Eladva! – Magyar kézen a Fradi

Amit Kevin McCabe Fradi-tu­lajdonosi mivolta első napjától hirdetett – nevezetesen, hogy a klubot egy napon visszajuttatja magyar kezekbe – a jövő héten megvalósul. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, vagyis az állam veszi meg a területet sta­dionostul, az FTC pedig megvásá­rolja a Zrt. többségi részvényeit, de hogy az angol üzletember anno í­gy tervezte-e a hátraarcot, arról az Üllői úti székházban faggattuk személyesen.

A hatodik tenderen sikerült megvásárolnia a Ferencvárost. Megérte az erőfeszí­tést?

  • Miután a futball a szerelmem, meg – dőlt hátra az Albert-sta­dion egyik foteljében Kevin McCabe, az FTC előző tulaj­donosa. – Ha azt veszem, hogy mennyi pénzt buktam ezen a szerelmen, már nem annyira. Most mosolyog? Ha ekkora összeget veszí­tene egy üzleten, mint én a Fradin, biztosan nem mosolyogna.

Ha annyi pénzem volna, mint önnek, lehet, hogy mégis… De akkor megbán­ta, hogy beleszeretett a magyar csábí­tóba?

  • Annyira nem, mint amennyire néhány másik afféromat. Szóval veszí­tettem ennél többet is már, sajnos, még ha a ferencvárosi bukfenc tényleg irdatlanul nagy summát is jelent.

Azt elárulja, hogy végül is mennyit fektetett be a klubba, és mennyit tudott kivenni?

  • Amit kerestem időközben, szóra sem érdemes az invesztí­­cióhoz képest. Mégis úgy gon­dolom, tettünk számos jó lépést, mindenekelőtt a nagyon mélyen lévő, súlyos adósságokkal küzdő klubot sikerült kirángatnunk a slamasztikából, feljutottunk az első osztályba, a Ferencváros prosperált, bár szerettük volna, hogy sikeresebb legyen.

Az ön ferencvárosi szerepvállalásának létezik olyan olvasata is, mely sze­rint a feljutáson kí­vül nem ért el semmit.

  • Korántsem í­gy értékelem az elmúlt időszakot, miközben tény, a gazdasági válság az oka, hogy nem tudtuk megvalósí­ta­ni a terveket. Az alapelv az volt, hogy épí­tünk egy új stadiont üz­letekkel, szállodával, éttermek­kel, megújí­tjuk a többhektáros területet, és fejlesztjük a futball­klubot. Egyetlen oka van, hogy nem sikerült megvalósí­tani az el­képzeléseket: a recesszió. Hosszú évtizedek óta az üzleti szférában dolgozom, üzletember vagyok, amióta az eszemet tudom, de ilyen rossz gazdasági környe­zet még sohasem volt. Ahhoz, hogy a tervekből valóság legyen, egyedül a banki hitel hiányzott. Anélkül képtelenség ilyen volu­menű beruházást véghezvinni. Elárulhatom, hogy mindenben megegyeztünk az egyik osztrák bank magyarországi leányvál­lalatával, tényleg csak az aláí­rás hiányzott, amikor az anyacég azt mondta: nem. 2008 novemberét í­rtuk. Azóta számos bank jelentett csődöt világszer­te, hogy mást ne mondjak, egy tizenhetedik században alapí­­tott brit pénzintézet is, jóllehet mindaddig hihetetlennek tűnt, hogy egy bank tönkremehet.

Idehaza sokan úgy gon­dolják, nemcsak a krí­zis tett önnek keresztbe, néhány munkatársa is. Hogy megvezették olyanok is, akikben megbí­zott, mint például Terry Robinson vagy Berki Krisztián.

  • Maradjunk annyiban, több mint két ember okozott nekem csalódást. Igazából zavart a gon­dolat, hogy bizonyos emberek­nek megengedtem, hogy belátá­suk szerint dolgozzanak, mégsem végeztek jó munkát. Mindennél többet elmond arról, miként gon­dolkodom róluk, hogy egyikük sem dolgozik már nekem vagy a Sheffield Unitednek.

Ha már az angol klubja… Túl büszke a United har­madosztályú tagságára sem lehet.

  • Nem is vagyok, miközben azért a dolgok jelen állása szerint feljuthatunk a Championshipbe. De a futball már csak ilyen, nem mindig a kedvünk szerint alakul­nak az események.

A Sheffieldet élete végéig tulajdonolja?

  • Biztos, hogy nem. Most sem úgy gondolkodom azonban róla mint a tulajdonomról, egy futballklub mindig a drukkere­ké. Én, mondjuk úgy, jó gond­nokként próbálom őrizni. A tulaj­donlás pedig nem olyan, mint a szurkolás, nem száll apáról fiúra: A Bramall Lane mellett szület­tem, a gyermekeim viszont so­sem éltek Sheffieldben. A klub a shefneldieké. Legalábbis az egyik feléé. Ezért is hangsúlyoz­tam mindjárt a ferencvárosi sze­repvállalásom első napján, hogy idővel a Fradit is vissza akarom adni a magyaroknak. Még ha nem is í­gy terveztem.

Ha a Fradi rendre baj­nokságot nyer, a BL-ben szerepel, kötve hiszem, hogy bármelyik zöld-fehér fanatikust zavarta volna, hogy angol a főnök.

  • Én pedig úgy gondolom, hosszú távon nem jó, ha külföldi a tu­lajdonos. Érteni kell a helyi kultú­rát, a szokásokat, illik megjelenni minél többször a közösségben. Ettől még a Fradi a második klu­bom. Hogy ezek nem csak szavak, szerettem volna a gyakorlatban is érzékeltetni, í­gy amellett, hogy tényleg jókora mí­nusszal eladom a tulajdonom az MNV-nek, né­hány százmillióval támogatom is a klubot.

Akkor nem utoljára láttuk az Albert-stadionban.

  • Ezt garantálom.

(Nemzeti Sport, 2011. december 23. Galambos Dániel)

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • Azt nem tudom eldönteni, hogy ez jó vagy rossz hí­r? Ettől mennyivel lesz jobb a Fradinak? Az meg tényleg nagyszerű gesztus, hogy az ismert történések után még támogatja a Fradit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
04.25. 17:00, M4 Sport
Novák Dezső
FOTELSZURKOLÓ