Ezüstcsapat – második félidő

Báró, Juci, Nyíl és a többiek

Bánki József (Dodi) – az FTC volt játékosa, újságíró
„Kamaszkorom markáns, meghatározó élménye a KEK menetelés, a Liverpool kiverése, a belgrádi csoda, amit a fordulatosan, jól megírt könyvben újra jó volt átélni. Jóllehet az akkori sztárokkal később együtt játszottam, közülük sokakkal jó barátságba kerültem, mégis olyan eseményekről olvashattam, melyekről oldott állapotban, a zöld-asztalnál sem hallottam hajdani kedvenceinktől. A kiadvány hiánypótló, egyben méltó mementója a Kárpát-medence legnépszerűbb klubja, a Ferencváros pazar kupaszereplésének.”

Balázs Ferenc (Fecó) – zenész:
„Az Ezüstcsapat története számomra, egy életérzés felelevenítése. A klubszínek, a hagyományok, a pályatársak tiszteletéről szól, az eredeti értelemben vett Fradi-családról, futballisták és zenészek barátságáról, betyárbecsületről. Azokról az időkről, amikor a fociban és a zenében is voltak még igazi bálványok, akikért tiszta szívvel, őszintén lehetett rajongani. A könyvben nyomon követhető az a sajnálatos folyamat is, melynek során mindez elveszett, jó lenne hinni, hogy nem végérvényesen.”

Szeiler József – az FTC volt játékosa és ügyvezető igazgatója
„Szerintem mindenki szívesen olvas olyanokról, akikhez személyes kapcsolat fűzi, és akikről azt gondolja, hogy jól ismeri őket. A szereplők közül néhányan edzőim, sokan játékostársaim voltak, a könyv mégis olyan, számomra új eseményekről, érdekes történetekről informált, melyeket izgatottan olvastam. A sport, a foci szerelmeseinek ajánlott, FRADISTÁKNAK kötelező olvasmány, amely nem csak a szakmáról, a labdarúgásról szól, hanem azon keresztül kicsit társadalmi korkép is.”

dr. Borbély Zoltán – ügyész, egykori sportriporter
„Hogy mi a közös a könyv szerzőjében, aki profi televíziós, Nyílban, aki profi labdarúgó és edző is volt, valamint bennem, aki látott már profit? Mindhárman a margitszigeti Úttörő Stadion játékosai voltunk. A kötelék ugyan nem olyan szoros, mint egy jól megkötött zöld-fehér sál, de közös bölcsőnek tekinthető, csakúgy, mint a foci, ami nem csupán sport, hanem világnézet is, talán az utolsó közös nevező. Az ezerkilencszázhetvenötös Fradi maga volt a csoda, hősei köztünk élnek. De hogyan? Erre is válaszol ez a kiváló könyv azoknak, akik tudják, hogy Blohin nem egy marsall volt.”

Szerző: Kristóf Péter