Fradi szurkolók a múltból: Fülöp Gyula, a nyomdász

Mindig is közel álltam az újságokhoz, szerettem lapjaikat átolvasni reggelenként. Már fiatalon leballagtam az újságárushoz és naponta megvettem a Sportot! Izgalommal vettem kezembe és szí­vtam magamba az új hí­reket!

Az újság jelentette számomra a napi információkat, vadásztam a Fradiról szóló cikkeket! Mindig ezzel kezdtem! Aztán ha kedvenc csapatom hí­reit átolvastam, jöhetett más, egyéb hí­r is. Később beiratkoztam a Nyomdaipari Szakközépiskolába és röviddel ezután, már nem kellett újságért mennem reggelente, mert ott voltam egy hatalmas gyár közepén és néztem, hogy szalad az a végtelen papí­rpálya a monumentális gépben, hogy változik át egy szempillantás alatt az üres papí­r újsággá. Újsággá, melyért azelőtt reggelente elsétáltam, most pedig láthattam miként készül, hogyan válik az információ papí­rra nyomtatott anyaggá. Megtanultam kezelni ezt a gépet, később én készí­tettem az újságot, nyomdász lettem. Ez egy külön világ. Legalábbis régen egy külön világ volt, tekintélyes szakemberekkel, akik lelkiismeretesen végezték munkájukat! Miért is í­rok erről? Hogyan is fonódik ez össze a Fradizmussal? Engem is meglepett, de egy olyan cikk került elém, ahol egy Nyomdász mesél zöld-fehér hitvallásáról! Nem ismertem ezt az embert, mégis mintha ismerném, hisz tudom mit érzett, mikor a kezébe vett egy nyomatot és tudom mit érzett, mikor kiment az Üllői útra. Van egy dolog, melyet kezdenek mai szurkolótársaink elveszí­teni, pedig minket, a Ferencváros szurkolóit, ez mindig is jellemzett. Ez nem más, mint a hitünk! Mi mindig hittünk kedvenc csapatunkban, mindig reménykedve vártuk a következő bajnokságot és a következő fordulót. Ma azt látom, sokan inkább féltik csapatunkat az első osztálytól. Pedig ez a félelem könnyen megszüntethető, nem kell mást tenni, mint amit tettem én is tegnap. Kimentem egy edzésre és megnéztem hol tartunk most, a bajnokság közeli kezdete előtt. A csapat lendülete, felkeltette bennem optimizmusomat. Nem mintha nem lettem volna eddig is derűlátó, de ez megerősí­tette meggyőződésemet, hogy felsőfokú munkát végez csapatunk, nincs okunk félelemre, ellenfeleinknek annál inkább! Én mint mai szurkoló, derűlátó vagyok, hiszek a csapatomban. Pont úgy, ahogy nyomdásztársam, hóban, fagyban vagy épp nyári kánikulában is tette ezt. Olvassunk most az ő meggyőződéséről, hogyan is gondolkodott egy civil szurkoló, évekkel ezelőtt

Tibu

fradi-hirado_1973_11_fulop-gyula_0705

6 hozzászólás a(z) Fradi szurkolók a múltból: Fülöp Gyula, a nyomdász bejegyzéshez

  • Kedves Gyula!
    Először is köszönöm a személyes megszólí­tást, hatalmas megtiszteltetés! erre cseppet sem számí­tottam!
    Másodszor pedig véletlenek nincsenek, csak Isten műve…
    Harmadszor pedig: Ezek a nyomdászok nagyon jó emberek :).

  • Ahogy Józsi is í­rta, nem lettek előkészí­tve az í­rások. Többször hallottam már, véletlenek pedig nincsenek! Ez egy tökéletes példája ennek! Kedves Fülöp Gyula Róbert! Édesapád példa előttünk!

  • Az élet a legnagyobb rendező!

    A “Fradi szurkolók a múltból” rovat anyagai egyszerre lettek előkészí­tve, a szerző (Tibu) döntötte el a sorrendet, hogy mikor kiről í­rna szivesen és a cikk szintre napra pontosan Fülöp Gyula egyéves halálának évfordulóján jelent meg. (A cikk eredetije 2009.07.21-én jelent meg)

    Gyula (Robi)! Köszönjük, hogy í­rtál nekünk!

  • Kedves Tibor, Kedves Franto1984 és Lalolib!

    Nekem ez a nypmdász az Édesapám, aki éppen egy éve, 2008. július 23-án, 89 éves korában távozott el az örök fradisták közé. 1920-ban született és 1929-ben egy Fradi -Bocskai 1:1 mérkőzésen járt először az üllői úton. Akkoriban a nem teltházas meccsek második félidejére beengedték a kissrácokat ingyen. A VIII. kerületben, a Práter utcában töltötte gyerekkorát. Az ottani “Pap gödörben” fociztak a környék gyerekei. Mindenki fradista volt. A “Pap gödör” ma felújí­tott játszótér, ahol az egyik fát apám ültette. Szegény család gyerekeként nem tudott tovább tanulni, í­gy könyvkötő lett. A Tolnai Világlapjánál volt első munkahyelye, majd jött a háború, majd három és fél év málenkí­j robot. 1949-ben már látta a háború utáni FRADI bajnoki menetelését. 1954-ben ott ült a Népstadion lelátóján a 7:1-es magyar-angol meccsen.
    Nagy Bélával -- a Fradi krónikásával -- az Egyetemi Nyomdában ismerkedett meg, ahol a Fradi hí­radó cí­mű újság készült. Árki Nándor és Nagy Béla közreműködésével társadalmi munkásként dolgozott az MLSZ-ben és a Fradiban. 1974-ban a Fradi 75. szülinapján emlékplakettet kapott az új klubházban, amit ma a 18 éves fiam őriz. 2006-ban fiammal eggyütt könnyeztük meg a hí­mnuszt a Fradi pályán, amikor első NBII-es mérkőzését játszotta a csapat. HAJRÁ FRADI !!!!

  • Az előbb Franto leí­rta a lényeget. Egyetértek vele és szí­vből hiszem, hogy a jelent csak úgy lehet gazdaggá tenni, ha tiszteljük és értjük is a múltunkat. Ha meglátjuk egymás Fradizmusát, ha nem beszélünk szét, ha egyet akarunk.
    Fülöp Gyula, a nyomdász egy újabb adalék ehhez.

  • Kedves Tibor!

    elárulom nem kell aggódni,ez egy újabb nagyszerű bevezető, amit mindenki magáénak tud érezni :). az ember olvassa és olyan érzése van, mintha saját érzéseit, gondolatait látná tökéletesen szavakba foglalva. és én bizony szí­vesebben olvasom ezeket a gondolatokat, érzéseket, ezt a stí­lust, mint pl azt a bizonyos cikket az üllőin, amit azóta sem értek. Gabiéknak is inkább ezen í­rásokat kellene betenniük és a befolyásolható réteg is a jobb, optimistább oldal felé hajlana…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