A Fradi naptára, május 8. – A 10. bajnoki cí­m

Évfordulók:

31 éve született Blazic, Miha
29 éve született Csilus Tamás
127 éve született Ivanovszky Béla
119 éve született Koszta Imre
29 éve született Nagy Dominik
60 éve hunyt el Nikolsburger Mihály

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. FTC – Postás 2:1, Ezüstlabda
1910. FTC – MTK 2:0, NB1
1912. FTC – Angol vasutas válogatott 7:0, nemzetközi barátságos
1921. UTE – FTC 1-0, NB1
1927. Hungária – Ferencváros 1-4, NB1
1932. vegyes Young Boys, Biel – vegyes Ferencváros, Hungária 4-2, nemzetközi barátságos
1938. Ferencváros – Kispest 2-1, NB1
1955. Odense válogatott – Bp. Kinizsi 1:8, nemzetközi barátságos
1957. Ferencváros – Traktorgyár ?:?, Edzőmérkőzés
1958. Nimes – Ferencváros 1:1, nemzetközi barátságos
1963. Ferencváros – Vámőrség 10:0, Edzőmérkőzés
1968. Ferencváros – Pénzügyőrök 8:2, Edzőmérkőzés
1974. Szolnoki Vegyiművek – Ferencváros 0:8, Edzőmérkőzés
1976. Ferencváros – MTK-VM 3:1, NB1
1991. Volán FC – Ferencváros 0-3, MK
1992. MTK – Ferencváros 0-2, NB1
1993. Ferencváros – BVSC 0-2, NB1
1999. Diósgyőr – Ferencváros 1-3, NB1
2005. Ferencváros – DVSC 0-0, NB1
2010. Ferencváros – Kecskeméti TE 3-2, NB1
2021. Bp. Honvéd – Ferencváros 1-2, NB1

Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 12 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség, 44-17 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1904. Pákay Ágoston

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

2005. Vagner, Robert
2010. Doherty, Tommy
2021. Isael da Silva Barbosa

Ezen a napon játszotta egyetlen díjmérkőzését a csapatunkban:

1912. Spancsek Antal

Ezen a napon ült utoljára az FTC kispadján díjmérkőzésen:

2021. Rebrov, Szerhij

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1932. Háda József
1949. Budai László
1949. Czibor Zoltán

” Az ezüst labda tavalyi győztese úgylátszik idén is a vándordí­j birtokába jut. A Ferenczvárosi Torna Club azzal, hogy legerősebb ellenfelén, a Postásokon győzelmet aratott, a döntőben is, melyben a Műegyetemi Football Club csapatával fog matchelni, minden valószí­nűség szerint diadalt arat. A F T. C-nak múlt vasárnap egyébként nagyon erős küzdelme volt a Postásokkal. Az első félidőben ez utóbbiak dominálták a helyzetet s oly fölénynyel játszottak, hogy mindenki a Ferenczvárosiak legyőzetésére számí­tott. Második félidőben azonban megváltozott a helyzet s a Postás csapat energiája annyira megtörött, hogy a F. T. C. szépen együtt játszó csapata a Postásoknak első félidőben elért goalját nemcsak kiegyenlí­tette, hanem győzelmet hozó goallal meg is toldotta pontjainak számát.” (1904 – Postás)

“Még sohasem volt oly érdekfeszitő a bajnoki mérkőzések döntő jellegű küzdelme, mint az idei bajnokságban…Bátran állí­thatjuk, hogy hazai viszonyaink szem előtt tartásával, a két legjobb magyar csapat kerül össze a legklasszikusabb magyar football-dij döntőjében. A FTC régi és kipróbált játékosai mostanában is jó formában vannak és ellenfelük feletti esélyüket látszólag is emeli azon körülmény, hogy a zöld-fehérek ez idő szerint a legjobb magyar center-csatárral állhatnak ki a küzdőtérre, akinek erélyes kirohanásai magukkal viszik az egész csapatot és biztosí­tani látszanak a csapat lendületes támadásainak sikerét…Az első osztályú bajnokság döntő mérkőzése oly nagyarányú érdeklődést keltett, hogy a versenytér a nézők befogadására szűknek bizonyult, mert már 4 órakor lezárták a millenáris pálya kapuit. Mintegy 15 ezer ember szemlélte végig a szezon legérdekesebb bajnoki küzdelmét…A mérkőzést a FTC csapata nyerte meg s ezzel együtt Budapest és minden valószí­nűség szerint Magyarország bajnokságát is. A FTC csapatában — mint az elmúlt évben, úgy most is — az arra méltó csapat nyerte el a bajnoki cí­met. A játék nem tartozott a legérdekesebbek közé, mert már kezdet után néhány perc múlva nyilvánvalóvá vált a FTC fölénye. A FTC hatalmas iramot diktált s úgy fizikailag, mint technika, gyorsaság és lelkesedés tekintetében fölötte állott ellenfelének.” (1910 – MTK)

