Obitz Gábor

Obitz Gábor

Az alacsony termetű játékos mozgékonyságával, pompás technikai felkészültségével és kulturált játékmodorával emelkedett a legjobbak közé. Bátor, lelkiismeretes, a védekezésben megbízható, a támadásban pedig nagyszerűen osztogató, körültekintően irányító fedezet volt. Képességei elérték a jó nemzetközi színvonalat.

A Famunkásban (később Munkás TE) kezdett futballozni, az FTC 1920 nyarán igazolta le. Technikás, hidegvérű, jó játékszervező hírében állt. A zöld-fehérek egykori nagyszerű közép-, majd balfedezete – aki a névmagyarosítási hullámnak megfelelően Óbecsei és Ormai néven is szerepelt – az FTC-ben és a Ferencvárosban elért dicsőséges pályája alapján ismert. Kevésbé tudott viszont, hogy külföldön játékosként és edzőként is szép sikerekkel, nagy diadalokkal dicsekedhet.

1922_csapatkep_civilben

Először, két Fradi-korszaka közt Csehszlovákiában és Németországban próbálta ki tudását. 1923-24-ben a brünni (brnói) zsidócsapatban, a Makkabi-ban játszott, ahol rajta kívül nem kevesebb mint 16 (!) korábbi vagy későbbi magyar válogatott (Fischer, Emődi, Hungler, Szendrő, Pruha, Hajós, Rázsó, Kautzky, Schwarz Ernő, Nikolsburger, Hirzer, Opata, Eisenhoffer, Weisz Árpád, Reiner István és a játékos-edző Feldmann Gyula) fordult meg két esztendő alatt.

Őt viszont éppen a Makkabi tagjaként válogatták be a balsikerű olimpiai csapatba. A párizsi tornán – a zseniális képességű, de az „egyiptomi csapás” napján nem remeklő – Orth, Guttmann, Obitz halfsor tagjaként szerepelt. Mi több, profiváddal is illették Hirzerrel és Hajóssal egyetemben. „Miután bebizonyították, hogy ők is zsidók voltak, felvételt nyertek a Makkabiba, ahol 200 cseh korona (100 francia frank) havi fizetést kaptak. A Makkabi professzionista csapat…” – írta többek között jó néhány világlapnak eljuttatott levelében Ernst Vogel reáliskolai tanár. A vád súlyosságáról annyit, hogy a korban – túl a hektikusan kezelt kispesti profiperen – az olimpiai mozgalom vezetői rendkívül komolyan vették a Játékokon résztvevők amatőr státusát … (Mellesleg: Obitz nem volt zsidó, de aláírt egy cionista szellemiségű nyilatkozatot a Makkabiba való belépésekor.)

Az olimpia után már nem tért vissza Csehországba, a kieli Holstein együttesébe lépett át. Bámulatosan finom technikájával, hidegvérével kulcsszerepet vállalt az 1925/26. évi észak-német bajnoki cím megszerzésében. A nagynémet bajnoki döntőn (kieséses rendszerben rendezték ekkor, a területi bajnokok részvételével) két nagyarányú győzelemmel (8:2 az SC Stettin – ma Szczecin -, 4:0 a Norden-Nordwest Berlin ellen) egészen az elődöntőig menetelt az együttes, ott azonban a későbbi bajnok SpVgg Fürthtől 3:1-re kikapott. A németek nagyra értékelték Obitz játékát: többször is felajánlották neki, hogy vegye fel a német állampolgárságot, mert akkor a válogatott csapatba is beteszik.

A profizmus bevezetésekor azonban inkább hazatért a zöld-fehérekhez, az immáron Ferencváros FC néven szereplő csapatban számos további siker részese lett.

Harmincéves korában még így értékelték őt egy válogatott mérkőzés után:

Ebben a sorban találjuk a mezőny két legjobb emberét, Kalmár és Óbecsei személyében. A mérkőzés első percétől az utolsóig, pompásan játszott. Hogy fölényeskedett? Nem értünk egyet ezzel a felfogással. Neki ez a természete, neki ez a futball, amely az ő értelmezésében még akkor is játék, amikor a legnagyobb tétről van szó.

Az APA becenévvel illetett játékos tulajdonképpen sérelmében vonult vissza. Amikor megtudta, hogy nem viszik ki a csapattal Dél-Amerikába, bejelentette, hogy visszavonul. Szerződését a Fradi meg akarta hosszabbítani, de Obitz a tartalékban nem kívánt játszani, inkább elment edzőnek.

Állnak(balról): Takács I., Amsel, Hungler II. Elől: Lyka II., Bukovi, Obitz

Állnak(balról): Takács I., Amsel, Hungler II. Elől: Lyka II., Bukovi, Obitz

Az Aradi MTE (AMEFA) csapatába edzőként még be is szállt egyetlen meccsre, amikor a Dvorják, Braun-Bogdán, Obitz halfsorral felálló aradiak 2:1-re legyőzték a szegedi Bástya FC-t.

Romániából Törökországba szerződött, ahol két esztendőn át szövetségi edzőként működött. Az 1936/37-es idényben a Ljubljana szakvezetőjeként dolgozott, majd Ungvárra ment, az UAC-hoz.

1939-ben ismét szövetségi edzőséget vállalt Finnországban, ahol az olimpiai csapat felügyeletét is rábízták. (Más kérdés, hogy az olimpia megrendezését meghiúsította a világháború.)

Itthon a háborút megelőzően és azt követően a Zuglói AC, illetve jogutódai edzőjeként dolgozott. Cserna Nándor, aki tanítványa volt a zuglóiaknál és később szintén sikeres edzői pályát futott, csendes, halk szavú, de nagy tudású szakemberként jellemezte, akire mindig felnéztek játékosai.

Hosszú ideig tartó, súlyos betegséget követően 1953-ban hunyt el.

(Az összeállítás Dénes Tamás – Peterdi Pál – Rochy Zoltán – Selmeci József: Kalandozó magyar labdarúgók c. könyve valamint Nagy Béla, Antal Zoltán és Hoffer József írásainak felhasználásával készült)

2 Vélemény a cikkhez: Obitz Gábor

  • Bizony-bizony, legendás csapat tagja volt, méltatlanul kevéssé ismert már a neve, de ez a csodálatos honlap azon van, hogy mindenkinek emléket állítson, aki valaha is felöltötte a legszebb dresszt.

  • Ő is megérdemli, hogy jó emlékezetünkben őrizzük meg, mint a legendás idők fontos zongoracipelőjét. Kaphatott volna a sorstól jóval hosszabb életet is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 07.23. 18:00 Újpest-FTC (TV: Duna World)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