Szűcs Lajos: 76

szucs-lajos-1Tizenkét éves volt, amikor „külső sugallatra” végleg elhatározta, hogy labdarúgó lesz. A nagyszünetben dribliztek az iskola udvarán, s a kerítésen kívül egy középkorú férfi figyelte a gyerekek játékát. Egyszer csak odakiáltott Lajosnak:

“Öcsi! Te, te hát. Gyere csak ide! Jó mozgású gyerek vagy, tudod-e? Menj el egyesületbe focizni, ha szorgalmas leszel, sokra viheted.”

A 12 éves fiú kicsit csodálkozva nézett a távozó után: lehet, hogy ez a bácsi komolyan beszélt? A csengetés ébresztette fel álmodozásából.

Pár nap múlva már kinn volt az Ú. Dózsa pályáján, jelentkezett próbajátékra. Két hét elmúltával megkapta a választ: felvették a szakosztály tagjai közé.

—    Szűcs nemcsak tehetséges, hanem lelkiismeretes is. Kiváló já­tékos lehet belőle — mondta róla 1962-ben Kapocsi Sándor, az UEFA-keret edzője.

Az Újpest azonban megvált az ígéretes játékostól, így Szűcs Lajos egy év kényszerű kihagyás után Dorogra került, ahol két szép évet töltött el. 1966-ban húzott először zöld-fehér mezt, pont a Megyeri úton a kelet-német drezdai Dynamo elleni felkészülési találkozón.

Fenyvesi ellen itt még a Dorog színeiben

– Régen volt már, ezért kérdezem: pontosan emlékszel az indulásra?
– A kezdet minden egyes momentumát fel tudom idézni. Az 1957-es esztendőt, amikor igazolt játékos lettem, az 1961-es UEFA-tornát, amelyről hazatérve váratlanul eltanácsoltak a Dózsától, az Újpest-Dorog edzőmeccset, amely után – mintegy mentőövként – Buzánszky Jenő feltette a kérdést: volna-e kedvem Dorogon focizni? Itt van előttem az első NB I-es mérkőzés is: a Fáy utcában vendégeskedtünk, s bár öt gólt kaptunk a Vasastól, Buzánszky elégedett volt bemutatkozásommal. Aztán a második meccs: épp a Dózsával vívtuk, de nem vehettem elégtételt, egy bokaszalag-szakadás ugyanis közbeszólt. Ám, hogy a Dorog nyert, arról azonnal értesültem, mert még a műtőbe is bekértem a rádiót… Azután 1966-ben megkeresett a Ferencváros. Mit mondjak, nem akármilyen érzés fogott el, hogy azokkal játszhatok majd együtt, akiktől nemrégen még autogramot kértem… Nem csoda, hogy túlfűtött voltam, s a pályán szinte mindenkinek nekirontottam. Emlékszem, Dalnoki éppen akkor vonult vissza, s a szurkolók ezt így kommentálták: „Nem kell félni, a Jenő helyett itt van a Szűcs!” Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy lehiggadjak, s hogy a labdaművész-társak közül ne lógjak ki a rengeteg „bruszttal”, a kezdeti csiszolatlansággal.

– Elmúlt egy év és következett a legszebb Szűcs-korszak.
– Az 1967-es és ’68-as esztendő valóban csodálatos volt. A Fradival kétszer egymás után bajnokságot nyertünk, olyan gárdában játszhattam, amelynek tagjaiban fel sem merült a vereség gondolata. Annak az együttesnek a szellemét kottázni kellene! Aztán bekerültem a válogatottba is, majd ott lehettem a mexikói olimpián. Az ötkarikás aranyérem, s az, hogy engem választottak a torna legjobb játékosának, kimondhatatlan boldogságot jelentett. Ennyi szépre az ember már azt mondja: ne tovább, nekem azonban még kijutott az örömből. Amikor hazajöttem, egy távirat várt, hogy Alberttel, Farkassal és Novákkal együtt szerepelhetek a világválogatottban. Az All Stars-együttes a felejthetetlen riói Maracanában, Brazília legjobbjaival és Sesztyernyev a Szovjetunióból, Dzsajics Jugoszláviából, Perfumo Argentínából, Mazurkiewicz Uruguayból. A meccset a brazilok nyerték 2-1-re, de a világválogatott gólját éppen Albert Flóri rúgta. Az olimpiához kapcsolódik a legemlékezetesebb meccsem, az elődöntőbe jutásért játszottunk Guatemalával, és nagy küzdelemben az én fejesgólommal sikerült 1-0-ra megnyerni a mérkőzést. Az volt az egyetlen fejesgólom. Nagy volt az öröm az öltözőben, sorban gratuláltak a srácok. Aztán jött Lakat Karcsi bácsi, aki megdicsérte az egész csapatot, de azt hozzátette, egyetlen szépséghibája a sikernek, hogy ehhez egy olyan fejre volt szükség, mint a Lajosé! A hatást el lehet képzelni. 1969-ben egy kicsit megváltozott körülöttem a helyzet. A Ferencvárostól távozott dr. Lakat Károly, Mátrai Soroksáron folytatta az Egyetértésnél. Megváltozott a légkör, és én írtam egy levelet a vezetők felé, hogy a Honvédban szeretném folytatni. Nem adtak ki, így az akkori átigazolási szabályok értelmében egy évet ki kellett hagynom. Csak 1971-ben léphettem pályára új egyesületemben. Természetesen a zöld-fehéreknél eltöltött három év pályafutásom legszebb időszakaként kitörölhetetlen az életemből.

Állnak (balról): Granatkin, a FIFA allnöke, Kramer edző, Beckenbauer, Schultz, Mazurkiewicz, Jasin, Albert, Seszternyov, Farkas, Szűcs, Dzsajics. Elől: Overath, Metreveli, Amancio, Rocha, Marzolini, Perfumo

– Melyik Fradi meccsedre emlékszel a legkellemesebben?
– Az 1966-os 7:1- es örökrangadóra. Két gólt szereztem, ráadásul amolyan hálószaggató gólok voltak… a labda a sarokban a hálótartó vasra „csavarodott…” Mivel egy meccsen soha nem lőttem két gólt, ez mindenképpen nagy emlék. Azonkívül az Újpestnek, amikor két meccsen a Népstadionban „tucatszám” rúgtuk a gólokat – majd a Megyeri úton, egy kupameccsen még hatot – szóval szép emlékek ezek!

– Kik pályafutásod edzőideáljai?
– Lakat Karcsi bácsi és lllovszky Rudi bá’. Ők a legnagyobbak. Egész életre szóló muníciót kaptam tőlük. Sose feledem, mikor a Honvédhoz kerültem, Karcsi bácsi segített, hogy el ne csüggedjek. Visszaadta az önbizalmamat. Hitt bennem. A záróakkordokat Hévízen, Vértes Árpád mellett játszottam. Kevés, hozzá hasonló lelkes focibarát van a világon. Örülök, hogy a város polgármestere lett. Teljesen kész a Fradi-templom. Azt hiszem, ilyen nincs is a világon… Harminchét éves voltam, amikor abbahagytam a futballt. Nagyon sokat köszönhetek ennek a szép játéknak. Bejártam a világot, a különféle egyesületekben összesen 377 NB I-es mérkőzést játszhattam. Elértem 37 válogatottságot, kétszer voltam az Év játékosa.

És milyen érdekes az élet! Újabb évtized után ismét zöld-fehér mez feszült Szűcs Lajos testén. Igaz, ez már „csak” pályaedzői szerelés… Eleinte furcsa volt a gondolat, hogy az a Szűcs Lajos edzi a mai ferencvárosi fiatalokat, aki néhány éve még a Honvéd játékosaként megcsókolta a Népstadion füvét, amikor gólt rúgott a Fradinak. Novák Dezső, Vincze Géza, Dalnoki Jenő és Rákosi Gyula mellett dolgozott pályaedzőként. A későbbiekben dolgozott az utánpótlásban majd szaktanácsadóként is tevékenykedett.

Névjegy:

született: 1943. december 10., Apatin

csapatai: Ú. Dózsa (1957-62), Dorog (1963-65: 61 bajnoki / 3 gól), Ferencváros (1966-69: 141 tétmérkőzés / 10 gól), Magyarország (1967-73: 37 válogatott mérkőzés / 2 gól), Bp. Honvéd (1971-77: 181 bajnoki / 18 gól), Bp. Vasas Izzó (1977-80: 32 NB I-es bajnoki / 1 gól), Hévíz (1982)

eredményei: 2x bajnok (1967, 1968), VVK döntős (1968), olimpiai bajnok (1968), világválogatott (1968), 2x az év labdarúgója (1968, 1971), olimpiai ezüstérmes (1972), EB 4. helyezett (1972), az FTC és a Bp. Honvéd Örökös Bajnoka

(Morvay Tihamér és Nagy Béla interjúinak felhasználásával, fotók: Képes Sport, Labdarúgás, Novák Dezső, Lakat T. Károly, dr. Koch Róbert gyűjteményéből)

4 hozzászólás a(z) Szűcs Lajos: 76 bejegyzéshez

  • Hát, a Lajos … talán 75-ben vagy 76-ban volt? Ültünk vagy 70 ezren a Népstadionban, Honvéd elleni meccs, ha a félpálya körül Lajoshoz került a labda, felzúgott gúnyosan vagy 60 ezer fradista: “Lőj, Lajos!” Lőtt. Egyszer a Keleti pályaudvarra, egyszer a Stefániára … harmadszor meg beakasztott vagy 25-ről egy akkora irgalmatlan nagy gólt … öreg bácsika, vérfradista mérgesen felugrott, és nekiesett a “tábornak” (21-23-as szektor): “Csak biztassátok a Lajost, marhák!” Összesen 4 szezont játszott nálunk, mégis mindenki “örök” fradistának könyveli el … szerintem Ő is saját magát … Mert AZ A 4 SZEZON AZ OLYAN VOLT … Fiatalok idegeit nem is hergelem, amikor a HIVATALOS Világválogatott (tehát nem egy uli-buli “all-star”csapat ráérőkből), hanem egy VALÓDI Világválogatott edzője, a híres Dettmar Cremer úgy kezdte a válogatást, hogy: Magyarországról kell neki a Novák, a Szűcs, a Varga, az Albert, a Mészöly, a Farkas, a Bene … utána rájöttek, hogy a világválogatott nem állhat CSAK magyarokból, de a lényeg az, hogy négyen (3 Fradista + a drága -lélekben ugyancsak Fradista- Farkas Jancsi) OTT voltak! Ja, és a Császár rúgta a Világ gólját … ma már hihetetlen, nem???
    Isten éltesse Szűcs Lajost és csodálatosan szép, gyönyörű feleségét még nagyon sokáig …

  • Isten éltesse Szűcs Lajost!!! Bár akkor “vérét kívántuk”, amikor átment a Honvédba, de mai fejjel meg tudom érteni. Azért, amikor gólt lőtt nekünk és szidtuk, mint a bokrot, mi 70.000-es a Stadionban, igazából akkor sem haragudtunk rá. Ő is azok közés a CSUPASZÍV játékosok közé tartozott, akik soha, de SOHA egyetlen meccset nem lazsáltak le. Boldog születésnapot!

  • LAJOS BÁCSI!!!NAGYON BOLDOG, HOSSZÚ, ERŐTŐL DUZZADÓ ÉLETET KIVÁNOK NEKED,,,,ÉS JÓ EGÉSZSÉGET A KEDVES CSALÁDODNAK!!!ÖRÖK TISZTELŐD……RUGÓ !!!

  • Szevasz Lajos!! 68-ra kivanok minden jot es a legvontosabat egesseget!! Egy regi ismerösöd St.Gallenbol. Ciao!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 02.01.17:00 Kisvárda-FTC (TV:M4 Sport)
EL-csoportkör 2019
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST