Lázár Gyula

Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labda­rúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és átte­kintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony ter­metű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan ke­véssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellen­felét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magu­kat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyé­niség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális kö­zéppályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismer­ték.

A Ferencváros profinak szerződtette Lázárt, a KAOE csatárát (a KAOE betűszó a Kereskedők Athlétikai Országos Egyesületét takarta, nem a “középiskolásokét”. A KAOE-t 1896-ban alapították, kitűnő futballcsapata volt, amely kék-fehér színeket viselt. Forrás: Nemzeti Sport 1929. július 24.)

Tizenkilenc évesen mutatkozott be a nagycsapatban a csatársor jobb szélén, majd a későbbiekben került át az igazi posztjára. Hamarosan az új ferencvárosi fedezetsor – Lyka II., Sárosi, Lázár – ünnepelt játékosa és a 100%-os bajnokság idején a gárda meghatározó egyénisége lett. Olyannyira, hogy 1931-ben már a magyar válogatottba is bekerült. A svájciak elleni 6:2-es győzelem után a szurkolók extázisban ünnepeltek. Első válogatottsága alkalmával – ami szinte egyedülálló – a szurkolók a vállukon vitték le a pályáról! Ekkor kapta a szurkolóktól a megtisztelő „Tanár úr” elnevezést…

A Nemzeti Sportban áradoztak róla:

Lázár játéka egyenes folytatása annak játéknak, amit elődei honosítottak meg a fedezet posztján. Lázár nagysága abban tornyosul fel a magyar futball egén, hogy benne sűrítve jelentkezik, amit elődei tudtak külön-külön, azt ő egymaga véghezviszi. Művésze a labdának, a szó egész értelmében, de művésze a játéknak is olyan egyéniséggel, amely bele tud olvadni az egészbe, hogy annak minden mozdulatával hasznára váljon. Hihetetlen megérzéssel helyezkedik és sokszor nézőknek az az érzése, hogy Lázár már akkor tudja, hova fog a labda kerülni, amikor még az sem tudja, hova akarja rúgni. Mikor a labdát vezeti, szinte nem is néz a labdára, hanem a fejét fölemelve keresi azt az embert, akinek leadhatja a labdát. Lázár játéka a könnyedségnek és a szépségnek bámulatos keveréke.

Lázár Gyula játékát Kléber Gábor így jellemezte:

Éveken keresztül az ő játéka adott színt és tartalmat a Ferencváros csapatának. Az ő pontos, lapos passzai, keresztlabdái, előre nem sejtett, de a végrehajtás után egészen természetesnek látszó átadásai a csapat stílusát jelentették. Roppant könnyedséggel tudta megcsinálni azt, ami másoknak sohasem sikerült. Szép szerelései bámulatba ejtették a szakértőket. Amikor az ellenfél egy-egy viharzó támadása közepette utolérhetetlen mozdulattal megszerezte a labdát és kivitte a tömegből a saját csatára felé, az volt az ember érzése, mint amikor az operáló orvos a beteg testből művészien kiemel egy rosszindulatú daganatot. Lázár számára mindegy volt, hogy hol kellett játszania. Egyformán használható volt mint csatár, mint fedezet, vagy hátvéd. Nyúlánk, izmos, hajlékony termete minden mozdulatra alkalmas volt. Tulajdonképpen ismétlésekbe bocsátkozom, amikor Lázár sok-sok erényét emlegetem. Mindennél többet jelentett az, amikor az ezerfejű Cézár, a közönség önfeledten kiabált be a pályára: „Tanár úr!”

A harmincas évek nagy ferencvárosi fedezetjátékosa sorra aratta sikereit. 1937. június 20-án tagja volt Amszterdamban a Nyugat-Európa válogatottja ellen győztes (3:1) Közép-Európa csapatának.

Az 1938. évi labdarúgó világbajnokság résztvevője Hádával, Korányival, Polgárral, Toldival és a Sárosi fivérekkel együtt. A franciaországi VB összes mérkőzésén pályára lépett, így világbajnoki ezüstérmes!

a BSK elleni találkozón

a BSK elleni találkozón

1943 év végén, 13 esztendő múltán, több, mint 500 mérkőzéssel a háta mögött vált meg a Ferencvárostól. A másodosztályú szentlőrinci csapathoz szerződött, ahol a belsőhármast ők alkották: G. Tóth, Deák, Lázár. A két technikás összekötő között Deák ontotta a gólokat és a SZAC felkerült az I. osztályba. A háború után még egy szezont a zuglói Herminamezei AC-nál játszott, ahol már edzősködött is, azután abbahagyta a játékot minden idők egyik legjobb magyar futballistája. Később Egyiptomban és a Panathinaikosznál is trénerkedett.

*

Lázár pályafutása meglehetősen gazdag, de a B-közép szeretete mindennél többet ért neki. A szurkolók nagyon kedvelték, 1938-ban ő kapta a B-középtől az “ÉV JÁTÉKOSÁNAK” járó turulmadaras kőszobrot. Lázár még idős korában is meghatódva gondolt erre a kitüntetésre, amely még a háborús bombázást is megúszta. Levitte magával a pincébe, míg az összes többi trófeája, érme a bombázásnál elpusztult, eltűnt…

*

Az 1974-es Üllői úti pályaavatót megelőző FTC – Vasas öregfiúk meccsen ő végezte az ünnepélyes kezdőrúgást! Egy évtizeden át vezette az FTC öregfiúk gárdáját, haláláig hű volt a Ferencvároshoz.

