LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Mándi Gyula
A kitűnő képességű játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. A védőjátékban új iskolát teremtett. Nem a nagy lendülettel és hatalmas rúgásokkal játszó elődök példáját követte. Viszonylag gyenge fizikumával erre nem is lett volna képes. Kimondottan „észhátvéd” volt. Fölényes játékintelligenciája és technikai tudása kivételes ütem- és helyezkedési érzékkel párosult. Szinte kiszámította a labda várható útját és annak megfelelően helyezkedett. Kortársai „a helyezkedés művésze és a tempóérzék világbajnoka” címmel ruházták fel — méltán. Eleinte ugyan nem nagyon értették meg játékfelfogását. Rövid, fedezetszerű átadásait valósággal kigúnyolták. Idővel azonban rájöttek, hogy ez a korszerű, ez felel meg a fejlődés irányának. 1924-ben súlyos térdficamot szenvedett, amely hosszú időre visszavetette. Leküzdhetetlen szívóssága és akaratereje állította ismét talpra, öt évi szünet után a válogatottban is visszaszerezte a helyét. Természetesen hiányosságai is akadtak. Veszélyes helyzetekben is erőltette a rövid felszabadító rúgásokat. Elég gyakran mentett fölöslegesen partra és szögletre. A kézzel való „játékot”, az ellenfél visszahúzását is alkalmazta. Ezek a hibák azonban nem csökkentik felsorolt erényeinek értékét, játékának jelentőségét. Közel járt a negyedik x-hez, amikor abbahagyta a labdarúgást. A kék-fehér színekhez végig hű maradt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mike István
A rendkívül erőteljes, robbanékony, hatalmas lövőerejű játékost nehezen tudták feltartóztatni, ha megindult. A Fradiban középcsatárként, a válogatottban jobbszélen szerepelt.
Hogy a Ferencváros történetének egyik csatárzsenijéről beszélünk, azt a következő bizonyítja: 80 bajnoki mérkőzésen 93 gólt lőtt!
Erre mondják manapság azt, hogy lehetetlen. Pedig nem is volt a vezetők és az edzők, de még egyes játékostársak “szíve csücske” sem. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ruttkay Károly
Az 1916/17-es idényben többször volt a kezdőcsapat tagja, hol balösszekötőben, hol a balszélső posztján szerepelt.
A tehetséges futballista élete tragikus véget ért. Halálhíréről így értesültek a korabeli sportrajongók: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nagy Norbert
NB I-es pályafutását a Nyíregyháza csapatában kezdte, 1992 augusztusában az UTE ellen lépett először pályára az élvonalban.
Később megfordult Diósgyőrben, majd az elsőosztályú Stadler FC játékosa lett, ahonnan a válogatottba is bekerült. 1995 szeptemberében a törökök elleni EB selejtezőn húzhatta magára először a válogatott címeres mezét.
Az 1995/96-os bajnokság téli szünetében igazolt Novák Dezső csapatába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pósa Béla
Egykori válogatott szélsővédőnket Izsák Zsazsa a nagy játékosfelfedező és nevelő hozta a grundról a Fradiba. Jól mutatkozott be és leigazolták előbb az amatőrökhöz, majd később profi szerződést is kapott.
„Prakker” vékony, szikár de roppant szívós és technikás labdarúgó volt. Ügyesen szerelt, jól helyezkedett és pontosan adogatott. Eredetileg szélsőfedezetet játszott, aztán a WM-rendszerben -fegyelmezett játéka miatt- a szélsőhátvéd helyére került.
Csupa szív, lankadatlan küzdőmodorával nagyon értékes játékosnak bizonyult. Góljait büntetőrúgásokból szerezte, megbízható ítélet-végrehajtónak bizonyult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rubold Péter: 65
A Ferencváros saját nevelésű, ifibajnokságot nyert játékosa már 1978 tavaszán bemutatkozott az első osztályban, de csak az 1982/83-as szezonban lett a Fradi alapembere. Időközben megjárta a Kossuth KFSE és a Budafok csapatát is.
Három éven át meghatározó tagja volt az akkori FTC-nek. Tizenegy gólt szerzett a Fradi színeiben az első osztályban. A Tatabánya és a Szeged ellen két-két mérkőzésen is gólt tudott szerezni, egyetlen duplája is a Tisza-partiak ellen született. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Orosz Pál
1952-ben igazolta le az akkori Kinizsi vezetősége – egy másik Kinizsi – a szentesi „testvércsapat” ifjú csatárát. Hosszú éveken át – az FTC egyik igen nehéz időszakában – előbb középcsatárt, majd jobbösszekötőt játszott. Már ekkor is rendkívüli játékintelligencia jellemezte.
1962 októberében nagy fordulatot vett karrierje: Dorogon egy új szerepkörben nagyszerűen semlegesítette a válogatott Monostori Tivadart. A csapat győztesen hagyta el a pályát, Orosz a mezőny legjobbja volt. Bár ekkor is összekötőt játszott, de emellett fedezet-feladata is volt. Az ötlet kiagyalója, Mészáros József így vallott könyvében: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nikolsburger Mihály
Az idősebbik Nikolsburger kevésbé ért el sportsikereket, mint a magyar válogatottba is bekerült Rezső öccse.
A hátvéd mindössze egy bajnoki mérkőzésen szerepelt a ferencvárosi csapatban 1922 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nyilas Elek: 55
Újpesten focizott, de szurkolni az Üllői útra járt. Az FTC 70. születésnapján, azaz 1969. május 3-án született a Ferencváros válogatott középpályása.
A Vác csapatában mutatkozott be az első osztályban 22 évesen, 1991 őszén. Négy NB I-es szezont húzott le a Duna partján, mely közül a legsikeresebb az 1993/94-es bajnoki évad volt: a váci csapat története során először nyert bajnoki címet. Csank János csapatának egyik alapembere volt a vékony, technikás középpályás. Nyilas 29 meccsen 7 gólt lőtt a bajnokcsapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Megyesi István
Tizenöt évesen balszélsőt játszott az NB III-as Békéscsabai VTSK-ban, olyan társakkal, mint a később újpesti Tóth András és Nagy László továbbá a Vasasba kerülő Müller Sándor. Innen került 18 évesen a Fradihoz. Rögtön az első csapat edzéseit látogatta, aztán fél éves katonaság következett a Flotillánál. Innen szerette volna leigazolni a Honvéd. Megyesi azonban nem írta alá az átigazolási lapot.
1967-től a Fradi-pályán élt Juhász Pistával és Horváth Apival együtt. Szó szerint lehet venni, hiszen évekig a klubház padlásszobájában, a Villa Negrában lakott … Egy kattintás ide a folytatáshoz....
