“A Ferencvárosi Torna Klub 6:2 arányban (félidő 1:1) legyőzte az Újpesti Torna Egyesületet úgy, hogy utolsó öt percben sikerült a mérkőzés sorsát végérvényesen a maguk javára fordítani. A F. T. C. korántsem mutatott olyan formát, mint a W. A. K. elleni játékában, úgy tetszett, mintha várásra dolgozott volna. Az idő jó részében lanyhán, unottan működtek a játékosai és csak akkor vetették rá magukat az ellenfélre teljes erőből, a mikor veszélyben forgott a győzelem…A zöld-fehéreknél a fedezetsor dolgozott régi hírnevéhez méltóan, a csatársor is jó volt s igen szép összjátékot produkált.” (1909 – UTE)

“Ilyen mérkőzésekből nem kérünk! Ez nemvolt játék, nem volt futball, ez legtöbbször szabadstílusú mérkőzés volt: rúgd, ahol tudod…A Ferencváros a győzelmet megérdemli. Ez talán – az öngólra való tekintettel – furcsán hangzik, de tény az, hogy a Ferencváros játékban többet mutatott mint az ellenfele. Hogy a nagyobb tudást nem kísérte sokkal több gól, az csupán néhány zöld-fehér játékos formán aluli teljesítményének tudható be. Ugyanakkor nyomban le kell szögeznünk azt is, hogy a zöld-fehér gólok elmaradásában nagy része van az Elektromos védelmének. Ez a védelem megcsonkítva, felforgatva is minden labdára ráment, okosan és nagyon lelkesen dolgozott. Öt játékos nyújtott gyenge teljesítményt a Ferencvárosban: A leggyengébb Székely volt, utána Toldi, Kemény, Lázár, Táncos a sorrend. Az öt közül négy csatár s így meg is magyarázódik, hogy miért nem rúgtak több gólt a zöld-fehérek.” (1937 – Elektromos)

“A Ferencváros különvonatán mint egy 1200 szurkoló érkezett vasárnap délelőtt Szegedre. A lelátón rengeteg a pesti szurkoló. A Ferencváros öltözőjében nyugodtan készülődnek. Henni nem is jött le a csapattal, Mindszenti véd. Kicsit szurkol a fiú, de a hátvédek megnyugtatják: — Ne félj, vigyázni fogunk rád!..A zöld-fehérek formája biztató, védelmük sziklaszilárd, fedezeteik jól adják előre a labdát, csatáraik pedig ragyogó támadásaikkal vették be a szegedi kaput. A Szeged váratlanul nagyon gyenge ellenfélnek bizonyult. Az első félidő első 10 percéig még tartották magukat, de azután a ferencvárosi nyomásnak nem tudott ellenállni a védelmük.” (1948 – Szeged)

1954

1962

“Két ellentétes félidőből álló mérkőzést láttunk. A pécsiek nagyon körültekintően felkészültek a veszélyes ferencvárosi belső hármas, Varga, Albert és Rákosi lefogására. Az első félidőben sikerült is megbénítaniuk a vendégek támadósorát. Egyoldalú, álmos játék folyt 45 percig, a gólok védelmi hibákból estek. Szünet után mindkét csapat sokkal bátrabban rohamozott, felgyorsult játék, s ez a Ferencvárosnak kedvezett. A mérkőzés hajrájában már szemmel láthatóan kidomborodott gyorsasági, erőnléti fölényük, s szinte pillanatok alatt összeomló pécsi védelem mellett ilyen arányban is megérdemelten győztek.” (1965 – Pécs)

“Úgy tűnik, hogy erre a mérkőzésre nemcsak az Ózdi Kohász készült fel rendkívül alaposan, hanem az északi iparváros és a környező települések labdarúgást szerető tábora is. Ezt bizonyítja a nézőcsúcson kívül az a sportünnepséghez hasonló hangulat, amely végigkísérte a fordulatokban és eseményekben gazdag mérkőzést.” (1981 – Ózd)