Kű Lajos: 69

Kű Lajos

Húsz évesen a Videoton csapatában mutatkozott be az első osztályban, majd a Fradiba szeretett volna igazolni. A székesfehérváriak nem adták ki a zöld-fehéreknek, így az 1969-es évben várnia kellett a játékengedélyre.

A várakozásból hét hónapot katonaként töltött, ahol egy laktanyai meccsen eltört a lába.

1970-ben a félidényes bajnokságban lépett először pályára egy salgótarjáni bajnoki mérkőzésen dr. Kalocsay Géza csapatában. Rögtön góllal bizonyított a középcsatárként lehetőséghez jutó játékos. Az 1970-es szezon bajnoki döntőjéig menetelt a Fradi, de a döntőben az Ú. Dózsa jobbnak bizonyult. Kű ekkor már a csapat alapemberének mondhatta magát.

Miután ismét a játék lett a főszereplő az életében, az eredmények sem maradtak el. Az 1971/72-es szezon hozta meg számára a kiugró sikert. Az UEFA kupában menetelő Ferencvárossal az elődöntőig jutott. Kű gólt lőtt a Fenerbahce, a Panionosz, az Eintracht Braunschweig, a Zeljeznicar és a Wolverhampton ellen is, ezzel Branikovits (7) mögött Alberttal holtversenyben öt találattal zárta a nemzetközi sorozatot. Kű nevéhez fűződik az első magyar gól is az UEFA kupában.

A Fradi színeiben 30 mérkőzésen talált az ellenfelek kapujába, egyetlen dupláját a máltai Floriana elleni KEK mérkőzésen lőtte a Népstadionban 1972 szeptemberében.

1972. május 14-én a románok elleni találkozón bekerült a nemzeti csapatba is. Illovszky kapitány Kocsis Lajos helyére cserélte be a ferencvárosi támadót.

1972-ben az EB bronzmérkőzésen ő szerezte a magyar csapat szépítő gólját, ugyanebben az évben az olimpián szereplő csapat alapemberének mondhatta magát, a döntőn is pályára lépett.

Kű Lajos

Az Üllői úti stadion avatóján húzott utoljára zöld-fehér mezt éppen a következő csapata ellen. A Vasas után még a Volánban is megfordult idehaza, majd az akkori szóhasználattal élve: disszidált.

*

Külföldi karrierje 1977 januárjában kezdődött, ekkor távozott az országból. Jugoszlávián és Olaszországon keresztül Svájcba ment, ahol Pázmándy Péter edző engedélyével a genfi Servette együttesénél tréningezett. Innen ment tovább Belgiumba, ahol próbajátékon vett részt Bruges-ben.

A város polgármesterének – egyszersmind az FC Bruges, flamandul Club Brugge elnökének – annyira megtetszett a játéka, hogy a klub szerződtette is. Hivatalosan 1977. február 13-án lett a csapat játékosa, de az MLSZ által kezdeményezett nemzetközi eltiltása leteltéig, egy évig csak az edzéseket látogathatta. Első ízben hivatalos meccsen az RSC Charleroi elleni kupatalálkozón húzhatta magára a kék-feketék mezét, ezután néhány nappal a BEK-döntőn (Liverpool FC-FC Bruges 1-0) szerepelt, 65 percen át. Sajátos módon ez volt az egyetlen nemzetközi kupameccs, amelyet az FC Bruges színeiben játszott, a rá következő ősszel ugyanis a lengyel Wisla Kraków ellen, az első fordulóban búcsúzó együttesben (2-1 és 1-3) nem kapott helyet. A futballév végén, 1979 nyarán bajnoki 6. helyezéssel és kupaezüsttel búcsúzott Belgiumtól, az éppen Bruges-be szerződő Bálinttal a szállodában találkozott.

Amerikának vette útját, ahol a Buffalo Stallions nevű, az Államokban igen népszerű terembajnokságban (indoor soccer) szereplő együttesben játszott a volt újpesti válogatott Horváth József, az 1974-es vb-döntőn a jugoszláv válogatottban futballozó Sztaniszlav Karászi és minden idők legkiválóbb portugál labdarúgója, az egykori aranylabdás Eusébio társaságában.

Kű és Pusztai az Eisenstadt mezében

1980-ban visszatért Európába, sőt közel a szülőföldhöz, Ausztriába szerződött. Eredetileg ugyan Belgiumba akart visszatérni, de már lezárult az átigazolási időszak, így végül a kismartoni SC Eisenstadtot választotta, ahol régi fehérvári klubtársával, Karsai Lászlóval és a volt Bp. Honvéd-, és FTC-válogatottal, az azóta sajnálatosan ifjan elhunyt Pusztai Lászlóval játszott együtt.

A csapat 1981-ben ugyan kiesett az első osztályból, egy évre rá azonban visszakerült a legjobbak közé. (Kű összesen 33 első osztályú osztrák bajnokit játszott, ezeken 4 gólt szerzett.) 1983 nyarán a középpályás a negyedosztályú (Landesligás) FC Mönchhof együtteséhez szerződött, ahol játékos-edzőként ténykedett egy éven keresztül.

1984-ben, már csak edzősködni tért vissza Belgiumba, ahol a KV Roeselare nevű harmadosztályú csapatot trenírozta másfél évig. Ezután négy esztendőn át fiatalokkal foglalkozott: Flandria nyugati részében 6-14 éves gyermekek focisuliját (Westhoek Voetbalschool) vezette.

1990-91-ben vállalt mind ez ideig utoljára edzősködést: a KSK Turhout Club együttesének szakmai munkáját vezette, ahová ő szerződtette a békéscsabai válogatott Pásztor Józsefet és a szegedi gólgyáros Kun Lajost.

2009-ben Fejér megye díszpolgárává avatták. Jelenleg az Aranycsapat Alapítvány elnöke.

(Kű Lajos külföldi pályafutásának adatait, érdekességeit Gál László szombathelyi amatőr sporttörténész segítségével adtuk közre Dénes Tamás, Peterdi Pál, Rochy Zoltán, Selmeci József: Kalandozó magyar labdarúgók c. könyvéből)

7 Vélemény a cikkhez: Kű Lajos: 69

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 07.23. 18:00 Újpest-FTC (TV: Duna World)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