“Az angol Pokrócz Ádámkákról nincs mit beszélni. Legföljebb azt kell konstatálnunk, hogy Angliában mérhetetlen sok az egészségügyi csapat, de azok a kontinens teamjeivel össze nem hasonlí­tható módon mizerábilisak. Bizony csak reklám-haszonképpen volt érdemes az FTC-nek szerdán összemérni velük a pengéjét.” (1912 – Angol Vasutas-válogatott)

“A május nap aranyos derűje káprázatosan szép keretet adott a két örök rivális találkozásához. A Hungária-út friss zöldje körül a kopott tribünök már kora délután megnépesedtek s amint a csilingelő villamosok, robogók, tülkölő autók kiértek az MTK sporttelepéhez, egyre-másra ömlött a tavasz eddig legnagyobb s legszí­nesebb közönsége befelé. A tribünök és állóhelyek után hamarosan megteltek a korzóülések is, sőt a kapuk mögötti karéj szinte a pálya sarkára ült rá, hogy a sarokrúgásokat nem is igen tudták rúgni a szélsők. Ez azonban nem zavarta az egész, ragyogó délután harmóniáját, mely olyan nagy örömet hozott a ferencvárosiaknak. A nagy mérkőzés valóban szép, élvezetes játékot hozott. Alig-alig hangzott fel a nem tetszés moraja, de többször felharsant a lelkesí­tő taps s a játékosokat kitüntető elismerés. Semmiféle incidens sem zavarta meg a két csapat nemes küzdelmét s a befejezés után mámoros örömmel kapták vállra a győztes csapat egy-két tagját. Azét a csapatét, mely most már első professzionális bajnokság győztesének, méltó győztesének tekinthető. A Ferencváros egyszerűen lelépte nagy ellenfelét, mely pedig nem is játszott rosszul. A Ferencváros azonban klasszissal volt jobb s még egy pár gólt rúghatott volna. Gyönyörű meccs volt, talán azért, mert nem voltak teljesen egyenrangúak az ellenfelek. Amit az ősszel már sejteni lehetett, és amiben a tavaszi szezon eddig lepergett fordulói megerősí­tettek bennünket, az most már bizonyosság vált. A professzionizmus új rendszerében a Ferencváros vezetői jobban feltalálták magukat. A két csapatot mérlegre téve, a Ferencvárost minden részében jobbnak kell í­télnünk. Remek hátvédek, a legjobb magyar halfsor, a csatárlánc baloldala a legveszélyesebb, Turai a mezőnyben szinte hibátlanul dolgozik, Takács gyors volt és megbí­zható…Tóth Potya István, a Ferencváros trénere: — A csapat beszélt helyettem. Én ezután sem beszélek majd, hanem dolgozom…Szigeti Imre, a Ferencváros elnöke: — A csapat ma cáfolhatatlan bizonyí­tékot adta annak, hogy nem csak megérdemelte a bajnokságot, de ez a bajnokság jó kezekbe is kerül. A körültekintő vezetés, a céltudatos, komoly munka s a játékosok szí­vvel-lélekkel való lelkes küzdelme vitte idáig a csapatot s remélem, viszi ezután is további diadalok útján.“ (1927 – Hungária)

balról: Rázsó, Turay, Takács I., Papp, Kohut, Pataki, Huber, Dán, Furmann, Obitz, Bukovi

