A Fradi naptára, június 5.

tempo-naptar

Évfordulók:

71 éve hunyt el Gabrovitz Emil
87 éve született Gulyás Géza
32 éve hunyt el Ónody I. Andor
24 éve született Princebell, Addico

Gulyás Géza életében az 1953-as év nagy változást hozott az életébe. Hívták és jött az Üllői útra. Mint az újpestiek első számú kapusa…Zöld-fehérben 206 alkalommal védte a kapunkat. Gulyás egyébként az első ferencvárosi kapus, aki a Népstadionban védett (1953. augusztus 30. Bp. V. Lobogó – Bp. Kinizsi 2-0) és még arról is nevezetes, hogy az elsők között volt, aki akkoriban napsütésben sapkát tett a fejére… És ezt a fejet 1959-ben szomorúan lehajtani látták, ugyanis elküldték a Fradiból. Ezután a Láng csapatában még öt évig védett…Egy nap azonban váratlan dolog történt. Megint megkeresték egykori csapatától, a Ferencvárostól. Azt mondták: jöjjön vissza védeni az első csapatba! 1971 nyarán aztán végleg elbúcsúzott. Na, nem csak úgy egyszerűen. Az utolsó mérkőzésen az FTC a Dunaújvárost fogadta a Népstadionban. A mérkőzés elég sivár játékot hozott, az utolsó percek azonban felejthetetlenek voltak. A mérkőzés legszebb jelenete a 88. percben volt, amikor a közönség hatalmas tapssal fogadta a pályára lépő, búcsúzó Gulyás Gézát. A 90. percben a kapura törő Branikovitsot a dunaújvárosi védők felvágták a 16-oson belül. A közönség azt követelte, hogy a büntetőt Gulyás Géza rúgja. – Berúgtam. Könnyeztünk mindannyian.

gulyás-géza

Mérkőzéseink ezen a napon:

1910. FTC – Törekvés: 3:1, Edzőmérkőzés
1911. FTC – Blackburn Rovers: 1:8, nemzetközi barátságos
1921. Békéscsabai Előre – FTC: 0:1, Edzőmérkőzés
1922. vegyes FTC, MTK – Aberdeen: 0-2, nemzetközi barátságos
1925. VAC – FTC: 0-0, NB1
1927. Sabaria – Ferencváros: 1-2, Pünkösdi torna
1929. Ferencváros – III. Kerület: 2-1, NB1
1932. Hungária – Ferencváros: 1-1, MK döntő
1933. Jugoszlavija – Ferencváros: 2-4, Jubileumi mérkőzés
1934. Oslo válogatott – vegyes Ferencváros, Hungária: 1-2, nemzetközi barátságos
1938. Makó – Ferencváros: 2:8, Edzőmérkőzés
1947. Győri ETO – Ferencváros: 3-0, NB1
1949. MTK – Ferencváros: 2-5, Népszava serleg
1955. Bp. Dózsa – Bp. Kinizsi: 4-0, NB1
1963. Dinamo Zagreb – Ferencváros: 2-1, VVK Elődöntő
1968. Ferencváros – Haladás: 2-1, NB1
1976. Ferencváros – Csepel: 2-1, NB1
1988. Ferencváros – MTK-VM: 2-0, NB1
1993. Vác – Ferencváros: 1-3, NB1
1996. Ferencváros – ZTE: 1-1, NB1

Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 9 győzelem, 3 döntetlen, 5 vereség, 28-31 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1988. Zsiborás Gábor
1996. Kecskés Zoltán

TFU_19921105_FU-Zs_014 -0007-4Zsiborás Gábor 1975 decemberében, a Csepel elleni Téli Kupa mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban, majd csaknem két esztendőt kellett várni arra, hogy az első bajnoki mérkőzésre is beverekedje magát a legjobbak közé. ’77 őszén további öt alkalommal lépett pályára. Ekkor Hajdú került vissza a kapuba, de 1978 áprilisától már övé lett az egyes mez. Zsiborás Gábor az 1979/80-as bajnokságban mutatott kiemelkedő teljesítményéért kapta meg először a Toldi vándordíjat. Súlyos sérülése miatt az 1980/81-es bajnokcsapatban csak egyszer tudott védeni. Miután felépült már nem lehetett kiszorítani a kapuból. 1982 szeptemberétől hat éven át az ő nevével kezdődött a Ferencváros összeállítása. Az 1983/84 és az 1985/86-os idényekben az összes bajnokin pályára lépett és az utóbbi szezonban ismét a csapat legjobb játékosának bizonyult. A szöuli előolimpián súlyos sérülést szenvedett és újra megismétlődött a korábbi eset: a helyettes kitűnően őrizte a Ferencváros kapuját. Zsiga játszani akart, így 1988-ban az MTK-ba igazolt. Utolsó mérkőzését zöld-fehérben leendő csapat ellen játszotta.

