek boldog házasság lett a vége. Eisenhoffer pedig a kispestiek legjobb játékosává nőtte ki magát. A KAC profiperének eredményeként már 1922-ben az Üllői útra járt edzeni, de csak 1923 nyarán mutatkozott be zöld-fehérben.

Csak egy idényt játszott az FTC-ben (1923 telén a Makkabi Brnoba távozott, de nem kapott játékengedélyt az olasz-spanyol túrára, így visszatért), de rendkívül eredményes játékával emlékezetessé tette Üllői úti szereplését. Az 1924-es párizsi olimpián a magyar válogatottban ő képviselte az FTC-t és az olimpia játékok első gólszerzője is Eisenhoffer volt!

Az olimpia után a Fradiból Bécsbe szerződött, ahol az 1924-25-ös idényben bajnoki címet nyert a Hakoah Wien-nel, majd a tengerentúlon folytatta.

Az Egyesült Államokban (1926-29: Brooklyn Wanderers, 1929: Brooklyn Hakoah FC, 1929-31: Brooklyn Wanderers) amerikai kupagyőztes (US National Open Challenge Cup) az 1928-29-es és Lewis Cup döntős 1927-ben.

1933-tól Franciaországban, az Olympique Marseille-ben folytatta pályafutását előbb mint játékos, később mint edző. Összesen kilenc évet töltött el a kikötővárosban. Francia bajnoki ezüstérmes az 1937/38-as szezonban, francia kupagyőztes 1935-ben, kupadöntős 1934-ben és 1940-ben is, francia déli zóna bajnok 1940/41-es idényben.

1941-ben tért haza, 1945-ben perforált vakbélgyulladásban hunyt el.

(Nagy Béla, Selmeci József, Antal Zoltán és Hoffer József írásainak felhasználásával)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
HOST