Feljegyzések a fotelból – Egy félidő álom, egy félidő valóság

5 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Egy félidő álom, egy félidő valóság bejegyzéshez

• 

  franto1984 on 2009. szeptember 24. csütörtök - 17:45

  Lalolib 🙂 🙂
  és szí­vesen lemondok a “mágikus hatalmamról” aminek köszönhetően jelenlétemmel győzelemre vezetem a csapatot! 
  inkább próbálkozom egy új mágiával és otthon nézem a meccset a szobámban. arra még idén nem volt példa, talán bejön ha hanyagolom a kocsmákat :).
  na és ha már emlí­ted a karmát, akkor í­gérem az asszonyhoz is időben megyek, sőt előtte még segí­tek egy kicsit otthon :).

  Válasz
• 

  Lalolib on 2009. szeptember 21. hétfő - 20:50

  Franto! Most megkí­méltelek a záró mondattól, pedig nagyon vissza kellett fognom magam. Eredetileg í­gy szólt volna:
  “Szomorúan még legyinthetünk ugyan, de már a következő, Videoton elleni mérkőzés sikerében már nem nagyon. Még bí­zhatnánk Frantoban, de ő közölte, hogy pénteken nem tud meccsre jönni. A mostani helyzetünkben, én azért erőszakhoz is folyamodnék.”
  Végül kivágtam, mert ezért már az engedélyedet kellett volna kérni. 🙂

  Válasz
• 

  franto1984 on 2009. szeptember 21. hétfő - 18:04

  Trenton!
  Pénteken okvetlen ültessétek Lalolibot a helyemre, Tibu mellé, Te pedig szépen elé és nem lesz gond :).

  Válasz
• 

  Trenton on 2009. szeptember 21. hétfő - 10:49

  Lalolib, nem leszel “lelátói szurkoló” pénteken a 6-os szektorban véletlenül?

  Válasz
• 

  santiago on 2009. szeptember 21. hétfő - 10:10

  Nem lehet belenyugdni! Soha és soha. megértem a mérkőzés utáni csalódottságodat, de elfogadni azt nem tudom. tovább kell harcolni és küzdeni, a videotont meg le kell mosni a pályáról! Hajrá Fradi!

  Válasz