Az Üllői úti stadion: A tervezéstől az 1911-es átadásig
11 hozzászólás a(z) Az Üllői úti stadion: A tervezéstől az 1911-es átadásig bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
VIII. Novák Dezső utánpótlás emléktorna 2024.01.20.
12.10.18:00 M4 Sport
EKL: 12.14.18:45 FTC-Fiorentina TV: M4Sport
12.17.16:00 M4 Sport
FOTELSZURKOLÓ
KP3,
Magával a tulajdonjog kérdésével én sem nagyon találkoztam még sehol. Inkább a stadionfejlesztésről esik több helyen is szó: lásd a stadionok további részeit (igyekszünk semmi fontosat nem kihagyni a fellelhető forrásokból)
Kedves Szerkesztők!
Jól megkésve bár, de köszönöm a válaszokat!
2011 óta történt ugyan egy-két változás, de vélményem szerint ezt a tulajdonjogi kérdést illett volna tisztázni. A legújabb stadion megépítésével tudtommal végleg állami tulajdonba került a stadion és az “alatta” található telek is, az FTC pusztán a létesítmény üzemeltetésére jogosult, amit jelenleg egy külsős cég végez.
Remélem ezekben a jogi kérdésekben egyszer majd tisztán lehet látni.
Nagyon szívesen, így egy igazi kuriózum lettél oldalunkon, aki bő hét évvel később tért vissza, hogy megnézze kapott-e választ 😉
Legjobb tudomásom szerint az FTC 99 éves “rendeltetésszerű használatra” kapta meg a területet. (Ez nemzetközi jogi fogalom, így kapták meg az angolok is Hong-Kongot, melyet 99 után vissza is adtak Kínának.) Ez tehát azt jelenti, hogy 2008-ban az ingatlan mindenképpen visszakerül az illetékes önkormányzat tulajdonába. így a Club sohasem volt jogilag >tulajdonosa< a területnek, csak "rendeltetésszerű használója" -- ami magában foglalta a szükséges létesítmények kiépítését is.
A részletek után Nagy Béla hiába kutatott. Ha mégis maradt valami hivatalos irat ez ügyben, az Budapest Főváros Levéltárában található.
fradista üdvözlettel
YSE
Idézek Major János -Nagy Béla -- Várszegi János: Zöld-fehérben c. könyvéből:
“…így történt, hogy 1909. június 7-én a főváros törvényhatósága az Üllői úton ÁTENGEDTE a kívánt területet az egyesületnek. A szerződést 10 évre kötötték, és több olyan pontot tartalmazott, amely az FTC érdekein túl az egyetemes magyar sport ügyét is szolgálta …”
“Ha az FTC a szerződést megszegi, akkor Budapest Tanácsa azt felbontja, és a telken lévő építmények a főváros birtokába kerülnek”
Tisztelt szerkesztők!
A fen említett cikkből nem derül ki egyértelműen hogy az üllői úti ingatlan kinek a birtokában állt a háború előtt. Nagy Béla 1974-ben kiadott összesítő kiadványában emlékeim szerint az egyesület úgy kapta meg -- tehát tulajdonolta -- a területet, hogy azon biztosítja a sportolási lehetőséget. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert véleményem szerint a telket és a rajta álló stadiont a rendszerváltás idején a kárpótlási törvény szerint VISSZA KELLETT volna adni az egyesületnek. A jelenlegi stadiont valóban az állam építtette, de az előtte lévőt az FTC tagjai, saját erőből. Nagyon érdekes kérdés hogy milyen jogon adta el később az állam egy angol tulajdonosnak, holott az korábban nem volt állami tulajdon. Érdekelne ezügyben az önök “történészi” álláspontja, valamint az esetlegesen erről az FTC-nél megtalálható iratok!
volt szerencsém az “A” tribün alatti öltözőket és a tornatermet használni. Nosztalgiával gondolok azokra az időkre, csodálatos atmoszférája volt a stadionnak, a klubháznak, soha nem felejtem el. Akkori sporttársaimmal még most is találkozunk 2x évente, ez a közösség azóta sem tud elszakadni egymástól.
Köszönjük!
Annak is tudnék örülni, de nagyon, ha látnám az új stadionunk építését. Ha ott még bérletes is lehetnék, azt már Isten ajándékának tekinteném.
Gratulálok, ezt minden fradistának olvasnia kéne. Nagyszerű, hogy a majdnem száz éve történtekről ennyi emlék megmaradt és vannak is olyanok akik ezt ápolják és elérhetővé teszik számunkra.
Az egésznek volt egy hátulütője, aminek mostanában isszuk meg a levét. A telket az FTC nem tulajdonul, hanem 99 évre használatra kapta meg. A telek tulajdonosa a fővárosi önkormányzat maradt. Ezért kellett a telket napjainkban külön áruba bocsátani.
Egyébként Bárczy istván akkor polgármester volt, aki a várost ténylegesen irányította. Főpolgármester csak jóvakl később lett. Akkoriban a főpolgármester a kormány embere volt, aki az önkormányzat törvényes működésére felügyelt. (Mint másutt a főispán.)