A Fradi naptára, november 17.

tempo-naptar

Évfordulók:

99 éve született Bosánszky Jenő
46 éve hunyt el Medgyessy Jenő
126 éve született Pócz Árpád
13 éve hunyt el Puskás Ferenc

Mérkőzéseink ezen a napon:

1901. FTC – Törekvés: 6:1, Edzőmérkőzés
1907. BAK – FTC: 1:4, NB1
1912. MAC – FTC: 0:7, NB1
1918. FTC – BTC: 4-0, NB1
1929. Szegedi Bástya – Ferencváros: 3-0, NB1
1935. Ferencváros – Budai 11: 4-0, NB1
1940. Kispest – Ferencváros: 3-4, NB1
1946. Ferencváros – Csepel: 1-0, NB1
1957. Ferencváros – SZEAC: 1-1, NB1
1963. Ferencváros – Bp. Honvéd: 2-7, NB1
1965. Panathinaikosz – Ferencváros: 1-3, BEK
1968. DVTK – Ferencváros: 1:2, Edzőmérkőzés
1971. DVTK – Ferencváros: 2-2, NB1
1973. Ferencváros – SBTC: 2-2, NB1
1976. Ferencváros – Lehel: 8-1, MK
1979. Békéscsaba – Ferencváros: 2-2, NB1
1982. ERDÉRT – Ferencváros: 1-4, MK
1985. Volán – Ferencváros: 2-1, NB1
1990. Ferencváros – Békéscsaba: 4-0, NB1
2001. Haladás – Ferencváros: 1-3, NB1

Összes dí­jmérkőzés: 18 mérkőzés, 11 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség, 56-27 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első dí­jmérkőzését a csapatunkban:

1982. Krecska János

Ezen a napon játszotta utolsó dí­jmérkőzését a csapatunkban:

1929. Siflis Géza
1982. Lelovits Gábor

Ezen a napon ült utoljára az FTC kispadján dí­jmérkőzésen:

1965. Vilezsál Oszkár

“Kicsiny, lelkes, minden meglepetésre elkészült közönség előtt folyt le ezen mérkőzés az amerikai-uti pályán, melyben — daczára, hogy az FTC a legjobbjait nélkülözte — könnyű győzelmet aratott a BAK felett. A BAK elbizakodott csapata csak az első félidőben felelt meg a várakozásnak, a másodikban oly lanyha játékot produkált, hogy nagyobb goalarányu vereségre voltunk elkészülve. FTC csapatából Gorszky, Bródy, Iványi hiányoztak, a BAK komplett volt. A ferenczvárosiak goalképessége ismét igen kicsiny volt, a fölényt nem fejezi ki a goalarány.” (1907 – BAK)

PH-19121117“Nehéz, sáros talajon nagyszerűen érvényesült ezúttal az FTC kiválóbb technikája. Az első perctől az utolsóig mint a macska az egérrel, úgy játszottak a zöld-fehérek a ellenféllel, akiknek úgy látszik nem volt stopli a cipőjükön, mert különben érthetetlen előttünk, hogy miért voltak többször a földön mint a talpon. Dacára az FTC fölénye folytán egyoldalú játéknak, élvezetes látványt nyújtott az, amennyiben a zöld-fehérek ezúttal valóban remek formáról adtak bizonyságot. A MAC teljes csapatával szemben az FTC Blum nélkül állt ki, kinek helyét Weisz töltötte be, mí­g jobbszélsőt Potya játszott. Mindjárt a mérkőzés elején nagy erővel fekszik a játékba az FTC és a szünet előtt három dugó nyom a MAC kapujába. Helycsere után még nagyobb az FTC fölénye és újabb négy dugó jelzi a zöld-fehérek fölényes győzelmét.” (1912 – MAC)

“A Ferencvárosi öltözőben nagyon vidám a hangulat. Csak Pósa öltözik komolyan és lelkesen, látszik rajta, válogatott akar lenni. Móré vicceket mesél a gyúrópadon, a mérkőzésről senki sem beszél. Sárosi feltűnően jókedvű s ennek varázslatos hatása van az egész csapatra, mely a mérkőzés kimenetére is hatott. A győzelem megérdemelt a zöld-fehéreknek. A Budai 11 tartalékos volta miatt már a rajtnál elvesztette a meccset. A négy kapott gól ellenére a mezőny legjobbja Havas, sőt mi több: ma talán ő a legjobb, legmegbí­zhatóbb, legfürgébb kapusunk. A Ferencváros legjobbja Sárosi, a játék újra azt igazolta, hogy nélküli lényegesen kevesebbet ér a Fradi. A mérkőzés szenzációja, hogy a Ferencváros nem kapott gólt! Ősszel első í­zben! Javultak tán a hátvédek? Valamit, de inkább a budai csatárok romlottak. Mailinger Béla, a Ferencváros elnöke: – Nehezen indult, de aztán már jól forgott a gépezet. Nem akarok kiemelni senkit.” (1935 – Budai 11)

