Kik játszották a legtöbb nemzetközi tétmérkőzést a Fradiban?

statisztika_ek_gomb

Tegnap folytattuk statisztikai sorozatunkat és az Európa kupaküzdelmek sorozatának zöld-fehér játékosait mutattuk be, és a bevezető í­rásomban rácsodálkoztam arra a tényre, hogy a listát főleg a hatvanas évek játékosai vezetik. Persze ha jobban végigböngészem a listát és elkezdek gondolkodni azon, hogy vajon a két háború közötti legendás Fradisták vajon miért nincsenek a rangsor elején, talán akkor sem jövők rá a kézenfekvő magyarázatra.

Még jó, hogy a szerkesztőségünk statisztikusa (egyszer azért megkérdezem tőle, hogy vajon szereti-e ha í­gy emlí­tem) ma egy újabb listával állt elő, amiről naivul először azt hittem, hogy a tegnapi ismétlése. Azért voltam annyira megfontolt, hogy mielőtt megkérdeztem volna tőle, hogy vajon miért adja a kezembe kétszer ugyanazt a listát (kaptam is volna hideget és meleget bőven), először alaposan áttanulmányoztam és végül is megtaláltam a különbséget.

A tegnapi listában az Európai kupaküzdelmek (BL, BEK, KEK, UEFA) kaptak helyett, a mai, kibőví­tett nemzetközi kupaküzdelmek listában már szerepelnek a két háború közötti időszak Ferencvárosi sikertörténetének állomása, a Közép-európai kupasorozat (KK vagy Mitropa Cup) mérkőzései is.

A verseny elődjét Challenge Kupa néven 1887-ben alapí­tották, Bécsben. A torna kitalálója a Vienna Cricket and Football-Club elnöke, John Gramlick volt. Ebben a versenyben az Osztrák-Magyar Birodalom minden klubja részt vehetett. A torna legjobb csapatai Bécsből, Budapestről és Prágából kerültek ki. Az elképzelést az első komoly európai kupaversenyről az I. világháború után formálták meg. Az ötletgazdák a közép-európai országok voltak, akik abban az időben élen jártak a világ labdarúgásában. A II. világháború alatt megint megváltozott a résztvevő csapatok összetétele: 3-3 magyar és jugoszláv, kettő román csapat alkotta a kupát. Érdekesség, hogy 1940-ben a Ferencváros és a Rapid Bukarest játszotta volna a döntőt, ám nem került sor az összecsapásra, hiszen Magyarországhoz került Észak-Nyugat Románia (Észak-Erdély). A II. világháború után, 1951-ben indult újra a kupa Mitropa Kupa név alatt, ám presztí­zse nagyot csökkent az újabb és újabb európai kupák megjelenése miatt. 1980-as évekig megváltozott a kupa: már nem az országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály győztesei. A kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv Borac Banja Luka lett.

Elég érdekes és változatos története volt a kupának, bár idővel a feledés homályába merült, de nekünk, Fradistáknak mindig becses emlék, hiszen 1928-ban és 1937-ben meg is nyertük a sorozatot. Ebből is következik, hogy a mostani játékos rangsor is változott, hiszen az élmezőnybe kerültek a két háború közötti legendás zöld-fehér játékosok közül többen: Lázár, Toldi, Háda és Sárosi dr.

A rangsor érdekessége, hogy az élen is változás történt, hiszen Géczi István vezető helyét Novák Dezső vette át azzal, hogy a „büntetők királya” a hatvanas évek elején 6 KK mérkőzésen is pályára lépett.

A mérkőzésszámok mellett természetesen a góllövőkről sem feledkezünk el, hiszen a Kik lőtték a legtöbb gólt a Fradiban nemzetközi tétmérkőzések?” lista is tartogat érdekességek, hiszen Sárosi György, a Fradi örökös gólkirálya elfoglalta az első helyet, és Toldi is feljött a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.

Kellemes böngészést!

– lalolib –

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
12.05.17:00, Duna World
12.08. 21:00, m4sport
12.12. 17:00, m4sport
12.16. 20:15, m4sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