Kürschner Izidor

kurschner-izidor

Kürschner (Szűcs) Izidor (1885. március 23., ? – 1941. október(?) 13., Rio de Janeiro), az MTK fedezete (1904-13: 106 bajnoki /3 gól, két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja), 1907-ben és 1911-ben 5 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben.

Az osztrák származású „Dóri” Budapesten rövid idő alatt igen jó magyar labdarúgó lett. Egyszerű eszközökkel, de ötletesen és roppant hasznosan játszott. Nagyszerűen helyezkedett és fejelt. Fáradhatatlanul harcolt, pedig nem tartozott az erős fizikumú sportemberek közé. Emiatt rúgásai nem voltak elég erőteljesek. Az első világháború előtt külföldre távozott.

*

Az MTK egykori remek közép- és balfedezete (Szűcs Izidor néven is játszott, 1907-11 között 5-szörös válogatott, 1904-ben és 1908-ban bajnokcsapat tagja, 1910-ben MK-győztes) három országban (Svájc, Németország, Brazília) is dolgozott edzőként. Svájcban együttvéve több mint másfél évtizedet töltött, legtündöklőbb sikereit a Grasshoppers mestereként érte el. Nem kis részt tulajdonítanak neki a svájci futball akkori felvirágoztatásában (1924: olimpiai ezüstérem, a negyvenes keretet leszűkítő négytagú bizottságnak tagja is volt), a Szöcskékkel klubszinten három bajnoki címet és három kupagyőzelmet is elért.

Jelentős szerepet játszott az Austria Wien megmentésében is. 1931-ben, mikor a patinás együttes csaknem csődbe jutott, egy bécsi magyar emigráns, Becske Frigyes az akkor is a GC-t edző Kürschnerhez fordult, aki kiváló kapcsolatokat ápolt klubja elnökével, a dúsgazdag Escher gyárossal. A svájci pénzember a magyar edző javaslatára hatalmas összegű, kamatmentes kölcsönt adott a lila-fehér klubnak, amely így megmenekült a feloszlatástól. (Két évre rá, 1933-ban már KK-t nyert az Austria, és gyorsan visszafizette a kölcsönt Eschernek.)

Kürschner edzői pályája – s egyben élete – utolsó négy esztendejét Brazíliában töltötte, ahol a Flamengo, majd a Botafogo mestere volt, s egyben szövetségi edzőként is tevékenykedett. Pénze nagy része a háború kitörésekor az Egyesült Államokban „ragadt”, s elúszott. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy szíve nem bírta a nagy megpróbáltatásokat és 1941 decemberében szinte a pályán érte a halál.

Munkásságával olyan nagy hatást gyakorolt a dél-amerikaiakra, hogy halála után szobrot állítottak neki! Mi több, mikor a rióiak csaknem másfél évtizeddel később Budapesten jártak és szenzációs játékkal 5:0-ra lelépték a Kinizsi-Dózsa vegyes csapatot, a mérkőzés után Flávio Costa (1950-ben a brazilok számára gyászos emlékű vb-ezüstérem idején a szövetségi kapitány!) ezt mondta: „Tudásunk javát egykori mesterünknek, az önök Kürschner Dórijának köszönhetjük.”

(Az összeállítás Dénes Tamás – Peterdi Pál – Rochy Zoltán – Selmeci József: Kalandozó magyar labdarúgók c. könyve valamint Antal Zoltán és Hoffer József írásainak továbbá az MTK kiadványainak felhasználásával készült)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 10.21. 15:30 FTC-Újpest (TV:M4 Sport)
Következik: MK 10.24. 13:00 Kisvárda-FTC (TV:M4 Sport)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