A kosaras lányokat személyesen ismertem -- fantasztkus társaság volt. Nagyon szerettem öket és szerénység nékül állíthatom, ök is engem. Kár értük. / alig várom a szeptembert: 🙂 / Laci
Bár a BL mellett kicsit elhalványul, de az a kosárlabda keret…. Mindig a szemem előtt van az a címlap: “Hol vár állott, most kőhalom…” De sajnáltam a kosaras lányokat, reméljük az újraélesztett csapat is valamikor hasonló sikereket fog elérni.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Annyit tennék még hozzá, hogy fantasztikus élmény volt végigolvasni ezekről a csodás napokról a beszámolót. Nem lehettem még a részese, de bizom benne, hogy egyszer még alkalmam lesz átélni ehhez hasonló csodálatos napokat. Köszönöm, hogy megosztották velünk ezt a naplót!
A kosaras lányokat személyesen ismertem -- fantasztkus társaság volt. Nagyon szerettem öket és szerénység nékül állíthatom, ök is engem. Kár értük. / alig várom a szeptembert: 🙂 / Laci
Igen, ez a mondat valóban “aranyköpés” 🙂
Bár a BL mellett kicsit elhalványul, de az a kosárlabda keret…. Mindig a szemem előtt van az a címlap: “Hol vár állott, most kőhalom…” De sajnáltam a kosaras lányokat, reméljük az újraélesztett csapat is valamikor hasonló sikereket fog elérni.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Annyit tennék még hozzá, hogy fantasztikus élmény volt végigolvasni ezekről a csodás napokról a beszámolót. Nem lehettem még a részese, de bizom benne, hogy egyszer még alkalmam lesz átélni ehhez hasonló csodálatos napokat. Köszönöm, hogy megosztották velünk ezt a naplót!
Kedves Laci!
Hadd legyek elfogult és ragadjak ki egy sort írásodból, mert ez a része a naplódnak:
“VILÁGSZÁM, MÉG AKKOR IS HA GYÖKÖT VONUNK BELŐLE”
A szerkesztőség és -azt hiszem nyugodtam leírhatom- OLVASÓINK nevében is: Köszönjük!