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

2015. Varga Roland
2017. Kleinheisler László

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1938. Háda József
1966. Fenyvesi Máté dr.

Tallózás a korabeli sajtóhírekből:

“A kedd esti zivataros esők alaposan megviselték a pálya talaját. Hatalmas, sötét foltok jelezték, hogy rengeteg víz hullott alá. Ezeket a fekete foltokat rögtön elnevezte a közönség rokitnói mocsaraknak, csak azt nem tudta, hogy melyik csapat lendülete fullad majd el bennük. A Ferencváros felemelt karral, éljenezve, huj, huj hajrázva üdvözölte a két tribünt, a B) tribün pedig most is eldörögre szokásos háromszoros éljenét, mikor a labda megmozdult a középről. A III.kerület FC együttese úgy kezdte a játékot, mint akinek nincs veszteni valója: bátor, gyors, lelkes, mindenképpen veszélyes volt. Nem kímélte azonban a 11 játékos sem önmagát, sem az ellenfelet. Ez volt alapja annak, hogy nagyon keménnyé fajult a játék, amit a tehetetlen, teljesen gyenge bíró nem tudott megakadályozni. A Ferencváros éppen ellenkezője volt ellenfelének. Tartózkodó volt, erejére nagyon vigyázott és nem akarta semmiképpen sem átvenni a nagy tempót. A győzelmet megérdemelte a Ferencváros, mert sokkal többet támadott, de meglepően friss volt az ellenfele is.” (1929.06.05 – III. Kerület, NB1)

“A kupadöntő döntetlenjében, amely új mérkőzés lejátszását teszi szükségessé, valami igazság nyilatkozik meg. Az igazság ugyan nem szokott a futballban diadalmaskodni, most mégis úgy érezzük, hogy a mai mérkőzés után nagy igazságtalanság lenne akár az egyik, akár a másik csapat betűi mellé odaírni a kitüntető jelzőt: A Magyar Kupa 1931-32 évi győztese. Mert ha győztes lenne is ennek a mérkőzésnek, a győztes sem szolgált volna rá a mai játékával arra, hogy a címet viselje. Szebb, jobb, mindenekfelett pedig sportszerűbb játékot vártunk a kupadöntőn, mint amit láthattunk s úgy érezzük, hogy a kupagyőztes címét is szebb, jobb, mindenekfelett pedig sportszerűbb játékkal kell kiérdemelni. Ezért állítjuk, hogy valami igazság nyilvánul meg abban, hogy a mai játék után nincs kupagyőztes. A Ferencváros messze maradt igazi formájától s a Hungária gólképtelensége mentette csak meg a vereségtől.” (1932.06.05 – MTK, MK)

fortepan_33145-19490605-19490606“A Ferencváros lanyhán kezdett, s az MTK váratlan vezetésre tett szert. Deák egyenlítő gólja után szárnyakat kaptak a zöld-fehérek és szebbnél szebb támadásokat vezettek. A zöld-fehérek a második félidőben egyre nagyobb fölénybe kerültek, az MTK csak lefutásokkal veszélyeztetett. A ferencvárosi védelmet nem tették igazán komolyan próbára. Szünet után még nagyobbá vált a zöld-fehérek fölénye, az MTK sokszor hét emberrel védekezett. A Ferencváros győzelme ebben az arányban is megérdemelt, az MTK nagyszerű kezdés után fokozatosan ellanyhult. A Ferencvárosban a hátvédsor legjobbja Rudas, végig hibátlanul, válogatott formában játszott. Lakat kitűnően szerelt, Kéri végig egyenletesen, jól játszott. Deák két gólja nagyszerű csatárteljesítmény volt. Mészáros jó volt összekötőben, Czibor a várakozásnak megfelelően teljesített.” (1949.06.05 – MTK, Népszava Serleg)