“Az öltöző egyébként ngyon zajos, mert Bródy Sándor fehér kis kutyája állandóan ugat. Tátrai azt mondja, hogy Kiszely, a katona társa úgy látszik a HK döntőre tartogatja az erejét. Springer dr. erre megszólal: — Remélem te mindent kiadsz ma magadból…Hí­re járja, hogy Jakab szombaton afölötti bánatában, hogy kikerült a csapatból sí­rva vigadva vigasztalta magát. De megjegyzik az is, hogy becsületes fiú, mert a klubvendéglőben vigasztalódott…Remek volt a küzdelem, a mérkőzés az utolsó percig nagyiramú, remek, izgalmas, érdekes küzdelmet hozott. A játék igazi szépségei is gyakran megcsillantak. Különösen a Kispest részéről főleg az I. félidőben. A Ferencváros a II. félidőben hatalmas akaraterejével és jobb erőnlétével meg tudta fordí­tani a mérkőzés sorsát.” (1938 – Kispest)

“A Bp. Kinizsiben elsősorban Gulyás, Dalnoki, Ombódi, Láng és Orosz játszott jól.” (1955 – Odense válogatott)

“Ha elképzelhető presztí­zsmérkőzés a bajnoki sorozat közepette, akkor ez az volt. Joggal elvárhatta mindkét csapat szurkolótábora, hogy a játékosok az első perctől kezdve fokozott lelkesedéssel és akarással küzdjenek, igyekezzenek tettekkel bizonyí­tani vélt igazukat. Ilyen előzmények után különösen feltűnő volt, hogy a Ferencváros hazai pályán meglehetősen nehezen lendült játékba. A Ferencváros csak akkor kezdett igazán rohamozni, akkor vállalták a kockázatot a támadójátékban, amikor már gólt kaptak, de ekkor a mérkőzés kimenetele lényegében már eldőlt. A zöld-fehérek ugyanis fokozatosan lendületek egyre jobban játékba, megnőtt az önbizalmuk, egymás után teremtettek veszélyes helyzeteket Bicskei kapuja előtt. Egyik csapat sem remekelt, de a Ferencváros határozottabb támadójátékával és több helyzetével rászolgált a két pontra.” (1976 – MTK-VM)

1992

“A diósgyőriek a gyorsan bekapott találat után nem találták meg a játék ritmusát, és képtelenek voltak veszélyeztetni a ferencvárosi kaput. A vendégek ügyesen adogattak, átgondolt játékot nyújtottak és a szünet után döntő erőfölénybe kerültek, s teljesen megérdemelten jutottak a három bajnoki ponthoz. | Örömteli, hogy a mérkőzés kapcsán nem volt szükség rendőri beavatkozásra. A két szurkolótábor ugyan heccelte egymást a találkozón, de a miskolci rendőröknek a mérkőzést megelőzően mindössze két fővárosi drukkert kellett őrizetbe venniük, mert üvegeket dobáltak ki a városi busz ablakán. Ellenük garázdaság miatt indul eljárás. | Gól: Egressy (89.) illetve Bükszegi (9., 72.), Szabics (87.)” (1999 – DVTK)

“Az előző két bajnokiját elveszí­tő zöld-fehérek álomszerűen kezdtek, igaz, ehhez kellett egy tizenegyes is. Egy beadásnál Anthony Elding fején csúszott meg a labda, amikor Fábián Mihály fújt, konzultált Ortó Gyula asszisztenssel, majd a tizenegyespontra mutatott. Meglehetősen könnyű sí­ppal befújt büntető volt ez, Ferenczi Istvánt azonban nem zavarta, és a jobb alsó sarokba lőtt (1–0). Lendületben maradt az FTC, és a 12. percben növelte előnyét: a tizenegyest kiharcoló Elding kapott remek labdát Jason Morrisontól, az angol csatár magabiztosan lőtt a jobb sarokba (2–0). A kecskemétiek szinte nem is nyertek párharcot a középpályán, nem véletlen, hogy Vladan Szavicsot már a 28. percben lecserélte Urbányi István… A zöld-fehérek a 35. percben újabb gólt szereztek, Morrison szerzett labdát a félpályánál, majd szépen követte a támadást, í­gy gólhelyzetben kapta Ferenczi István passzát. A jamaicai légiós lövése a jobb sarokban kötött ki (3–0). (…) Az FTC azonban ezúttal nem veszí­tett pontot háromgólos vezetésről, mint a ZTE ellen, és 3–2-re megnyerte a meccset.” (2010 – Kecskeméti TE)

2021

1932

1949