A Fradi naptára, október 23.

tempo-naptar

Évfordulók:

108 éve született Bihámy Béla
25 éve született Birtalan János
63 éve született Kuti László
48 éve született Máté Csaba
63 éve született Pogány László
116 éve született Tomecskó József
62 éve született Vlak, Marijan

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. FTC – Postás: 2:1, NB1
1910. BAK – FTC: 2:4, NB1
1927. Ferencváros – Vasas: 2-1, NB1
1932. Ferencváros – Szeged FC: 7-1, NB1
1938. Ferencváros – Budafok: 2-1, NB1
1949. Ferencváros – Soroksár: 4-0, NB1
1955. Bp. Kinizsi – BSK Belgrád: 5-2, nemzetközi barátságos
1966. DVTK – Ferencváros: 1-0, NB1
1974. Liverpool – Ferencváros: 1-1, KEK
1976. Tatabánya – Ferencváros: 1-1, NB1
1988. Tatabánya – Ferencváros: 2-1, NB1
1991. Werder Bremen – Ferencváros: 3-2, KEK
2004. Ferencváros – Pápa: 5-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 13 mérkőzés, 8 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség, 36-16 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1974. Pataky Miklós dr.
1974. Rab Tibor
1988. Páling Zsolt

Tallózás a korabeli sajtóhírekből:

“Különösen a sportkörök indokolt érdeklődése kisérte a mult vasárnap e két csapat találkozását a lágymányosi sport telepen; nemcsak azért, mert a bajnokság sorsára nézve is rendkívül fontos most a két vezető egylet minden mérkőzése s hogy éppen a Postások arattak tavaszszal a FTC. fölött 2:0 arányban váratlan győzelmet: hanem azért is, mert híre járt, hogy a Postások uj összeállításban fognak szerepelni, ami meg is történt. Az uj összeállítás jobb a réginél. Különösen szerencsés volt Kolhanek I. középfedezetként való szerepeltetése, ki e helyen valóban kitűnő volt. A csatársorban jó volt Holub, mig Buda öszszekötőnek vált jól be. A védelemben a két hátvéd, Bodor és Fekete jól dolgozott, de Giba a kapuban határozottan gyengén védett. A FTC. a szokott jó volt, bár a védelme most nem volt formában. Nagy előnye volt a csapatnak gyorsasága, amelyben határozott fölényben volt ellenfele fölött.” (1904.10.23 – Postás, NB1)

“A millenáris versenypálya nézőközönsége vagy 8000 főnyire fölszaporodott, a mikor a biró megadta a jelt a már hetek óta lázasan várt mérkőzés megkezdésére. Az izgatottság a tetőpontját érte el a két csapat összecsapásának a pillanatában. A FTC bár egyik játékosa késése miatt csak 10 taggal kezdte a mérkőzést, oly vehemenciával feküdt neki a küzdelemnek, hogy már a második percben megszerezte a vezető gólt. A mérkőzés sorsa ezzel a hirtelen jött eredménnyel meg is lett pecsételve. A várt idegizgató tusakodás helyett egy hétköznapi, sokszor a lanyhaságig kényelmes mérkőzést kapott a közönség.” (1910.10.23 – BAK, NB1)

“A déli napsütésben a szép szál fiúkból álló szegedi csapat fut ki elsőnek a Hungária gyepére. A közönség élénk szimpátiával fogadja s meg lehet állapítani, hogy a Ferencváros hívei kissé féltik a zöld-fehéreket a paprikavörösben lévő együttestől. Utólag kiderült, alaptalan volt a félelem. A Ferencváros egészen mást adott ezen a mérkőzésen mint amit az elmúlt hetekben tőle láttunk. Igaz, a Szeged sem volt az a komoly, nagy ellenfél, amilyennek az ősz elején mutatkozott, mégis erős irammal, kemény küzdeni tudással kellett megtörni ellenállását. A Ferencváros ezt fél óra alatt megtette, s utána könnyedén lőtte a gólokat…Blum Zoltán: – Szép volt a játék, mert sok, komoly akciót láttunk, s azokat a csapat rendre be is fejezte.” (1932.10.23 – Szeged, NB1)

