A Fradi naptára, június 23.

tempo-naptar

Évfordulók:

30 éve született Aborah, Stanley Opoku
99 éve hunyt el Lipovetz Géza
59 éve hunyt el Tomecskó József

Mérkőzéseink ezen a napon:

1918. UTE – FTC: 1-1, NB1
1920. Eintracht Braunschweig – FTC: 1-4, nemzetközi barátságos
1930. Viktoria Ziskov – Ferencváros: 2-3, nemzetközi barátságos
1934. Floridsdorfer AC – Ferencváros: 1-2, KK
1940. Ferencváros – Slavia Sarajevo: 11-1, KK
1945. MÁVAG – Ferencváros: 0-5, NB1
1946. Szeged – Ferencváros: 6-3, NB1 rájátszás
1954. SZVMSZ Csernomorec – Bp. Kinizsi: 2-1, nemzetközi barátságos
1956. Bp. Kinizsi – Dorogi Bányász: 3-1, NB1
1963. SBTC – Ferencváros: 1-2, NB1
1965. Juventus – Ferencváros: 0-1, VVK Döntő
1970. Ceglédi MEDOSZ – Ferencváros: 0-3, MK
1977. Anderlecht – Ferencváros: 4-1, Nemzetközi torna
1979. Rába ETO – Ferencváros: 1-0, MK döntő
1993. Ferencváros – Haladás: 1-1, MK döntő
2001. DVSC – Ferencváros: 0-2, NB1 rájátszás
2012. Maglód – Ferencváros: 0-5, Emlékmérkőzés
2016. Ferencváros – Cigánd: 4-0, Edzőmérkőzés

Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 11 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 48-22 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1920. Obitz Gábor
2012. Alempijevic, Aleksandar
2012. Böde Dániel
2012. Cukic, Vladan
2012. Máté János
2012. Menyhárt Attila
2012. Orosz Márk

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1977. Onhausz Tibor
1977. Vad István
1979. Bálint László
1993. Fodor Imre
2001. Tóth Mihály
2012. Gyenes Dávid

Ezen a napon játszotta egyetlen díjmérkőzését a csapatunkban:

1946. Berta László
1946. Kertész Tibor

Tallózás a korabeli sajtóhírekből:

“Veszélytelen história volt ez a mérkőzés. A Ferencváros valójában csak negyed-gőzzel játszott. Csak éppen annyit tett bele a játékba, hogy megnyerje a bécsi meccsét is. Taktika, technika dolgában végig toronymagasságban állott a Ferencváros ellenfele fölött. Labdavezetésben, labdakezelésben minden ferencvárosi játékos mester. A Ferencváros egységes volt és fölényes. A csapat azonban csak játszott. Passziózott. Tehette. Sárosi nagy művész, igazán csak rajta múlt, hogy nem lőtt 5-6 gólt. Vannak mozdulatai, akciói, amik utolérhetetlenek. Rajta kívül nagyon tetszett Rátkay és Lázár. Végig az volt a benyomása minden nézőnek, hogy a csapat sokkal többre képes, ha belefekszik a játékba.” (1934.06.23 – Floridsdorfer AC, KK)

“Az Üllői úti pályára sűrű sorokban gyülekezik a közönség. – Talán majd a Fradi megmenti a magyar labdarúgás becsüsletét – szólt a szurkolói óhaj, a többi magyar csapat gyenge KK szereplése után…A Ferencváros ebben az arányban is megérdemelte a győzelmét. Nagyon együtt van a csapat, helyenként úgyszólván hibátlanul játszott. Az az iram, amelyet a mérkőzés elején diktált a csapat, a régi Fradi szívre vallott. Az első félidőben úgyszólván elsöpörte a pályáról a Sláviát. Ritkán látni csapatot ilyen óriási becsvággyal játszani, s a Sláviának ez ellen nem volt ellenszere. Ezenkívül nemcsak sok kiváló teljesítmény volt található a Ferencvárosban, hanem ezúttal a csapatmunka is kifogástalan volt. Szépen szilárdul a Ferencváros három hátvédes rendszere, amely egyben a támadást is megerősíti és legalább egyelőre az egyik összekötőt (ezúttal Sárosit) felmenti minden védőmunkák alól. A Ferencváros csatársora elemében volt, nagy lelkesedésükre jellemző, hogy sok gólt visszapattanó, már elvesztett labdából szereztek. Ez is mutatja a nagy akarásukat.” (1940.06.23 – Slavia, KK)