“Zágrábban a VVK döntőbejutásért játszott a labdarúgócsapat. A Népstadionbeli balszerencsés 0:1 után, nagy lehetőséget szalasztott el a csapat. A zágrábi mérkőzésen ugyanis 1:0-s FTC vezetés után csatáraink két alkalommal az ötösről hibáztak … És milyen a kapussors? A sorozatban kiválóan védő Aczél az egyik gólt 40 m-es „lövésből” kapta! Minden hiba ellenére, szép teljesítmény volt a Ferencvárostól, hogy 32 csapat közül bejutott a legjobb 4 közé.” (1963.06.05 – Dinamo Zagreb, VVK elődöntő)

“A Szombathely alaposan megszervezte a védelmét. Gyarmati ügyelt Albertre, Halmosi Vargára, Szántai Branikovitsot tartotta szemmel, mögöttük pedig ott volt a biztosító hátvéd szerepkörében Homolya. Ez a védekezés hatásosnak bizonyult hosszú időn át, mert a ferencvárosiak mindent középen erőltettek. 1:0 után a vendégek már bátrabban támadtak és az egyenlítés is sikerült. A hajrában a Ferencváros felülkerekedett, ismét sok helyzete akadt, de ezek közül mindössze egyet használtak ki Albert révén. A Ferencváros mérsékelt játékkal is győzni tudott az igen lelkes és hosszú időn át jól védekező szombathelyiekkel szemben.” (1968.06.05 – Szombathely, NB1)

Munkában a Fradi védelme

Munkában a Fradi védelme

“A Ferencváros a vártnál kisebb arányban és nehezebben nyert az alsóházban tanyázó Csepel ellen, mint ahogyan azt sokan várták. A zöld-fehérek szinte végig nagy fölényben voltak, sokat birtokolták a labdát, rengeteget támadtak, de sok volt az oldaladogatás, mire odaértek a csepeli kapuig a betömörülő védelem meg tudta akadályozni, hogy a kapuba találjanak. Az első játékrészben csak egy alkalommal sikerült gólt szerezni és a fordulás után is éppen akkor, amikor a hazaiak támadása a széleken bontakozott ki. Az FTC-ből hiányzott az a fiatalos lelkesedés, a fűz, amely ősszel az első helyéhez segítette a csapatot.” (1976.06.05 – Csepel, NB1)Tempó Fradi!: Két fordulóval a vége előtt, a 2 pont megszerzése volt a legfontosabb Dalnoki Jenő “csikócsapatának”. Ráadásul 4 nap múlva jött a Videoton elleni bajnoki döntő…

“A tempós, de így sem igazán látványos első 45 percben Gáspár és Zsiborás közül előbbinek lényegesen több dolga akadt, mégpedig előbb Dukon lövésénél, aztán Fischer lövés-értékű fejesénél. Egyszer Gáspár sem tudott tisztázni, de akkor a játékvezető érvénytelenítette Fischer találatát, mert hogy a Ferencváros csatára úgy ment el a jobb oldalon, hogy közben ravasz módon nem hagyta megindulni ellenfelét, Farkast…Szünet után a mérkőzés egyik legjobbja, Keller beadása a felső lécen csattant. A mind gyakoribb és egyre veszélyesebb ferencvárosi rohamok a második félidő derekán megtörték az MTK VM ellenállását. Előbb, a 65. percben Dzurják mesteri beadása után Fischer becsúszva lőtt a kapuba, aztán négy perccel később – az MTK VM elhibázta a lestaktikát – Bánki indítása után ismét ő volt eredményes (2:0)…Albert Flórián: – Amit a csapat az utolsó hat mérkőzésen produkált, az csodálatos. Tizenegy pontot gyűjtöttünk, s azt hiszem, ez mindennél többet mond, ezért valamennyi játékosnak csak szívből gratulálni tudok…Rákosi Gyula: – Amikor átvettük a gárdát, tudtuk, hogy sok van a csapatban és örömünkre az utóbbi időszak bizonyította, hogy ez így is van. Ez a pillanatnyi állapot az 5. helyhez elegendő, amely az adott szituációban dicsérhető.” (1988.06.05 – MTK,NB1)