“Lendületesen kezdett a Ferencváros, de negyedóra elteltével lanyhult az iram, s így folyt azután a játék sokáig. Csak nem állandóan a Ferencváros támadott, de csak a mérkőzés vége felé vált igazán nyomasztóvá a zöld-fehérek fölénye. Hogy mégsem ért el több gólt a Ferencváros, annak az az oka, hogy támadósora körülményesen építette fel a támadásokat. A soroksáriak védelme önfeláldozóan harcolt, csak a mérkőzés utolsó 10 percében esett vissza. Végeredményben a Ferencváros ebben az arányban is megérdemelten győzött…Lyka Antal: – A Soroksár nagyszerűen védekezett…” (1949.10.23 – Soroksár, NB1)

“Mint várható volt, a közönség hangorkánjától támogatott hazai együttes óriási lendülettel kezdett. Villámgyors, kevés húzásból álló támadásaik egymás után meleg pillanatokat okoztak a ferencvárosi kapu előtt. A zöld-fehérek a kezdeti idegességüket levetkőzve lelkesen és önfeláldozóan védekeztek, de így is akadt helyzetük – több is – a vörösmezes liverpooliaknak. Ezek egy részét elügyetlenkedték vagy pedig a kitűnően védő Géczi hárított döntő helyzetben. Ebben az időszakban meglehetősen idegesen, kapkodva játszott a Ferencváros, elől csak pillanatokig volt a labda, a liverpooliak támadásai egymást követték és beszorult a kapuja előterébe a magyar együttes. A középpályások is elsősorban a védekezéssel voltak elfoglalva., elől a három csatár semmi veszélyt nem jelentett. Nem volt játékukban elég átütőerő, lendület. Szünet után sem változott a játék képe, nagy lendülettel támadtak a hazaiak, viszont már sokkal higgadtabban, szervezettebben védekezett a Ferencváros. S ahogy teltek, múltak a percek, úgy lett idegesebb, pontatlanabb a Liverpool csapatjátéka. A kapu előtt most is voltak helyzetek, de kapkodtak a pirosmezesek, s az önfeláldozóan és igen lelkesen játszó ferencvárosiak mindig közbe tudtak lépni. Az utolsó perceket is a hazaiak rohamozták végig, a 91. percben egy jobb oldali támadás után mégis Máté remek egyéni alakítása után gólt szerzett a Ferencváros. Ez a gól nagyon jelentős lehet a továbbjutást illetően. A látottak alapján azonban meg kell állapítani, harcos, jó képességű csapat a Liverpool és nehéz 90 perc vár a visszavágón a Ferencvárosra. Most példát mutattak lelkesedésből, küzdeni tudásból, otthon a csapatjátékban is előbbre kell lépni.” (1974.10.23 – Liverpool, KEK)

KS_19741029-0004-19741023

“Csak egy félidőn át táncolt csárdást a Werder Bremen a Ferencvárossal: az elszalasztott lehetőségek mérkőzésén a német kupagyőztes csupán 3:2-es győzelmet volt képes elérni a magyarokkal szemben, s aggódva várhatja a budapesti visszavágót. “Ez egy nagyon veszélyes eredmény” – nyilatkozta a mérkőzés után Willi Lemke, az északnémet csapat menedzsere. A Bild-Zeitung szerint a brémaiak először elbűvölték a közönséget, ám később aludtak, ugyhogy a német játékosok remegő lábbal lesznek kénytelenek az Üllői úton pályára lépni. “Az első félidőben úgy nézett ki a dolog, hogy a Werder besétál a harmadik fordulóba. A dió azonban sokkal keményebbnek bizonyul, miután a brémaiak a legtöbb bajnoki címmel büszkélkedő magyar csapatot csak 3:2-re voltak képesek legyőzni. Rehhagel edző védekező ellenfélre számított, ám a magyarok bátran törtek előre… Rehhagel védencei a második félidőben könnyelműen levették lábukat a gázpedálról. Kapu előtti tűzijáték helyett visszafogott támadójátékot produkáltak, ami megbosszulta magát a 73. percben… A tévékészülékek előtt ülő nézők a magyar gólt már nem láthatták, mert a ZDF állomás éppen akkor, amikor a Weser stadionban izgalmassá vált a dolog, Barcelonába kapcsolt át. Talán azt hitték, hogy Brémában minden rendben van. Az ember igy csapja be önmagát” – írta a Bild.” (1991.10.23 – Werder Bremen, KEK)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