NS-19400624-01-19400623

“Üllői út, 25 000 néző. Széllel is nappal szemben a Kinizsi kezdte a játékot. A 15. percben szabadrúgást ért el a Kinizsi. Jobból Mátrai ívelte be a labdát, az ötös sarkán álló Orosz jó ütemben ugrott fel és fejéről a labda a kapu bal alsó sarkában vágódott…A 40. percben Kertész lövését Ilku kiöklözte, a 16-os vonalon álló Vilezsál elé, ő rögtön kapura ívelt és a gólvonalon álló Buzánszky zavarában saját kapujába fejelte a labdát…Szünet után erősen esett a játék színvonala, jobbára csak küzdelem folyt, s közben mindkét részből több apró szabálytalanság csúszott ki…Az 58. percben Vilezsál hosszan előrevágott labdáját Kertész kapta. A rohanó szélsőt Monostori beérte, szerelni is tudta, s haza akarta adni a labdát: ez rövidre sikerült. Kertész elcsípte Ilku elől, elhúzott a kapus mellett és 5 méterről laposan a bal sarokra gurított.” (1956.06.23 – Dorogi Bányász, NB1)

bajnoki-cimek-1962-63“Különös jelentősége volt az utolsó előtti fordulónak, hiszen ezen a vasárnapon nemcsak a bajnoki cím sorsa, hanem a kiesés kérdése is eldőlhetett. El is dőlt, méghozzá mind a kettő egyszerre. A legnagyobb figyelem természetesen a Ferencváros-Salgótarján találkozó iránt nyilvánult meg. A Ferencváros nagyszerű tavaszi lendülete ezen az idegekre menő mérkőzésen sem tört meg, a salgótarjáni vezetés után sem zilálódtak szét a zöld-fehér sorok. Hallatlanul izgalmas küzdelemben a Ferencváros megszerezte a győzelmet és ezzel az 1962/63. évi Nemzeti Bajnokság I. osztályának bajnoki címét…Két szakaszra bonthatjuk a mérkőzést. Az első félidőben a salgótarjáni együttes hihetetlen akarással, nagy lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe. A ragyogóan játszó fedezetpár állandóan támadásba küldte a csatárokat. A ferencvárosi együttes is teljes erőbedobással küzdött, védelmére ebben a játékrészben időnként nagy nyomás nehezedett, de kitűnően állta a sarat. A zöld-fehér ötösfogat is csak az első félidőben játszott jól. Ekkor több korszerű, színes támadást vezetett. Szünet után teljesen megváltozott a játék képe, a Ferencváros láthatóan félgőzzel játszott, a tarjáni csapat pedig teljesen visszaesett.” (1963.06.23 – Salgótarján, NB1)Tempó Fradi!: Vannak bajnoki címek, kupagyőzelmek, melyek szinte “surranó pályán” kerülnek a győzelmi vitrinekbe, pedig sokkal több figyelmet érdemelnének. Ilyen az 1962/63-s bajnoki cím, melyre manapság ritkán emlékeznek, pedig a hatvanas évek “Aranylábú gyerekek” generációja, minden idők egyik legjobb Ferencvárosa ebben évben érett igazi csapattá Mészáros József kiváló munkájának az eredményeként. Pedig labdarúgásunk történetének leghosszabb “pauzáját” törte meg a csapat, 14 éves böjt után állhatott ismét a dobogó legfelső fokára. Az 1956-s Forradalom és szabadságharc után szinte újra kellett építeni az ötvenes években szándékosan szétszedett Ferencvárost. Mészáros József ekkortól vette át a klub fiataljainak oktatását, majd a tartalékcsapat következett és 1961-től pedig a “nagycsapat”. Edzői keze alatt vált érett, kiegyensúlyozott csapattá a Ferencváros. Olyan játékosok mutatkoztak be nála, mint: Varga, Géczi, Páncsics, Juhász, de Novák is nála öltött Fradi címeres mezt először. Ennek a sikersorozatnak volt az első állomása az 1962/63-s bajnoki cím, amit 1964-ben újabb követett, majd jött 1965. június 20-a. Pontosan két évvel a csapat 18. bajnoki győzelme után!

