A Fradi naptára, november 13.

tempo-naptar

Évfordulók:

32 éve született Bosnjak, Predrag
61 éve született Hámori György
62 éve született Jancsika Károly
131 éve született Késmárky Ákos
81 éve hunyt el Szamosy Antal
25 éve született Ugrai Roland

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. MAFC – FTC: 2:2, NB1
1910. MAC – FTC: 3:0, NB1
1921. FTC – Vasas: 3-1, NB1
1927. Budai 33 – Ferencváros: 0-8, NB1
1932. Bocskai – Ferencváros: 1-1, NB1
1938. Ferencváros – Kispest: 4-1, NB1
1949. Ferencváros – Nagykanizsai Olajmunkás: 4-1, NB1
1966. Ferencváros – Csepel: 4-1, NB1
1974. Sashalmi Elektronikus – Ferencváros: 1-6, Felszabadulás kupa
1976. Ferencváros – SBTC: 5-2, NB1
1979. Ferencváros – Spartak Komarno: 0-1, nemzetközi barátságos
1982. Nyíregyháza – Ferencváros: 1-1, NB1
1996. DVSC – Ferencváros: 2-2, NB1
1999. Ferencváros – Siófok: 1-2, NB1
2009. Ferencváros – Bp. Honvéd: 0-0, NB1
2012. Szolnoki MÁV – Ferencváros: 0-5, Ligakupa
2013. Ferencváros – Tatabánya: 2-0, Ligakupa

Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 9 győzelem, 5 döntetlen, 3 vereség, 48-19 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1979. Kakas László

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

2009. Lowton, Matthew
2012. Grúz Tamás
2012. Nyilasi Bálint

Ezen a napon játszotta egyetlen díjmérkőzését a csapatunkban:

1904. Láng Ferenc

Tallózás a korabeli sajtóhírekből:

“Biztos fölénnyel nyerte meg a mai meccsét az FTC, bár szünetig döntő fölénye nem jutott gólokba kifejezve. Ennek oka az volt, hogy a Vasas kaput szünetig nemigen lehetett megközelíteni, olyan sártenger borította a pályának a város felé eső térfelét. Helycsere után azután érvényesült az FTC klasszisa s a klubház melletti kapu ellen játszva, gyors egymásutánban lőtte a góljait. Az FTC fölényére jellemző a 11:0 kornerarány, melyből kilenc az első félidőre esik, de nem volt ott Potya, aki azokat jól irányítsa s így egyikből sem lett gól.” (1921.11.13 – Vasas, NB1)

“Mindenki a Ferencváros biztos győzelmére számított, de ilyen katasztrófálisan súlyos vereségre még a Budai 33 lelkes fiai sem gondoltak. A Ferencváros a játék első negyedórájában olyan szédületes iramot diktált, olyan lendülettel rohamozta meg meglepett és kapkodó ellenfelét, hogy már az első 17 percben öt szebbnél-szebb gólt lőtt a fejvesztett fekete-fehérek hálójába. Nem csoda, hogy az ilyen kezdés után a budaiak összeroppantak. A zöld-fehérek klasszisokkal voltak jobbak. Minden részük, de különösen a halfsoruk volt sokkal, sokkal jobb, úgyhogy végig úgy játszottak ellenfelükkel, ahogy akartak. Az ötödik gól után a budaiak a csatársorból hátravonták harmadik bekknek a fiatal Vogelt is, aki ezen a meccsen egészen furcsa szerepkörben mutatkozott be, ugyanis a szó szoros értelemben a másik kettő között center-bekket játszott. De ez sem akadályozta meg a zöld-fehéreket a további eredmény elérésében, pedig a második félidőben csak félgőzzel játszottak. A Ferencváros góljaiból négyet Takács II. szerzett, a több négy találaton Szedlacsek kétszer, Rázsó és Turay egyszer-egyszer osztozott.” (1927.11.13 – Budai 33-as, NB1)

