A Fradi naptára, július 19.

Évfordulók:

90 éve született Budai László
58 éve hunyt el Csüdör Ferenc
79 éve hunyt el Révész Béla
41 éve hunyt el Schwarcz Ernő
110 éve született Tőrös István

Mérkőzéseink ezen a napon:

1903. Fővárosi TC – FTC: 3:2, Edzőmérkőzés
1953. Unia – Bp. Kinizsi: 1-2, nemzetközi barátságos
1964. Újpesti Dózsa – Ferencváros: 4-2, NB1
1967. Székesfehérvári Vasas – Ferencváros: 1-3, MK
1986. Ferencváros – Slavia Praha: 0-1, Intertotó kupa
1994. Ferencváros – Apoel Nicosia: 3-2, nemzetközi barátságos
1997. Siófok – Ferencváros: 0-1, NB1
2003. MTK – Ferencváros: 2-0, Szuperkupa
2006. Ferencváros – Bp. Honvéd: 5-0, Edzőmérkőzés
2008. Ferencváros – Pénzügyőr: 5-1, Edzőmérkőzés
2015. Haladás – Ferencváros: 0-2, NB1

Összes díjmérkőzés: 8 mérkőzés, 5 győzelem, 3 vereség, 13-11 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

2003. Rósa Dénes
2015. Radó András

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1994. Carlos Roberto Correa
1994. Détári Lajos

“Vasárnap reggel borús, esős időre ébredtünk. Az eső a délelőtt folyamán elállt, három órakor azonban ismét zuhogni kezdett. A kedvezőtlen időjárás ellenére is igen nagy volt az érdeklődés a mérkőzés iránt, ahol az első perctől az utolsóig óriási küzdelem folyt a pályán. Mindkét csapat játékosai nagy erőbedobással, lelkesen, keményen és a csúszós pályára ellenére jól játszottak. Az első félidőben a Bp.Kinizsi, a másodikban az Unia együttese játszott tetszetősebben és jobban. Feltűnt, hogy a nagy iramot a heves küzdelmet mindkét együttes tagjai nagyszerűen bírták erővel. A mérkőzés sorsát az döntötte el, hogy a Bp.Kinizsi játékosai jobban tudtak alkalmazkodni a csúcsos talajhoz. A mérkőzésre 40000 néző volt kíváncsi Chorzów-ban.” (1953.07.19 – Unia)

“A hazai csapat alaposan ráijesztett a Ferencvárosra. Bár megerősítette a védelmét, mégis látszott, hogy mindenáron gólra törekszik a Székesfehérvár. Hamarosan meg is szerezték a vezetést. Ezután sem vonultak védelembe, hanem bátran, lendületesen és ötletesen játszottak. Az első fél órára jellemző, hogy csak egyetlen lövés ment a hazaiak kapujára. Mintegy fél órán keresztül irányította a játékot a székesfehérvári együttes. Ezután a Ferencvárosnak minden erejét össze kellett szednie, hogy a maga javára fordítsa a mérkőzést. Ebben a játékrészben igen élvezetes küzdelem folyt és a félidő utolsó negyedórájában két szép góllal már vezettek is a zöld-fehérek. Szünet után egy jó ideig még nem adta fel a hazai csapat, s változatos küzdelem folyt. Burka öngólja után teljesen megváltozott a játék képe. A Ferencváros lefékezett, állandó labdatartásra törekedett. A hazai csapaton a fáradság jelei mutatkoztak, s így a Ferencváros biztos jutott tovább az MNK-ban.” (1967.07.19 – Székesfehérvári VT Vasas, MNK)

“A népligeti pályán, 1000 néző előtt a 15. percben Neagoe sodródott ki a bal oldalon, ám sikerült középni adnia, s az érkező Lipcsei három méterről a hálóba pofozta a labdát. A 19. percben Lisztes szép csellel csapta be védőjét, a leshatáron álló Lipcseihez passzolt, ki 12 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot. Az 55. percben szépítettek a vendégek, majd a 65. percben Détári csavart lövése a sorfalat érintve pattant a bal felső sarokba. A végére maradt még egy gól, a 84. percben Mitszigasz állította be a 3-2-s végeredményt.” (1994.07.19 – Apoel Nicosia)

“Óriási zivatar volt, majd szakadó eső, úgyhogy 10 perccel később indult a mérkőzés a Balaton-partiak otthonában. Mindkét csapat nagy lendülettel kezdte a játékot, és az első komoly helyzet a siófoki kapu előtt volt, de Posza remekül tisztázott. A Ferencváros többet birtokolta a labdát, és sokkal többet is támadott, mint a helyiek. A siófokiak a kontrákra építették akcióikat, sok esetben ez sikerült is, de helyzeteiket nem tudták kihasználni…Szünet után a Ferencváros átvette a játék irányítását, sok veszélyes támadást vezettek a zöld-fehérek, és sok esetben kellett a siófoki kapusnak, Poszának óriási védéseket bemutatnia. A 63. percben egy kapu előtti kavarodásnál Albert elé pattant a labda, aki azt két méterről a kapuba kotorta (0-1). A gól után a Ferencváros kiengedett egy kicsit, a siófokiak kezdtek akciókat vezetni, a szerencsével azonban hadilábon álltak, mert vagy kísérleteik voltak pontatlanok, vagy a jókor közbelépő Udvarácz védett nagyokat.” (1997.07.19 – Siófok, NB1)