Monostori Károly

Monostori Károly

Játékosként két évig, intézőként haláláig, huszonhét éven át szolgálta szeretett egyesületét.

Mikes Károly a Kispestben kezdett futballozni, innen is került be egyszer a válogatottba.

A sokoldalú labdarúgó a fedezetek és a belsőcsatárok helyén is ügyesen játszott. A jobbszélen gyors, hasznos játékosnak bizonyult. Pontosan adott be, de ritkán tört kapura.  Amikor a Fradihoz szerződtették, jó formában volt. A Fradiban többször a fedezetsorban szerepelt.

– A Kispestben kezdődött a pályafutásom, válogatott is onnan voltam, igaz, csak egyszer. A felejthetetlen meccseket azonban zöld-fehér mezben játszottam. 1934-ben kerültem a Fradihoz. A Sparta elleni prágai KK-mérkőzésen a sajtó szerint a mezőny legjobbja voltam. Akkor még Mikes néven kergettem a jobb szélen a labdát. Kitűnő játékosok között játszhattam, amit nagy-nagy megtiszteltetésnek tartottam.

1934/35 telén afrikai túrán szerepeltünk. Ma is emlékszem, hogy a fél csapat mennyire szenvedett a tengeri betegségtől. „Szenvedtünk” a túra befejező állomásán, Portóban is: a szintén ott túrázó újpestiektől 5:2-re kikaptunk. Másnap azonban az akkori portugál bajnokot, az FC Porto csapatát legyőztük! A hazai, bíró minden igyekezettel azon volt, hogy legalább a döntetlent „kihozza”. Ennek érdekében mindent elkövetett, 100 percig tartott a mérkőzés!

Monostori Károly, Toldi Géza, Logodi László

Elmesélte, hogy a KK-meccsek hangulata valami egészen felemelő volt és siker esetén sok pénzt lehetett nekik is valamint a klubnak is keresni.

– Az én pályafutásom, sajnos, nem volt hosszú. Jött egy sérülés és befejeztem. Öregfiúként focizgattam, a pályától nem tudtam elszakadni. Ezért is örültem nagyon, amikor 1959-ben felkértek, hogy legyek az FTC egyik intézője. Bizony, azóta sok játékos igazolását tartottam a kezemben… Az 1962/63-as év a működésem alatti első ferencvárosi bajnokságot hozta. Az utolsó mérkőzést követően emlékezetes kis ünnepséget rendeztünk. Nagyszerű kollektíva volt. Egyébként nincs kedvencem, az egész csapatot a magaménak érzem. Jó a fiúkkal, változatlanul szeretem az öltözők hangulatát, légkörét. A Ferencvárost szinte otthonomnak tekintem.

1986 januárjában a pályán, a Springer-szobor mögötti részen érte a halálos szívroham…

(Nagy Béla interjújának valamint Antal Zoltán és Hoffer József írásainak felhasználásával)

3 Vélemény a cikkhez: Monostori Károly

  • Nyugodjon békében, nagyszerű ember lehetett. És az, hogy a szentélyben, a Springer-szobornál érte a halál, szívszorító.

  • Monostori Karcsi egy nagyszerű EMBER volt! Nyugalma, kiegyensulyozottsága és határtalan Fradi szeretete minden fradi barát szivében él. “Csicsika” mert ez volt a beceneve, elmaradhatatlan volt a felnőtt, ifi, serdülő meccsek világától. Itt a fradi közegében élt,
    Ilyen önzetlen ember azt hiszem ma már nincs is. Ebben a rohanó pénzhajszoló világban talán ő volt az “Utolsó Mohikán”.
    Büszke lehetsz rá Erik!
    Emléke mindig velünk lesz!

  • Nyugodj Békében Dédi!!! Soha nem felejtelek el!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