vz-307-1962-63

TFU_19820915_Fml_097_0001-3Tempó Fradi!: Vannak mérkőzések melyeket soha nem feledhetünk el. Egy életre belénk ivódnak, elfoglalva a legkényelmesebb karosszéket a szívünkben és állandó dobbanással jelzik, ha az agyunk esetleg megpróbálná a feledés kosarába dobni. Vannak olyan mérkőzések, melyek sokkal többet jelentenek egy győzelemnél. Meghatározzák a jövőbeli tudatunkat, elhelyeznek minket a világ labdarúgásának színes palettáján. A júniusi nyár Torinót még jobban ölelte körül míg Pestet, ahol továbbra is a dunai áradás okozta a legnagyobb gondot. A Manchester United játékosainak Budapesten okozott gondot a hőség, a Fradinak meg Torinóban gyűlt meg a baja az égető napsugarakkal. Bemelegítés helyett “hűsítőként” a gyúróké lett a főszerep, ők próbálták az izmokat és az idegpályákat felkészíteni a sorsdöntő találkozóra. Melyről tudjuk, hogy egy mérkőzésen dőlt el, mert a Ferencváros “feláldozta” a visszavágó lehetőségét a New York-i tornán való részvételért. “Nincs semmi baj Dodó bácsi, onnan is elhozzuk a kupát” – summázták a játékosok amikor számukra is kiderült a Manchester elleni győztes mérkőzés után, hogy a Juventus pályáján kell elhódítani a VVK serleget. Magáról a döntőről “látatlanban” nehéz, sőt talán nem is illik túl sokat írni. Sajnos egy két perces videón és néhány kisebb újságcikken túl más nem maradt meg. Azokban az években más szelek fújtak az Üllői úton, tessenek csak megnézni a Népsport első oldalát, a Vasas KK sikerét “szenzációs küzdelemben” érte el, a Fradi VVK győzelme (amit a mai napig számon tart a világ) csak egy “Nagy siker a VVK döntőjében” 20050623-19650623-vvk-matraifőcímet érdemelt. Ettől még a miénk, ettől még a Ferencvárosi és a magyar labdarúgás legnagyobb klubsikere, amire büszkének kell lennünk és örömmel kell emlékeznünk. „A Ferencváros a VVK-ban aratott diadala igazolja, hogy a zöld-fehérek mai együttese méltó utódja a 30-40 évvel ezelőtti Ferencvárosnak – mondta a döntő után Vittorio Pozzo, aki 1965-ben újságíróként dolgozott, de akinek olasz szövetségi kapitányként (1929-1948 között) személyes emlékei is vannak a régi idők Fradijáról – Jól emlékszem arra, amikor 1928-ban és 1937-ben a Ferencváros megnyerte a Közép-európai Kupát. A VVK-ban aratott diadal azonban a régiek fényét is elhomályosítja. Elsősorban azért, mert sokkal több és jobb csapat skalpján keresztül jutott el az FTC a végső győzelemhez...A győztes gól a mérkőzés 74. percében esett. Novák tört előre, majd 30 méterre a kaputól remekül középre ívelt, ami Fenyvesi dr. magasan felugorva (a videón inkább futtából) fejelt az olaszok kapujába. A győztes gól körülményeiről Albert Flórián így emlékezett: – Novák Dezső felém ívelte a labdát, de miközben felugrottam fejelni, az olasz középhátvéd nagyot lökött rajtam. A földön fekve visszanéztem a svájci játékvezetőre és tizenegyest követeltem, ám a bíró csodálkozva válaszolt, hogy mit akar, gól volt! Amíg én büntetőt reklamáltam, Fenyvesi Máté mögöttem befejelte a labdát. Egész pályafutásomat tekintve ez az egyetlen elmaradt tizenegyes, amely után köszönetet mondtam a játékvezetőnek, hogy nem adta meg…1965. június 20-án égig nőttek az Üllői úti fák. Ez a nap nem rengette meg ugyan a Földet, de minden Ferencvárosi szívébe örökre beköltözött. Aranybetűs ünneppé vált. Örökre igazolja a létünket, örökre kijelöli a helyünket a világ labdarúgásában. (1965.06.23 – Juventus, VVK döntő)

Felső sor(balról): Novák, Mátrai, Géczi, Dalnoki, Orosz, Páncsics. Középen: Zalka András szaktanácsadó, Vilezsál, Rátkai, Juhász, Németh M., Perecsi, Horváth L., Aczél, dr. Éry József szakosztályvezető, Balázs László gazdasági vezető, dr. Szellő Ambrus orvos. Elől: Karába, Varga, Albert, Mészáros József edző, Rákosi, Fenyvesi, Dóka György gyúró, Barinka Károly szertáros. Albert kezében a VVK, Mészáros kezében a Zaragoza különdíja látható

Felső sor(balról): Novák, Mátrai, Géczi, Dalnoki, Orosz, Páncsics. Középen: Zalka András szaktanácsadó, Vilezsál, Rátkai, Juhász, Németh M., Perecsi, Horváth L., Aczél, dr. Éry József szakosztályvezető, Balázs László gazdasági vezető, dr. Szellő Ambrus orvos. Elől: Karába, Varga, Albert, Mészáros József edző, Rákosi, Fenyvesi, Dóka György gyúró, Barinka Károly szertáros. Albert kezében a VVK, Mészáros kezében a Zaragoza különdíja látható

