Fradista anekdoták: Dalnoki Jenő

Népstadion, 1962.03.11.

A háború az háború

A Sándor—Dalnoki párviadalok az ötvenes-hatvanas évek labdarúgásának legszikrázóbb, egyben legszórakoztatóbb epizódjaiként élnek a szurkolók emlékezetében. Ám mindent még a megrögzött meccsre járók sem tudhatnak, hiszen az MTK jobbszélsője és a ferencvárosi betonhátvéd gyakorta a színfalak mögött rákezdett a „kóstolgatásra”.

Topognak a csapatok a játékoskijáróban, várják, hogy a játékvezető kivezesse őket az örökrangadóra. Csikar „vezette a világos bábukat”. Így hangzott a megnyitás:

— Te, Jenő! Leöntöttek a pincémbe 30 mázsa fát. Te, mint favágó, gyorsan felhasogathatnád…

Dalnoki soha, senkinek sem maradt adósa:

— Te, Csikar! Vállalom. Te majd szépen odatartod a lábadat tuskónak, és akkor még aprófát is hasogatok…

* * *

Csikar a földön

A páros show-t nem mindig a pályán kezdték és nem is mindig ott fejezték be. Megesett, hogy mindkettőjüket kiállították. Megbeszélték, hogy a fegyelmi bizottság előtt a csillagot is letagadják az égről. Folyt a „műsor” vastagon.

… Jenőkém! Csikarkám. Szevasz! Hello, öreg harcos! Hadd öleljelek meg. Jól vagy? És a család?

Egymás vállára borulva helyeskedtek, mint az édestestvérek.

A szigorú megtorlásra készülő bizottsági tagok tehetetlenül szemlélték a túlcsorduló szeretet véget nem érő gesztus-sorozatát. Az elnök megsokallta.

— Hordják el magukat, csókolózzanak máshol…

Az ajtó túloldalán Sándor megkeményítette a szívét:

— Vigyázz, Jenő! Legközelebb úgy lerúglak a pályáról, hogy reptedben a partzászlót is magaddal viszed…

.

Egy trükkös képrejtvény Dalnoki játékának jellemzésére. Ha eddig nem találták ki, szabad a gazda: "Felvágja a szélsőt" ...

Egy kimaradt snitt

Raduly József

Vérbő humorú focifilmet forgattak az Üllői úti pályán az ötvenes években. Kazal László és Kabos László alakított egy szüntelenül viaskodó Vasas-, illetve Kinizsi-szurkolót, a gyepen pedig a piros-kékek és a zöld-fehérek mérkőztek, persze a forgatókönyv parancsainak megfelelően.

Az egyik snittet a narrátor „Amikor a hóhért akasztják” hangbemondása indította. Végszóra Raduly Józsefnek alaposan fel kellett volna vágnia Dalnoki Jenőt, éppen azt a védőt, akinek közelségében vacogott minden támadó foga.

No, de ha egyszer a hóhért akasztják… Úgy alakult, hogy mégsem akasztották. Tizedszer indult a felvevőgép, de Raduly Golyó csak alibizett Dalnoki bokája körül.

Sehogysem jött össze egy valamire való gáncs. Zákonyi Sándor rendező türelmét vesztette, erélyesen rászólt Radulyra, parancsba adva a gáncsvetést.

A halálravált Raduly idegesen hadarta:

— Maga könnyen utasítgat. Összepakolják a cuccaikat, elmennek és nem látja többet Dalnokit. De én! Két hét múlva egymás ellen játszunk és százsorosan adja vissza, ha egyszer felrúgom…

A jelenet kimaradt a filmből.

Tóni bá’ pumpál

Új szertáros „igazolt” a Ferencváros labdarúgó-szakosztályához az ötvenes évek közepén. Tóni bá’ aranyos, szolgálatkész ember volt, de hogy korábban futballpálya közelében sem járhatott, az hétszentség.

Azt sem tudta, mi a különbség a stopli és a kapufa között. Szakmai felkészületlensége kinyitotta a heccek Pandora-szelencéjét.

Dalnoki Jenő sérülés, majd lábadozás után egyéni edzéseket folytatott reggelente. Unalmában ihletet kapott.

— Tóni bá’ — kezdett rá a balhátvéd mézesmázosan. — Megint túl puhák a medicinlabdák. Azt mondom magának, hogy pumpálja fel őket délutánra, mert jön Csanádi Árpi bácsi és ellenőrzi mindet…

A szertárosok gyöngyét nem kellett kétszer figyelmeztetni. Nekilátott és bőszen pumpálta a szőrrel telitömött óriásbogyókat. Fújtatott, szakadt róla a víz, sajgott keze-lába, mikorra szállingózni kezdtek a játékosok.

