15 éve hunyt el Mészáros József

“Dodó” kitűnő képességű technikás, mozgékony, intelligens játékos volt. Pompásan épített a mezőnyben, szellemesen osztogatott. A kapu előtt is feltalálta magát, amit a válogatottban elért góljai is bizonyítanak. Egyetlen hiányossága akadt: nem volt elég határozott, erőteljes. Mégis mindössze egyszer, Deák megbetegedése folytán került be a válogatottba.

Pestszenterzsébeten kezdett futballozni, majd 1940-től nyolc éven át a Kispest színeiben rúgta a labdát.

Már 1947-ben az FTC mexikói túráján zöld-fehér mezt ölt, igaz ekkor még a kispestiek kölcsönjátékosaként teszi ezt. Már ekkor eldöntötték, hogy a visszavonuló Sárosi Gyurka szerepét ő veszi át a ferencvárosi csatársorban.

1948 nyarán le is igazolták az Üllői útra és évekig a Fradi alapemberének számított. A Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor csatársorban észjátékát nagyra értékelték, de 1950-től a szétszedett ÉDOSZ—Kinizsi gárdának is óriási hasznára volt.

1954-ben a Vörös Meteorban tűnt fel, majd három év múlva visszatért. Jutalomjátékát az 1957-es ausztráliai portyán élvezhette. 1947-ben Mexikóban először, 1957-ben Indonéziában utoljára viselte a ferencvárosi mezt.

A sok emlékezetes összecsapás közül egy különösen maradandó számára. Erről így mesélt:

- 1950. május 21-én az Üllői úton az Újpest elleni rangadóra készültünk. A mérkőzés előtt óriási zivatar zúdult a fővárosra. Csúszós pályán kezdtük a mérkőzést. Az első gólt a vendégek szerezték meg, s erre mi nyolccal válaszoltunk! Én ugyan nem szereztem gólt, mégis számomra ez a találkozó az egyik legemlékezetesebb. Nem csupán, mert remek játék folyt pompás akciókkal, gólokkal, hanem azért is, mert ezután volt az eljegyzésem…

1947 - Mexikóban (állnak balról): Henni, Rudas, Mike, Ónody, Szőke, Kispéter, Mészáros, Kéri, Csikós. Elől: Gyulai, Sárosi dr, Lakat, Puskás, Hernádi, Szabó (fotó: Frank Mike)

*

Amikor visszavonult, akkor sem lett hűtlen az Üllői úthoz. Előbb a klub fiataljait oktatta, majd a tartalékcsapat, 1961-től pedig a „nagycsapat” következett. És Mészáros József edző keze alatt tényleg nagy lett a csapat. Olyan játékosok mutatkoztak be nála, mint: Varga, Géczi, Páncsics, Juhász, de Novák is nála öltött Fradi címeres mezt először.

Tizennégy év után a Fradi nyerte a bajnokságot, majd 1964-ben ismét az Üllői útra került a bajnoki cím! 1965-ben a magyar csapatok közül elsőnek – mindmáig egyedül! – nagy európai kupát, a VVK-t nyerte meg a Ferencváros Mészáros József vezetésével.

Felső sor(balról): Novák, Mátrai, Géczi, Dalnoki, Orosz, Páncsics. Középen: Zalka András szaktanácsadó, Vilezsál, Rátkai, Juhász, Németh M., Perecsi, Horváth L., Aczél, dr. Éry József szakosztályvezető, Balázs László gazdasági vezető, dr. Szellő Ambrus orvos. Elől: Karába, Varga, Albert, Mészáros József edző, Rákosi, Fenyvesi, Dóka György gyúró, Barinka Károly szertáros. Albert kezében a VVK, Mészáros kezében a Zaragoza különdíja látható (fotó: dr. Koch Róbert)

Mészáros szerepelt ferencvárosi bajnokcsapatban, volt bajnok és kupagyőztes FTC edzője és jó évtized múltán a labdarúgó szakosztály elnöke is! A nyolcvanas-kilencvenes években pedig az FTC Baráti Kör elnökeként tisztelhettük. Ilyen négyes „szereposztással” egyetlen más fradista sem büszkélkedhetett…

Sajnos élete utolsó emléke is az Üllői úthoz köti: A Ferencváros – Videoton mérkőzés közben fogta el a rosszullét (Ő beszélte rá egykori kedvencét, Varga Zoltánt, hogy hazatérjen Németországból és vegye át a csapatot. Vargának ezután a mérkőzés után kellett volna távoznia a klubtól.), utolsó tekintete még a pályát, a csapatot pásztázta, majd elveszítette eszméletét, és már soha többé nem tért öntudatra…

A sors kegyetlen játéka, hogy Varga Zoltán 13 évvel később szintén egy futballpályán lett rosszul és hunyt el.

Nagy Béla, Antal Zoltán, Hoffer József és Hegyi Tamás írásainak felhasználásával