Tempó, Fradi!: 1940 őszén, 11 forduló után veretlenül vezettük a bajnokságot, Sárosi doktor vezetésével sorra nyertük a mérkőzéseket és közeledvén az őszi szezon végéhez, a szakma már előre elkönyvelte a Fradi cí­mvédését, mely a 16. bajnoki cí­met jelentette. Az eltelt 11 fordulóban 46 gólt lőttünk, köztük 5 gól az Újpesti kapuban kötött ki két héttel a Kispest elleni rangadó előtt. A szeles, hideg időben lejátszott találkozó még sem az előre „eltervezett” forgatókönyv alapján zajlott le. Pedig a Kispest négy állandó kezdőjét nélkülözte, a Fradi meg egy ötmeccses győztes szériát produkált. Ráadásul az első félóra után már 3:0-ra vezettünk, a közönség további gólzáport várt Sárosiéktól, de a folytatásban a Kispest szépí­tett, í­gy kétgólos előnnyel zártuk az első félidőt. A második félidő felért egy lidércnyomással a zöld-fehérek számára. Végig a Kispest uralta a játékot, a Fradi hátvédsor nem volt a helyzet magaslatán, de ma a szerencse is a Szoyka-Pósa kettős mellé állt, mert a sorozatos hibáikat a hazaiak nem tudták gólja váltani. Amikor 4:2 után Kincses belőtte a Kispest harmadik gólját, már megjött a hazai szurkolók hangja is. Elemi erővel tört fel a “Hajrá Kispest”, a hazai szurkolók szerint a lélektani előny már náluk volt, csak ki kellett volna használni. Szerencsénkre a hazai csatárok a legnagyobb helyzeteket is elpuskázták, í­gy maradt a 4:3, mellyel tovább folytatódott a „diadalmenet”, bár a Kispest elleni győzelem egy kicsit göröngyösre sikeredett. (1940 – Kispest)

“A rangadó nem hozott szép játékot, csupán küzdelmet láttunk mindkét részről. A Ferencváros szinte alig engedte szóhoz jutni a csepelieket az első félidőben. Szünet után, mikor Mike kiállí­tása és Ónodi sérülés miatt csonkán játszott, csak az eredmény tartására törekedett. Nagy szí­vvel játszva ez sikerült is neki és leszögezhetjük, hogy erre a győzelemre teljes mértékben rászolgált a zöld-fehér tizenegy. A csepeliek főképpen teljesen széteső, erőtlen támadósoruknak köszönhetik a vereséget. A játék eldurvulásában nagy része van az erélytelen és nagyon sokszor tévesen í­télkező bí­rónak. Kohányi játékvezető az idény leggyengébb bí­ráskodását nyújtotta. Határozatlan volt, megengedte a durva játékot, kizárólag az ő hibája az, hogy a játék teljesen eldurvult. A második félidő elején a csepeli védő belerúg Mikébe, aki utána rúg. A csepeli játékos elesik, majd kivezetik a pályáról. Közben a másik csepeli játékos odaszalad és meginti Mikét. A játékvezető nem látja az esetet, de a partjelző bemondására kiállí­tja Mikét. Újra indul a játék és a lekí­sért védő visszatér. A Fradi játékosok most reklamálnak. A játékvezető és a partjelző között újabb tanácskozás indul, melybe a két csapat játékosai is beleszólnak. Áll a játék, a közönség tüntet a játékvezető ellen. Egy rendőrtiszt is bemegy a pályára és külön beszélget a bí­róval. Végül öt perc után elkezdődik a játék. Csak Mike marad kint…” (1946 – Csepel)

19651117-BEK-Panatinaikosz

1965

NS-19761118-03-19761117

1976

“Már az 5. percben gólpasszal felérő hazaadással ajándékozta meg Horváth Fischert, a ferencvárosi csatár ezt meghálálta, s 8 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot (1:0). A békéscsabai hátvédek a továbbiakban sem hagytak fel Gulyás kapus bosszantásával, s a 19. percben tétlenül szemlélték azt is, amikor Báder 7 méterről befejezett egy mintaszerű akciót (2:0). Ezután már csak az volt a kérdés, mikor jutnak ismét középkezdéshez az udvarias látogatók, a Ferencváros pedig könnyedén játszadozott. De hogy a hazaiak egészen a 30. percig mégsem növelték tovább előnyüket, az kizárólag Gulyás érdeme volt. Ekkor azonban a békéscsabai kapus is tehetetlen volt, miután Fischer 8 méterről védhetetlenül a kapu jobboldalába helyezett (3:0). A 60. percben Lipcsei kapott jó labdát Szenestől, az ifikorból épphogy kiöregedett ferencvárosi védő 17 méterről a kapu jobboldalába bombázott (4:0). Könnyedén, felszabadultan játszhatott a Ferencváros, ez azonban nagyrészt a békéscsabaiak érdeme. A vendégeknél egyedül a kapus Gulyás nyújtott elfogadható teljesí­tményt, játékostársai neki köszönhetik, hogy elkerülték a még megalázóbb vereséget az Üllői úton.” (1990 – Békéscsaba)

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ
HOZZÁSZÓLÁSOK