19271113-budai33

“A kellemes őszi időben elég sokan jönnek. A mérkőzés előtt Puskás Ferenc edző biztatja a kispesti játékosokat: – Játsszatok szélekre és lőjetek sokat!…Hiába az edzői kérés, a mérkőzés úgy indult, hogy a Ferencváros könnyen, fölényesen győz. A ferencvárosi védők túlságosan is vallották ezt a véleményt, mert a Kispest megszerezte a vezetést és már-már meglepetés szele csapta meg a nézőket, azonban félóra elteltével már a kispesti fedezetsor igazolta a papírformát. Attól kezdve hiába volt a kispestiek közvetlen védelmének minden tudása, minden hősiessége, a II. félidő vége felé már a reménytelenség érzése is ráfeküdt erre a különben egészen nagyképességű csapatrészre és akkor már jórészt a szerencse mentette meg még nagyobb gólarányú vereségtől. A Ferencváros győzelme nemcsak igazságos, de teljesen reálisan még többgólos is lehetett volna.” (1938.11.13 – Kispest, NB1)

“1966-ra, amikor is a párt már nem „óvta” annyira a csepeli focit, egy stabil középcsapattá váltak a piros-kékek. 1966. november 13-án is az esélytelenek nyugalmával érkeztek a Népstadionba. Bár az előző év diadalmas VVK szereplése után a Fradi szurkolók bajnoki címben reménykedtek, a Csepel elleni mérkőzésre úgy került sor, hogy a Vasas elsőségét már igazán nem veszélyeztette semmi, ahogy a Fradi második helye is biztosnak látszott. Talán emiatt a szokottnál kevesebben, mindössze hatezren látták a 4:1-es zöld-fehér győzelemmel végződő találkozót, mely mentes volt az izgalmaktól. Egyedül egy fiatal csatár, Németh Miklós érdemelt dicséretet, aki két góllal járult hozzá a magabiztos győzelemhez. A duplázó csatár Albert Flóri árnyékában játszott a Fradiban nyolc éven át. 105 alkalommal lépett pályára és 61 gólt szerzett, ami nagyon jó gólátlagnak felel meg. Ettől függetlenül olyan időszakban játszott a Fradiban, amikor a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi csatársor „uralta” a pályát, és ahol az előbbiek mellett még Karába, Branikovits, és Katona is szerepet kapott, így igen csak lehetetlen feladat volt hétről hétre a kezdőben szerepelni. Ettől függetlenül nyolc éven át kitartott a Fradiban és ha pályára lépett, azt a legtöbb esetben jó játékkal és góllal hálálta meg.” (1966.11.13 – Csepel, NB1)

TFU_19750600_FH_0012-19661113

(1976.11.13 – SBTC, NB1)

NS-19761114-01-19761113

“Az 5. percben Pető baloldali beadását Ilea bólintotta a jobb sarokba, ám Piller játékvezető les miatt érvénytelenítette a gólt. A 14. percben Nicsenko indította Horváth Ferencet, akit a kapujából kifutó Horváth D. elütött. Piller kiállította a kapust, és 11-est ítélt, amelyet Jagodics a csereként beállt kapus, Kövesfalvi mellett a jobb sarokba lőtt (0-1). A 17. percben Madar Cs. szögletét Ilea gyönyörű mozdulattal fejelte a kapu bal oldalába (1-1). Három perccel később Pető és Szatmári adogatott, majd az utóbbi Dombi elé passzolt. A szélső Ilea elé tálalt, aki Szeiler mellett a jobb sarokba gurított (2-1). A 22. percben Horváth F. ment el a jobb oldalon, középre adását Nicsenko futtából lőtte a jobb sarokba (2-2). A 44. percben Pető lopakodott előre, majd 35 méterről fölé lőtt…Varga Zoltán, a Ferencváros vezetőedzője: – Reális, igazságos az eredmény, mert nem játszottunk jól tíz ember ellen. Fej nélkül fociztunk, hagytuk magunkat kicsalogatni a saját térfelünkről. A hajrában, amikor mindkét oldalon tízen játszottak, már nem volt igazi lehetőségünk. A bírók ténykedését inkább nem minősítem…” (1996.11.13 – DVSC, NB1)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