Mindig szerény volt, soha nem büszkélkedett a sikereivel, így sohasem volt haragosa. Orth után ő volt az egyetlen magyar labdarúgó, akiről a többi játékos hajlandó volt elismerni azt, hogy nagyon tud. Lázár sohasem szégyellte, ha hibázott, de sohasem dicsekedett azzal sem, ha jól ment a játék. Jó bajtárs, igazi sportember volt! Lázár finom megoldásai mindig nagy sikert aratták.

Egyszer megkérdezték tőle, hogy miért nem engedett a csábításnak, miért nem szerződött külföldre a számos kecsegtető ajánlat ellenére sem. Lázár ezt válaszolta:

– Nem tudnék élni az Üllői úti pálya nélkül.

(Nagy Béla, Antal Zoltán, Hoffer József és Hegyi Tamás írásainak felhasználásával)

14 Vélemény a cikkhez: Lázár Gyula

  • Édesapámtól tudom, hogy milyen NAGY JÁTÉKOS volt a T A N Á R Ú R !!!

    HAJRÁ FRADI !!!

  • Isten áldja emlékét!
    Rég hallottam-olvastam Gabriella asszonyt a fórumon. Remélem, minden a legnagyobb rendben felé.

  • Örökre megmarad! Lázár “Tanár Úr”, a valaha élt legnagyobbak egyike! RIP, TANÁR ÚR!!!

  • Korán halt meg… gyerekkoromból még láttam, pl. a Stadionavatón, valamint a Nagy Béla-féle kiadványokból, mint öregfiút…azt hittem, a zsenik és a hősök sosem halnak meg… ma már tudom, hogy odaát is van bajnokság, amiben a Fradi állandó BL-szereplő, sőt, döntős és győztes… mert akkora zsenik terelgetik ott a labdát!!! RIP Lázár Gyula! Aki ennek a fantasztikus múltú csapatnak a “Forever ALL-Star” 11-ében vita nélkül benne lenne…. a legnagyobb klasszisaink közé tartozott… Emléke örök!!!

  • Kedves Gabriella, én is a legjobb egészséget kívánom Önnek és családjának, az édesapja a szememben egy hős volt. Valóban, méltatlanul keveset beszélnek a ’38-as héroszokról, pedig a magyar futball nemcsak az Aranycsapatból állt, már előtte hosszú évtizedeken át a világ legszűkebb elitjében szerepeltünk. A ’30-as évek legendái (Lázár, Sárosi, Turay stb.) egy nemzetet tettek boldoggá és büszkévé, fantasztikus tudásukkal és eredményeikkel. Édesapja emléke mindaddig élni fog, amíg 1 Fradista is marad a Földön, azaz a Naprendszer teljes kihűléséig.

  • Kedves Gabriella, szerencsére az internet korában legalább virtuálisan megtalálhatók az ilyen közösségek, ahol az arra fogékonyak fejet hajthatnak a régiek előtt, függetlenül attól, mely korban éltek és alkottak -- szándékosan ezt szót használom -, az Aranycsapat ellenben “brand” -- ezért a szóért viszont elnézést kérek -, és, mindhatni, a kirakat, amely mögött az értők tudják, hogy még mennyi minden és mindenki ott van! Ezzel együtt a hivatalos helyeken, MLSZ és egyéb sportvezetésben meg kellene ragadni az emlékezésre az ilyen alkalmakat: hiszen tessék, idén van az ominózus első vb-ezüst 75. évfordulója.
    Édesapjának Isten áldja az emlékét, Önnek pedig a legjobb erőt és egészséget kívánom tisztelettel.

    A szerkesztőknek pedig szeretném mondani-javasolni-ajánlani -- mi mást, mint munkát, persze, ha van rá kapacitás -, hogy egyszer össze lehetne gyűjteni régi legendáink nyughelyét, akár képpel illuszrálva, én biztos megfordulnék többjük sírjánál is, akiére nem bukkantam még rá csak úgy véletlenül.

  • Nekem mint a lányának az fáj,hogy ma itthon, nagyon keveset beszélnek az 1938-as világbajnokságról,minden tiszteletem Puskásék csapatának,de az első ezüstérmet (a rossz nyelvek azt suttogták,hogy adósság miatt kellett elveszíteni a mérkőzést) mégiscsak az édesapámék szerezték meg, és ezáltal világhírűvé tették a magyar labdarúgást.
    A legnagyobb bánata szegénykémnek az volt,hogy én nem fiúnak születtem,mert kicsi gyerek korom óta imádom a focit és minden tehetségét én, és nem az öcsém örökölte.
    Örülnék,mivel a nosztalgia korát éljük,ha a futballakadémián őket is példaként mutatnák be.

  • Utalta a durvasagot,es az erofutballt.A brazilok jatekstilusat szerette a legjobban.

  • Valóban zseniális futballista lehetett. mindenkit csak a saját kortársaival lehet összehasonlítani, értelmetlen lenne pl. Xavi és Lázár játékát, tudását összevetni. A “Tanár Úr” a maga korában volt világszerte (azaz Európa és Dél-Amerika) elismert nagy játékos. A mai fiatalok, ha kinevetik a régieket ne felejtsék el, hogy akkoriban egy NB I-ig jutó játékos 6-7 éves korától napi 6-8 órán át rúgta a rongylabdát. A legnagyobbak (Orth, Sárosi dr., Lázár, Cseh II., Zsengellér stb) technikai tudása mai szemmel is brilliáns lehetett.

  • ELTUDNÁM KÉPZELNI ,HOGY A HONLAPRA RÁÍRNÁNK A VB EZÜSTÉRMES LABDARUGÓINK NEVÉT.SZERINTEM SOKAN NEM TUDNÁK FELSOROLNI.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 05.27. 19:00 FTC-Újpest (stream: m4sport.hu)
Következik: MK döntő 05.31. 19:00 FTC-Vasas (TV: M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