— Mi a csudát művel itt, Tóni bá’? — érdeklődtek.

Az öreg teljesen összetörten szabadkozott:

— Kérem, én reggel óta fújom a medicinlabdákat, majd beleszakadok, de csak nem keményednek…

Rúgd csak nyugodtan

A Ferencváros az NDK-ban túrázott és örömmel vállalta, hogy a válogatott edzőpartnere legyen. Az NDK nemzeti tizenegyének szakmai irányítását akkor már Sós Károly látta el.

A találkozót zárt kapuk mögött vívták, ám a vendéglátókat a közönség hiánya cseppet sem hűtötte le, félelmetes erővel küzdöttek. Kiváltképpen Rainer Nachtigall, a szőke jobbszélső iparkodott. Olyannyira, hogy rúgásai nyomán szikrák pattogtak a magyar balhátvéd bokájából.

Az összecsapások szenvedő alanyát történetesen Dalnoki Jenőnek hívták.

Nachtigall alkalmasint nem ismerte Jenőt, máskülönben esze ágában sem lett volna keménykedni. Ráadásul, ugye, „barátságos” meccset játszottak, így Dalnoki erőt vett magán és tűrte, hogy szélsője szorgosan kopácsoljon a sípcsontján. Tűrte, ameddig tűrhette, aztán odakiáltott a padon üldögélő Sós Károlynak:

— Karcsi bácsi, szóljon ennek a hetesnek, mert ha nem hagyja abba, én lerúgom a gyepről.

Sós egykedvűen legyintett:

— Rúgd csak nyugodtan. Ilyen szélsőm van még hét…

A szóban forgó szélső ma cikkeiben kamatoztatja keménységét. A berlini Sportecho labdarúgó-rovatának munkatársa…

Hidegkuti Nándor mesélte:

,,… Dalnoki Jenő meghitt, jó barátom, de istent-embert nem ismerő szilajságától én is rettegtem. Egy Fradi-meccs előtt Jenő békésen odajött hozzám:

— Te Nándi, én nem akarok rosszat neked. Ha megindulok, ugorj félre abból a sávból, különben végigszaladok rajtad.

Megszívleltem az intelmet. Egyszer aztán Jenő fujtat felém, mint a bika. Szaporán félreugrottam. Hangos trappolást, lihegést hallok és egyszer csak rám zuhant két fradista. Nyűgösen érdeklődtem, hogy mégis mit művelnek a hátamon?

— Mit művelünk, ugyan mit? — dohogott Dékány. — Ugrottunk, mint a homokibolha. Nem láttad? Jenő közelgett…

Igazuk volt. Ók csak ismerhették Dalnokit…”

-Részlet: Kő András -Török Péter A magyar futball anekdotakincse valamint Pongrácz György: Puha vagy Jenő-

4 hozzászólás a(z) Fradista anekdoták: Dalnoki Jenő bejegyzéshez

  • A legalsó kép 1957-ben vagy 58-ban jelent meg a Fülesben, egy sorozat tagjaként, melyen az időszak “legkeményebb” játékosait karikírozták ki ilyen szellemesen. Én ezen kívül még egy képre emlékszem a csepeli Mednyánszkyról, aki egy kaszával állt a 16-os villamos előtt, és a kép aláírása a következő volt: “Mednyánszky a 16-os előtt kaszál”…

  • Köszi a képet (klikk), így már rájöttem, hogy ez a túloldal és a játékos kijáró. Persze aki fejből emlékezik egy 60-as évek elei meccsre, annak sem ugorhat be rögtön, hogy 61, vagy 62, nekem ebből az időszakból csak egy óvodai homokozó “kijárata” van meg 😉

  • 62-ben volt ilyen eredmény a Népstadionba, de ezen a képen nincs futópálya szerintem. A Dalnoki bal karja mellett látható beton beugró lehet a megoldás, de a stadiba ott is egy díszpáholy kéne fölé.

  • Azt hiszem, hogy az első kép 1961 márciusában készült a Népstadionban (3:2), de semmiképpen sem 1952-ben, mert akkor még a Szabad Nép osztotta az észt, nem a Népszabadság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEK

Január 10., péntek, 17.30: 
FTC–KRC Genk (belga I. o.)
Január 11., szombat, 15.00: 

FTC–Union Berlin (német I. o.)
Január 15., szerda, 15.00: 
FTC–Arminia Bielefeld (német II. o.)
Január 16., csütörtök, 16.00: 
FTC–Köln U21 (német)
Január 20., hétfő, 13.00: 
FTC–SV Wehen Wiesbaden (német II. o.)
Január 20., hétfő, 17.30: 
FTC–CFR Cluj (román I. o.)

Következik: 01.25.14:55 FTC-Paks (TV:M4sport)
EL-csoportkör 2019
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST