A Fradi naptára, május 29. – Az 5. bajnoki cí­m

Évfordulók:

59 éve született Cigan, Sorin
115 éve született Lyka Antal
21 éve hunyt el Mátrai Sándor

Mérkőzéseink ezen a napon:

1910. FTC – BAK 5:1, NB1
1913. MTK – FTC 0:1, MK
1921. Kispesti AC – FTC 1-1, NB1
1927. Ferencváros – Bástya 0-0, NB1
1939. Ferencváros – Salgótarjáni SE 13-0, NB1
1949. Kispest – Ferencváros 1-4, NB1
1957. Szolnoki Kinizsi – Ferencváros 2:12, Edzőmérkőzés
1960. SZEAC – Ferencváros 0:1, NB1
1963. Ferencváros – Rákoskeresztúri TE 7:0, Edzőmérkőzés
1966. Vasas – Ferencváros 4:4, NB1
1969. Komló – Ferencváros 0:0, NB1
1971. Újpesti Dózsa – Ferencváros 0:1, NB1
1973. Záhonyi VSC – Ferencváros 3:11, Edzőmérkőzés
1976. Haladás – Ferencváros 1:3, NB1
1979. Vasas Izzó – Ferencváros 0-3, Nemzeti Bajnokságok kupája
1984. Nyirbátori BSC – Ferencváros ?-?, Edzőmérkőzés
1985. Ferencváros – DMVSC 2-0, NB1
1987. Monor – Ferencváros 0-6, Edzőmérkőzés
1991. Ferencváros – Paksi Atom 4-1, MK
1992. Miske/Goldschmidt-válogatott – Ferencváros ?-?, Edzőmérkőzés
1999. Ferencváros – Dunaferr 1-3, NB1
2012. Koppánymonostor – Ferencváros 2-12, Edzőmérkőzés

Összes díjmérkőzés: 15 mérkőzés, 10 győzelem, 4 döntetlen, 1 vereség, 43-12 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1909. Weinber II. János

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1909. Manglitz Ferenc
1974. Albert Flórián
1974. Géczi István dr.
1974. Juhász István dr.

“A mérkőzés kimenetele a FTC bajnokságát már nem befolyásolhatta, a BAK azonban szorgalmasan készült, mert jó eredmény esetén kilátása lehetett arra, hogy a harmadik helyet a NSC-tól elkaparintja. FTC ismét fényes formát mutatott és játékán meglátszott, hogy ambicionálja a győzelmet, ami érthető is, mert í­lyképen a tavaszi bajnoki szezont veretlenül fejezte be. BAK ez első félidőben méltó ellenfél volt, a második félidőben azonban a védekezésbe fektetette minden tudását, egyetlen gólját pedig, Grosz II. kapus lőtte 11-esből.” (1910 – BAK)

“Az FTC nem játszotta ki rendes formáját. A három tartalékkal játszó s jobbára gyenge fizikumú játékosokból álló kék-fehér csapattal a biztos győzelem reményében vette fel küzdelmet, amire azonban – ha az MTK-nak a második félidőben csak egy kis szerencséje van – alaposan ráfizethetett volna. A csapat legjobb része a védelem volt, amelyben Rumbold és Payer elsőrangú játékot produkáltak. Gyenge volt az új centerhalf, Medgyessy. Az MTK volt a többete támadó fél, de csatársorának erélytelen góljátéka miatt, a mérkőzés utolsó negyedóráját kivéve igazán veszélyes lenne nem tudott.” (1913 – MTK)

“3000 néző foglalta el az Üllő-úti pálya tribünjeit pünkösdhétfőn, amikor a Ferencváros a salgótarjáni csapatot látta vendégül bajnoki mérkőzés keretében. A Ferencváros a balösszekötő helyén Kiszelyt, jobbfedezet posztján pedig Magdát szerepelteti…Állandóan a Ferencváros támad. Különösen balszárny van elemében. Sárosi beadásából Polgár lövése alig kerüli el a kaput, majd az újra a középcsatár helyén szereplő kitűnő játékos ragyogón sikerült cselsorozattal az egész salgótarjáni védelmet becsapja és lövése védhetetlenül száll a hálóba…Ez volt az a bizonyos mérkőzés, amelyen el lehetett sütni az úgy játszott, ahogyan akart, mint apa a fiával, mint mester a taní­tványával és egyéb hasonló mondásokat. A Ferencváros végigtámadta a mérkőzést, s hiába védekezett négy-öt emberrel is a SSE egymás után kapta a gólokat.” (1939 – Salgótarján) | Tempó, Fradi!: Három fordulóval a vége előtt a Salgótarján elleni gólparádén, a második félidő 44. percében, Sárosi III. gólja jelentette a a bajnoki szezon 100. zöld-fehér találatát.

“Nagyiramú, izgalmas, de nem túlságosan magas szí­nvonalú mérkőzést játszott a két csapat. A Ferencváros hatalmas lendülettel kezdett és főlényét értékesí­tette is két góllal. A Kispest támadásra rendelkezett be, Puskás is elől tartózkodott, ennek eredménye csodálatosképpen az volt, hogy – védelembe szorult – azzal ugyanis, hogy Puskás nem vett részt a mezőnyjátékban, átengedték a mezőnyt a Ferencvárosnak és í­gy a bajnokcsapat az egyik támadást a másik után vezette. A gyengén kezdő két kispesti fedezet is hozzájárult ahhoz, hogy a Ferencváros határozott fölényt tudott kiharcolni az első félidőben. Szünet után az első 20 percben változatos volt játék. Rengeteget támadott ekkor a Kispest, de tehetetlen csatárai nem tudták a helyzeteket kihasználni. A félidő második része újra a Ferencvárosé volt. Nincs ugyan formája tetőfokán, de a győzelmet feltétlenül, ebben az arányban is megérdemelte.” (1949 – Kispest)

“A Ferencvárosban Horváth nem hibázott. A hátvéd-hármas az első negyedóra bizonytalansága után fokozatosan javult fel. Mátrai volt ezúttal a védelem és egyben a csapat kimagasló játékosa. A fedezetpár ezúttal sem sok támogatást nyújtott. Vilezsál leadásai voltak pontosabbak. A támadósorban, annak ellenére, hogy erősen fogták, Albert néhány egyéni megoldását, továbbá Orosz, kollektí­v játékát, valamint Rákosi munkabí­rását kell kiemelnünk.” (1960 – SZEAC)

“Rendkí­vül izgalmas, küzdelmes, gólokban és nagy helyzetekben bővelkedő játékot hozott a rangadó. A Vasas ez első percekben nagyszerűen kihasználta a helyenként viharos hátszelet, óriási iramot diktálva, a kapujukhoz szögezte a zöld-fehéreket, és egymás után rúgott három góljával úgy látszott, a mérkőzést eldöntő előnyre tett szert. A Ferencváros dicséretére válik, hogy nem roppant össze és nagy akarással küzdött. Bár az egyenlí­tő gólt az utolsó percben lőtte (Novák Dezső a második büntetőt is halálos nyugalommal értékesí­tette), a mérkőzés fordulópontja az I. félidő 20. perce körül volt, amikor a Ferencváros meg tudta törni a Vasas-rohamokat és két góljával megteremtette a döntetlenért való versenyben maradás lehetőségeit. Szünet után a csapatok helycseréjével együtt változott a játék képe is. A Ferencvárosnak is szárnyakat adott az erős hátszél és ők is gólokban tudták kamatoztatni az ellenfél fedezetpárjának visszaesését. A döntetlen eredmény a játék képe alapján igazságosnak mondható.” (1966 – Vasas)

“A Ferencváros ezen a mérkőzésen megújult harci szellemben, nagy becsvággyal, régi napjaira emlékeztető tűzzel, lendülettel küzdött. A Fradi a védekezésből gyors ellentámadásokat indí­tva játszott. A mérkőzés végig döntetlen eredményt í­gért, s csak a 88. percben dőlt el a találkozó sorsa. Juhász meredek labdával szöktette Szőkét, aki a jobbösszekötő helyéről 15 m-ről futtából, védhetetlenül a bal felső sarokba zúdí­totta a labdát…Páncsics volt a rangadón a mezőny legjobbja. Higgadt, erőteljes játékával a ferencvárosi siker fő részese volt. Régen nem láttuk ilyen kitűnően játszani.” (1971 – Újpesti Dózsa)

“Már az első percekben látszott, hogy mindkét csapat tart a másiktól és inkább a biztonságra törekszik. A Haladás és az FTC játékosai is arra törekedtek, hogy minél tovább birtokolják a labdát, sok átadással közelí­tették meg egymással közelí­tették meg egymás kapuját és perceken keresztül a két 16-os között hullámzott a játék. Aztán egyik pillanatról a másikra megélénkült a küzdelem és mindkét oldalon akadtak megoldások. Szünet után a hazaiak gyorsan megszerezték a vezetést és ekkor védekezésbe vonultak, átengedték a középpályát a vendégegyüttesnek. Az FTC élt a lehetőséggel. Egyik rohamot vezették a másik után és három perc alatt a maguk javára tudták fordí­tani az eredményt.” (1976 – Haladás VSE)

1979

1985

“Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy mostanában nem igazán nem megy a Ferencvárosnak. Ennek ellenére a zöld-fehér szurkolók nagyon bí­ztak abban, hogy kedvenceik legalább az NB II-es Paks ellen a kupaelődöntőben kitesznek magukért. Végül is ez történt. Az első félidőben nyomasztó fölényben játszottak a hazaiak, de a korán megszerzett vezetés után a legnagyobb helyzeteket is kihagyták. Fordulás után is irányí­tott a fővárosi gárda, de egy-egy alkalommal már a paksiak is eljutottak az ellenfél kapujáig. A második játékrészből is eltelt fél óra, amikor a Ferencváros megrázta magát, s nyolc perc alatt háromszor is bevette a paksi hálót.” (1991 – Paksi Atom)

1909

1955

1974

1993