dr. Sárosi György – Kézzel í­rt emlékezés

dr. Sárosi György közelgő századik születésnapjának méltó megünneplésére szeretném felhí­vni minden Fradista figyelmét, í­rásommal. A megemlékezések legszebb pillanata az lenne, ha a hamvait Genovából haza hoznánk, és magyar földön a pesti családi sí­rban helyeznénk örök nyugalomra. dr. Sárosi György minden idők egyik legkiválóbb labdarúgója volt. Mindent tudott a labdával, amit csak labdarúgó tudhat.

Univerzális tehetség volt. Az iskolai évei során, a labdarúgáson kí­vül teniszezett, pingpongozott, ví­zipólózott, atletizált. A tökéletes technikai felkészültsége mellett, taktikailag és játékintelligenciáját tekintve kimagaslott a mezőnyből.

1912.09.16-án Budapesten született, és 1993.06.19-én Genovában halt meg. Édesapja szabómester volt, és három gyermeket nevelt fel (György, László és Béla). Mind a három válogatott sportoló lett.

1931.03.15.től – 1948.04.18-ig 646 mérkőzésen játszott, és 637 gólt szerzett a Ferencvárosban. Más egyesületben nem szerepelt. Sportszerűségére jellemző, hogy kiállí­tva nem volt.

Öt ferencvárosi bajnokcsapat tagja: 1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40, 1940/41.
Háromszor volt gólkirály: 1935/36 – 36 gól, 1939/40 – 23 gól és 1940/41 – 29 gól.
1937-ben Közép-Európa válogatott, és a KK győztes csapat tagja.
1938-ban Párizsban VB ezüstérmes.
1935 márciusában választották meg csapatkapitánynak, amit 1948. április 18-ig látott el.
62-szer volt válogatott és 42 gólt lőtt.

A tizenhét éves ragyogó pályafutásából, a felejthetetlen eseményekkel és mérkőzésekkel időrendben ismerkedjünk meg, melynek dr. Sárosi György volt a főszereplője.

Az iskoláit a Reáltanoda utcai Eötvös reálgimnáziumban végezte. Az iskola labdarúgócsapata a KISOK bajnokságban szerepelt. Már itt együtt játszott, két későbbi csapattársával, Hádával és Lázárral. Az iskola csapatában többször látta játszani a Ferencváros ifi csapat edzője Izsák Zsazsa. Sárosi játéka tetszett, és már tizenöt évesen meghí­vták próbajátékra, le is igazolták. Először az ifiben, majd az amatőr csapatban játszott. Végül 1931. március 15-én az elsőcsapatban mutatkozott be, a Ferencváros – Bástya (7:0) bajnoki mérkőzésen. A mérkőzés után í­gy értékelték teljesí­tményét az újságok.

“Sárosi annak bizonyult aminek vártuk. A jó Bukovival egyenértékű, nagyszerűen helyezkedő, remekül passzoló, magas játékintelligenciájú, és ami a fő munkabí­ró, fejlődő centerhalf. Határozott válogatott formát játszott ki.”

Ennek meg is lett az eredménye. 1931. május 21-én, Belgrádban már a jugoszlávok ellen szerepelt.

1931 júniusában a Ferencváros a második dél-amerikai túrájára ment, ahová Sárosit is elvitték. Az indulás előtt Mailinger Béla a Ferencváros FC elnöke egy vacsora keretében ismertette az utazáshoz szükséges tudni valókat, és a Ferencváros hét parancsolatát.

  1. Ne feledjétek el, hogy minden ember egyforma. Függetlenül a nemzetiségétől, a nyelvi különbségektől, a bőrük szí­nétől, és a vallási hitüktől.
  2.  

  3. A pályán szembenállók ellenfelek, de nem ellenségetek. Ugyanúgy akarnak győzni mind ti.
  4.  

  5. Adjátok meg mindenkinek a tiszteletet a pályán és meglátjátok, hogy nektek is mindenki megadja a tiszteletet.
  6.  

  7. Ha sportszerűen viselkedtek, az ellenfél is úgy fog viselkedni.
  8.  

  9. A Ferencváros FC-nek zöld-fehér a szí­ne! A zöld a remény, a fehér a becsület szí­ne. Ezt soha ne feledjétek.
  10.  

  11. Ti a Ferencváros csapata vagytok, tehát nem csak az én, de az egész klub büszkesége, Olyan klub fiai vagytok, akik testvérek és barátok egymás között.
  12.  

  13. Ha úgy mentek a pályára, hogy egy mindenkiért és mindenki egyért, nem hiszem, hogy lenne ellenfél amelyik le tudna győzni benneteket.

Sárosi György hosszú labdarúgó pályafutása alatt ezek szellemében játszott és viselkedett. Ezért volt világszerte olyan nagy tekintélye, és szerzett magának és a Fradinak annyi barátot.

Az első bajnoki gólját az 1930-31. évi bajnokságban május 27-én a Pécs-Baranya ellen szerezte.

Az 1931-32 évi bajnokság százszázalékos megnyerése felejthetetlen élményt jelentett Sárosi számára. A 22 mérkőzésből 19-szer szerepelt 3 mérkőzésen sérülés/betegség miatt nem játszott.

1932. szeptember 8-án a Hungária úton játszották le a Magyar Kupa döntőt. Hungária – Ferencváros 4:3. Az első mérkőzés június 5-én 1:1 volt, ezért kellett újrajátszani. A Hungária két játékosa Ottávi és Szabó III. jogosulatlanul szerepelt. Ha a Fradi megóvja a mérkőzést, a kupa a Fradié. Mailinger Béla Ferencváros FC elnöke hű maradt a franzstadti eszmékhez, és önmagához. Csak ennyit mondott: A pályán elért eredményt ne bolygassuk, ha Hungária nyerte, legyen az övé a kupa.

1933. május 14. Megyeri út, Újpest – Ferencváros 1:0. Balszerencsés körülmények között kapott ki a Fradi. Ezzel a vereséggel elveszett a bajnokság.

1933. május 25-én a Hungária úton játszották le a Magyar Kupa döntőjét: Ferencváros – Újpest 11:1. Góllövő: Takács II. 4, Sárosi 3, Tánczos 2, Kohut, Toldi. Olyan remek támadójátékot játszott a Ferencváros, amely előtt nem állhatott meg az Újpest. Különösen Sárosi játéka volt lebilincselő. A mérkőzés végén vállon vitték le a szurkolók.

1935. december 15-től (Ferencváros – III. Ker 5:1), már mint dr. Sárosi György szerepelt. A sport mellett a jövőjével is törődött, minden szabad idejében tanult, mert diplomát akart szerezni.

Az 1935 évi KK küzdelmek során a Ferencváros június 16-án Rómában 3:1-re kikapott az AS Rómától. A június 22-i Üllői úti visszavágón (Ferencváros – AS Róma 8:0 (3:0)), Sárosi 4 gólt lőtt.

1937-ben KK győztes volt a Ferencváros. Az elődöntőben az Újpestet kiverő Austriát kapták. 1937. július 18-án Bécsben: Austria – Ferencváros 4:1. A Fradi gyengén játszott, a bécsiek biztosak voltak továbbjutásukban.

Július 25-én az Üllői úton: Ferencváros – Austria 6:1 (2:1). Csoda volt, amit a ferencvárosi tizenegy véghez vitt. A csoda előtt le kell borulni, szakszerűen magyarázni nem lehet. Minden idők egyik legjobb KK csapatának tartották az Austriát. A Ferencváros fő ereje a támadósorban volt, amelyben dr. Sárosi György játékos pályafutásának egyik legnagyobb teljesí­tményét nyújtotta. Sárosit a mérkőzés végén a vállukon vitték le. A csodálatos Fradi szí­vnek erejét, amely áthatotta az egész csapatot, fokozta még a közönségnek olykor extázisig menő biztatása. A 11 ferencvárosi játékos mellet ez a lelkes nézősereg is osztályrésze volt a győzelemnek.

Nyilatkozatok:

dr. Sárosi: Életem legszebb mérkőzése. Nagyszerű érzés ilyen őszinte és nagy örömet szerezni olyan sok embernek.

Pataki Mihály: Ennek az Ausztriának legyőzése kolosszális teljesí­tmény, melyre egész Európa felfigyel.

1937. szeptember 19. Hungária út

Magyarország – Csehszlovákia 8:3 (2:2)
Góllövő: Zsengellér, dr. Sárosi 7

A csehszlovákok kapuját a legendás hí­rű Planicska védte. Az 1934-es VB egyik hőse, akinek még két gólt senkinek sem sikerült lőni kilencven perc alatt. Az első félidőben 2:2 volt az eredmény. A szünetben a szövetségi kapitány a belső hármast megcserélte (Cseh II. – Sárosi dr. – Zsengellér). A második félidőre szinte mindegyik magyar játékos feljavult. A szüntelenül mozgó Sárosi dr. csak úgy vonzotta magához a labdákat, annak ellenére, hogy állandóan 2-3 védő lógott rajta. Sárosi dr.-t nem tudták tartani. Az első félidőben a közönség elégedetlen volt. A második félidőben a feljavult játék láttán a közönség hangja is megjött. Zengett a biztatás „Huj, huj, hajrᔝ, „Gyurka, Gyurka”. A mérkőzés végén a közönség elözönlötte a pályát, és hovatartozástól függetlenül Sárosi dr.-t vállon vitték le. Másnap a sajtó tele volt dicsérő szavakkal. Gyurka! A magyar labdarúgás művésze. Százezrek, milliók szemefénye. Európa és a világ egyik leghí­resebb, és legismertebb játékosa.

Este a banketten Planicska volt az első aki gratulált Sárosi dr.-nak. Könnyes szemmel a nyakába borult, és azt mondta:

Egy olyan játékostól, mint te, ez nem szégyen, s nem is fogom soha letagadni.

1937-ben a KK döntőjében a Lazióval kellett játszani a Ferencvárosnak. Az első mérkőzés az Üllői úton volt 1937. szeptember 12-én: Ferencváros – Lazio 4:2 (1:1). A visszavágó 1937. október 24-én Rómában: Lazio – Ferencváros 4:5 (4:3). A Lazio már a 35. percben behozta hátrányát, Piola 17 perc alatt mesterhármast ért el. A második félidőben zuhogó esőben játszottak. A döntő fordulat az volt, amikor 4:3-as Lazio vezetésnél Háda kivédte Piola tizenegyesét. Tí­z perc múlva Kiss kiegyenlí­tett. A 80. percben Tánczos elfut, és az 5-ös és a 11-es pont közé í­veli be a labdát. Sárosi dr. a labda felé fut, háttal a kapunak, s hirtelen jobb lábbal a kapuba húzza labdát, ami félmagasan a Lazio kapujába vágódik. Sárosi dr. szerint talán élete legszebb gólja volt.

A Ferencváros megnyerte a kupát. A dí­szpáholyban az olasz elnök adja át a kupát Sárosi dr.-nak. A „B”-közép vezetésével a magyar tábor ércesen énekli a magyar himnuszt. A csapat is énekli, Sárosi dr. úgy énekel, hogy szeméből szüntelen potyog a könny.

A himnusz befejezése után az örök városban is zúgott a „Gyurka, Gyurka”, a maroknyi magyar szurkolótábortól. A KK 1937 évi gólkirálya: dr. Sárosi 12 góllal.

A mérkőzés végén sokan gratulálnak, köztük egy olasz játékos Riccardi, aki odamegy Sárosihoz, melegen megrázza a kezét, és azt mondta:

Ilyen játékot én még életemben nem láttam, most tanultam meg, hogy mi az a futball.

Az olasz újságok áradoztak, Il Piccolo: A ferencvárosi csatársor pompás hangszer, amelyen az utolérhetetlen vezér, Sárosi játszotta a legszebb melódiákat.

Az 1937/38 évi bajnokságot a Ferencváros nyeri meg. Az elnök úr, ifj. Springer Ferenc két tényezőnek tulajdoní­totta a bajnokságot. Az akaraterőnek és a testi felkészültségnek.

Az 1939/40 évi bajnokságot csak gólkülönbséggel és szerencsével nyerte meg a Ferencváros. Az utolsó fordulóban Újpest – Hungária 3:3 (1. FTC 39, 2. Hungária 39, 3. UTE 38)

Az 1940/41 évi bajnokságot Sárosi dr. vezérletével a Ferencváros nyerte meg 11 ponttal. Az év játékosa: dr. Sárosi György.

1948. április 18. Üllői út, Ferencváros – Vasas 2:0. Ezen a mérkőzésen játszott utoljára zöld-fehérben az Üllői úton. Ragyogó játékkal búcsúzott a szeretett közönségétől. Zúgott a „Gyurka, Gyurka” és a mérkőzés végén vállon vitték le a szurkolók. Senki nem tudta, hogy ez az utolsó mérkőzése. Másnap április 19-én hétfőn, szabályos útlevéllel elhagyta az országot. Olaszországba távozott, és itt élt haláláig.

Először 1948/49-ben a Bari edzője lett. Legnagyobb sikere, hogy 1952-ben a Juventus gárdájával bajnokságot nyert. 1977-ig tí­z klubnál működött. Később már csak fiatalokkal foglalkozott.

1976 júliusában a látogatott először haza. Július 20-án a Baráti Kör köszöntötte. Felejthetetlen élmény volt.

Ezután még többször látogatott haza.

1993. június 19-én Genovában halt meg, és itt temették el.

Sárosi dr.-nak két nyilatkozatát szeretném ha megismernék. Szinte bejárta majdnem az egész világot, egyszer megkérdezték tőle: Melyik a legszebb város a világon?

A válasz mindig egy volt: BUDAPESTEN a FERENCVÁROS. Ez volt szűkebb szinhelye annak az álomszép húsz esztendőnek – a labdarúgó pályafutásom időszakának – amit az Üllői Úti pályán töltöttem.

Ahogy Sárosi dr. mondta, az évek folyamán a Fradi története, és az én életem teljesen összefonódott, összenőtt bennem.

Megkérdezték tőle, hogy mi az ami befolyásolta egy futballista teljesí­tményét? Sárosi dr. válasza:

    hét törvény, ami volt, van, és lesz, amí­g csak rúgják a labdát
     

  1. tehetség
  2.  

  3. sportszerű életmód
  4.  

  5. egymás kölcsönös megbecsülése
  6.  

  7. a legrosszabb csapa ellen sem elég kimenni a pályára, hogy ezzel kész a győzelem
  8.  

  9. nem szabad egy pillanatra sem elfelejteni, hogy az ellenfél csak játékidőben az
  10.  

  11. érdemes szerénynek lenni, mert mindig voltak, vannak és lesznek nálunk jobb futballisták
  12.  

  13. a foci csapatsport, a nagy egyéniség is csak a kollektí­vából nőhet ki.
  14.  

Befejezésül, biztos vagyok abban, hogy akik látták játszani dr. Sárosi Györgyöt, azok soha nem felejtik el Őt.

Pethő Zoltán
2012. április 25.

5 hozzászólás a(z) dr. Sárosi György – Kézzel í­rt emlékezés bejegyzéshez

  • Köszönöm a választ. Remélem a klub sem fogja feledni.

  • Kedves Zsolt!

    Szerkesztőségünk tagjai maximálisan egyetértenek veled. Nekünk Fradistáknak, Sárosiék MEGNYERT VB ezüstje , sokkal többet jelent, mint az aranycsapat állandóan emlegetett VB döntője.

    Mivel régóta vagy az olvasónk, í­gy bí­zhatsz benne, hogy terveink sikerrel járnak…..(Mielőtt félre értenének, nem hazahozatalba gondolkodunk.)

  • Csodálatos amit itt lehet olvasni. Azt nem értem, de arra nem Nektek kell a választ megadni, hogy vajon Sárosi Gyurka miért nem kapja meg azt a Fraditól amit megérdemelne?
    Számomra az is újdonság,hogy nem itthon van eltemetve. Idén lesz a 100 éves évfordulója. Méltón kéne megünnepelni.

  • Nyilván nem láthattam, de minden eredmény, statisztika egyértelműen bizonyí­tja, hogy minden idők egyik legkiválóbb labdarúgója volt, nemcsak magyar viszonylatban. A II. világháború előtti világfutballban biztos hogy top 10-ben volt. VB-döntő, KK-döntők, 7 (!!!) gól Planickának, ’38-ban 5 gól az osztrákoknak stb. Ibrahimovicnak vagy CR-nek valaki előadást tarthatna arról, hogy volt olyan kolosszális világsztár (a mi Gyurkánk!) akinek a tudásánál csak a szerénysége és becsületessége volt nagyobb. Isten nyugtassa Gyurka bácsi!

  • Micsoda lovagias kor volt még akkor a sportpályákon, olvasva az elnükönk reakcióját az MTK-meccs után, és a csehszlovák kapus elismerését is.
    Négy nappal élte túl Béla öccsét. ’93-ban, a Hali elleni kupadöntő előtt egyszerre tisztelegtünk előttük egy perc néma felállással.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
09.22.20:00 M4 Sport
09.26. 17:00 m4 Sport
EL-csoportkör 09.30. 21:00 M4 Sport
10.03. 17:00 m4 Sport
10.16. 17:00 m4 Sport
EL-csoportkör 10.19. 16:30 M4 Sport
Novák Dezső
FOTELSZURKOLÓ