Lukács Ede
A nagyváradi születésű csatár a helyi Crisanában kezdett futballozni 1934-ben, a ’37/38-as idényben már az első csapatba is bekerült. ’39 nyarán került a Nagybányai SE-hez. Ekkor már román B-válogatottat is megjárta, éppen a magyarok ellen játszatták. 1940-ben pályára lépett Erdély válogatottjában és két gólt is lőtt Pálinkás kapujába, későbbi csapata a Ferencváros ellen.
A „kis Lukács” hamarosan az Üllői úton is népszerű futballista lett. Nagyszerűen mutatkozott be a Fradiban 1941 nyarán. A Nagyváradi AC elleni Szt. István Kupa döntőn 2-2 után ő szerezte a Fradinak a győztes gólt…
Az erdélyi … És volt még egy kupát érő, erdélyi vonatkozású „hőstette”.
1944-ben a megismételt Magyar Kupa-döntőt Kolozsvárott játszott a Ferencváros. A győztes Fradi egyik legjobbja az ekkor balszélsőt játszó „kis Lukács” volt. Ha egy kicsit szerencsésebb, még magyar válogatott is lehetett volna, de hát háborús évek voltak. 1944-ben például a magyar válogatott már egyetlen meccset sem játszott. Lukács 1947-ig viselte a ferencvárosi mezt, majd Marosvásárhelyre költözött, ahol még 1952-ig focizgatott. Erdélyben edzősködött is, de nyugdíjas éveire visszatért Magyarországra.
(Richter Ferenc és Nagy Béla írásainak felhasználásával)
Több helyről is azt hallottuk, hogy ezekre a kazettákra/szalagokra utólag más rögzítettek, így egyszerűen letörölték.
Nagyon jó újra megnézni ezeket a régi felvételeket ! Csak azt nem tudom, hogy az 1970-es évek filmhíradói hol lehetnek, erről az időszakról sem a Fradi, sem a többi klubcsapat vonatkozásában nincsenek filmfelvételek. Valószínűleg rajtam kívül is sokan megnéznének pl. régi kettős rangadókat és egyéb szép emlékeket…
Ha valaki veszi a fáradságot, és utánanéz a korabeli (sport)sajtóban, hamar rájön, hogy politikai nyomásra kellett távoznia a Fradiból 1947-ben…
Azt nem tudtam kideríteni, hogy kiknek és miért állott útjában.