l_1988JUL16-19880605

“Ritkán tapasztalható hatalmas rendőri készültség várta a fővárosból érkező ferencvárosi szurkolókat. Kommandósok, lovasrendőrök egész sora lepte el a környéket. Szerencsére semmiféle komolyabb rendzavarás nem történt. Az év rangadóján nézőcsúcs született Vácott. Amennyiben a hazaiak ezt a találkozót megnyerték volna, már csak egy hajszál választotta volna el őket eddigi legnagyobb sikerüktől, az aranyéremtől. Ám a Ferencváros közbeszólt, alaposan meglepte a honi bajnokság első számu esélyesét. Minden csapatrészében felülmulta a zöld-fehér együttes a hazaiakat. A 19. percben Wukovics ügyesen tört át a védőkön, és a kapu bal oldalába helyezett (0:1). Ez a találat egyértelműen görcsössé tette a hazaiak játékát. Noha a váciak is támadtak, nyomultak rendre előre, de a fővárosiak védelme minden próbálkozásukat könnyűszerrel leszerelte. A félidő hajrájában Gregor Koszta lába között lőtt gólt (0:2). A második játékrészben tovább gyengélkedtek a váciak. Az 57. percben Simon kiugrott, okos góljával megadta a kegyelemdöfést (0:3).” (1993.06.05 – Vác FC, NB1)

“Fiesztára vágytak a ferencvárosi szurkolók, ehelyett 90 percen keresztül joggal bosszankodhattak kedvenceik igen gyatra teljesítménye miatt. A második félidőben a ZTE – tíz emberrel is – bebiztosíthatta volna győzelmét.” (1996.06.05 – ZTE, NB1)Tempó Fradi!: A fiesztára még egy hetet kellett várnunk…

TFU_19960700_FU_010 - 0008-19960605

3 hozzászólás a(z) A Fradi naptára, június 5. bejegyzéshez

  • Ott voltam én is azon a ’88-as örökrangadón, tényleg felejthetetlen hangulat volt az után a tavaszi szezon után, a nézőtéren el is hangzott, hogy ez a csapat bajnok lesz jövőre (nem lett, de a második hely és a bajnok Honvéd ellen elvesztett kupadöntő egyrészt a 6 év utáni újbóli érmet, másrészt a kupaindulást jelentette, majd egy bronz és újabb ezüst után ’92-re jött az arany). A ’93-as, Simi-gólos Vác-meccs is megvan, nem vidám aktualitás, tévében néztem, majd színházba mentem utána, és éjfélre arra jöttem haza, hogy a szomszédunkban lakó idős nagynéni -- apám keresztanyja, nagyanyám bátyjának felesége -- délután kiült az udvarra a kedvenc fonott székébe és csendesen örökre elaludt benne.

  • Az 1988-as Üllői úti örökrangadó, szezozáró volt 26 000 néző előtt. Az ősszel még botladozó, majd a tavaszra megtátosodó és végül 5. helyre befutó Fischeréket úgy ünnepelte a lelátó népe legalábbis bajnoki címet szereztek volna. Ellepték a szurkolók a pályát, hogy mezeket, ereklyéket szerezzenek maguknak! Éppen akkoriban érettségiző bohém srácként jómagam is köztük voltam és a nagy, önfeledt ünneplés közepette észre sem vettem, hogy elvesztettem a személyimet, amit akkor azért még nem kezelt olyan elnézően a rendőrség mint manapság! Szerencsére volt egy becsületes megtaláló aki visszajuttatta, így végül nem lett a dologból nagyobb baj!

    Ezek után azt hiszem már senki számára sem meglepetés, hogy az 1993-as váci 3-1-es győzelmünk során is a helyszínen -- jó tizenötezred magammal -- láttam szegény Simon Tibi mintegy 20 méterről a váci kapuba “kocogtatott” gólját! Istenem, Ő sincs már közöttünk -- immáron nyolc hosszú éve!

    Tibikém! Odafentről szoríts az új kezdethez a Prukner Laci féle gárdának!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 08.18. 17:00 FTC-Paks (TV:M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső utánpótlás emléktornák