MK-1992-93“A Ferencváros eddig 15 alkalommal nyerte el a labdarúgó Magyar Kupát, ugyanez a bravúr még egyszer sem sikerült döntőbeli ellenfelének, a Haladás VSÉ-nek. Így a szerdai kupafinálé egyik kérdése, hogy új név kerül-e a trófeára vagy egy régit ismételnek meg. Ennél sokkal komolyabb tétje is van a találkozónak, hiszen ezúttal dől el, hogy a fővárosiak vagy a vasiak szereznek jogot a részvételre a Kupagyőztesek Európa Kupájában. Az FTC egyébként mindenképpen szerepelhet az ősszel kezdődő, új európai kupasorozatban, hiszen bajnoki bronzérmesként az UEFA Kupáért akkor is harcba indulhat, ha a mostani párharcot elbukja. A papírforma a ferencvárosiak mellett szól, miután a három hete lejátszott első mérkőzésen 1:1-es döntetlent értek el idegenben…Szerda este az Üllői úti stadionban csaknem telt ház előtt játszották le az 53. labdarúgó Magyar Kupa-döntő visszavágóját…A kezdés előtt játékosok és nézők egyperces gyászszünettel adóztak a napokban elhunyt két kiváló ferencvárosi válogatott labdarúgó, dr. Sárosi György és Sárosi III Béla emlékének. A várt jelentős hazai rohamok jellemezték az első öt percet, de mivel a hőség meglehetősen ,,emberkínzó,, volt, másrészt a vidékiek is szervezetten védekeztek, hamar alábbhagyott a ferencvárosi lendület. Kezdett kicsit szétesővé válni a Ferencváros támadójátéka, amikor a 22. percben Keller a bal oldalon ügyes, finom, egyszerű cselekkel áttört négy Haladás-védő élőfalán, még arra is volt idege, hogy a beadásnál visszafelé gurítson (vigyázott a lesre), és a kapu előtt egyszál magában tanyázó Fodor tiz méterről bevette a vendégek hálóját (1:0). Szünet után jelentős iramot diktált a Ferencváros, de csak helyzetekig jutott. Már ünnepelt a közönség, amikor a 90. percben Kovács 15 m-ről nagy góllal egyenlített (1:1). A hosszabbítás második negyedórájában feltűnő módon higgadtan kombinált a Haladás, úgy festett, erővel is jobban bírta. Kenesei és Kovács lövései okoztak meleg pillanatokat. A 117. percben Lipcsei 18 m-es bombája alig kerülte el a jobb alsó sarkot. 120 perces csata után is maradt az 1:1, így következtek a büntetők. A szombathelyi 90, illetve az Üllői uti 120 perc után az összesítésben a két együttes 2:2-vel zárt. A büntetőpárbajt a ferencvárosiak bírták jobban idegekkel, Lipcsei, Gregor, Telek, Keller és Fodor értékesítette a 11-est, a vasi csapatból Kenesei és Jagodics betalált, a harmadik emberként végrehajtó Neudl jobb alsó sarokra tartó lapos lövését Horváth hárította. Negyedik emberként még Nagy M. is a hálóba talált, az ötödik szombathelyi labdarúgónak már nem kellett 11-est lőnie, mert a büntetőkben a Ferencváros 5:3 arányban jobbnak bizonyult a Haladásnál. Nem vitás, a jobb és esélyesebb csapaté a kupa, az Üllői úton jogos hát a nagy öröm. A drukkerek még a gyepen megszabadították szerelésüktől Simonékat, és a szerda éjfélhez közeli percekben is éltették a székház előtt kedvenceiket. A sajtóértekezleten Nyilasi Tibor, a Magyar Kupa 16. megszerzése okán szertelenül boldog szakvezető udvariasan dicsérte a szombathelyieket, megemlítve, hogy azok még NB II-esként harcolták ki a két döntő mérkőzés jogát, de már élvonalbeliként csatázhattak, lévén, hogy a vasiak felkerültek az első osztályba.” (1993.06.23 – Haladás, MK döntő)

TFU_19940620_FU_Különkiadás -0002-19930623

2 Vélemény a cikkhez: A Fradi naptára, június 23.

  • Ezt eltévesztettem két éve, az akkori 28-ból (ami mára 29) kettő is jutott mára: két bajnoki cím, egy kupasiker (ma már az is 21-ről 23-ra nőtt!), és a csúcs, a VVK-siker június 23. hozadéka!
    ’93-ban ott voltam a lelátón. Szegény Dezső nagy napja, amikor hős lett. Abból a kupagyőztes csapatból ma már se ő, se Simi, se Foci… Félelmetesen pereg az életünk, az időnk. De minden egyes régi siker örök, és el már soha nem vehető.

  • A 28-21-1-es számsor mindhárom tagjából jut mára egy, ha jól látom. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