A Fradi naptára, május 2.

tempo-naptar

Évfordulók:

45 éve született Bjelic, Alen
121 éve született Takács Géza

takács-géza

Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották. “Mari néni” (becenevét akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegí­téshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni!) a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segí­tették a válogatott csapatba. Lelkes, megbí­zható játékával az FTC-publikum egyik kedvence volt. 492 alkalommal szerepelt a Fradi meccsein, mindig lelkesen, keményen, nagy ambí­cióval. 4 bajnoki cí­m, 4 magyar kupa elsőség és az 1928-s KK győzelem gazdagí­totta pályafutását.

Mérkőzéseink ezen a napon:

1915. FTC – NSC 1:0, Edzőmérkőzés
1926. FTC – RAC 6:0, Edzőmérkőzés
1931. Radnicki – vegyes Ferencváros, III. ker., Nemzeti 2-5, nemzetközi barátságos
1937. Ferencváros – Újpest 4-2, NB1
1943. Ferencváros – Kispest 5-0, NB1
1953. Bp. Kinizsi – Salgótarjáni Bányász 0-0, NB1
1954. Bp. Kinizsi – Bp. Dózsa 3-2, NB1
1956. Bp. Kinizsi – Bp. Dózsa 0-0, NB1
1962. ZTE – Ferencváros 0:2, Edzőmérkőzés
1963. Nyí­regyházi Spartacus – Ferencváros 1:2, Edzőmérkőzés
1967. Svédország – Ferencváros 8-2, nemzetközi barátságos
1971. Ferencváros – SBTC 0-1, NB1
1981. Bp. Honvéd – Ferencváros 0-1, NB1
1984. Siófok – Ferencváros 4-2, MK
1987. Ferencváros – Vasas 3-1, NB1
1990. Ferencváros – Bp. Honvéd 1-1, NB1
1992. Ferencváros – UTE 3-2, NB1
1993. Diósgyőr FC – Ferencváros 0-4, NB1
1998. Ferencváros – ZTE 3-2, NB1
2004. Ferencváros – Újpest 0-1, NB1 rájátszás
2009. Ferencváros – Cegléd 4-1, NB2
2012. Szajol – Ferencváros 0-6, Edzőmérkőzés

Összes dí­jmérkőzés: 17 mérkőzés, 10 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 40-27 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta utolsó dí­jmérkőzését a csapatunkban:

2004. Kriston Attila

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1948. Henni Géza

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1926. Tóth-Potya István

Blum Zoltánt, a FTC kiváló reprezentatí­v játékosát, aki kilenc hónapig állandóan a harctéren volt s mint az I. bosnyák gyalogezred zászlósa vitézül harcolt a szerbek, majd az oroszok ellen, kitüntették a nagy ezüst vitézségi éremmel, egyben pár heti pihenőre hazaküldték. Blum Zoltán nagy sportszeretetét bizonyí­tja, hogy rövid itt tartózkodása idejére is tréningbe áll s résztvesz a FTC.-nak a BTC. és MTK elleni döntőmérkőzésein.” (1915 – NSC)

“Lefékezve játszott kombinált csapatunk Ujvidéken (…) A második félidőben lendültek csak játékba s ha a bí­ró nem fújja le tí­z perccel előbb a meccset, még több gól is esett volna” (1931 – Radnicki)

“Telt ház fogadja a rangadó ellenfeleit. Toldi bejelenti a vezetőknek, hogy a B. közép budai alcsoportja 200 főnyi különí­tménnyel vonult ki és a nagytribün melletti kanyarban foglalt helyet. Kállai és Sárosi dr. is bemegy az öltözőbe, a két civilbe öltözött középcsatár láttam kórusban kiáltanak fel a játékosok: – Itt vannak a betegek!…A gyep is kifogástalan, csak a kapuk előtt látni egy-egy kis üres foltot. A nézőtér szépen megtelt, még az emeletes tribünön is foglalt a legtöbb hely. A rangadón gigászi küzdelem, időnkint remek futball, igazságos eredmény született. A Ferencváros Sárosi nélkül is egységesebb volt, az Újpest nem tudta pótolni Kállait, a sorozatos Fradi támadok miatt az újpesti védelemre túl nagy munka hárult. Nagy mérkőzést hozott a zöld-fehérek és a lila-fehérek megütközése. Talán játék szempontjából nem állott mindig magas ní­vón ez a mérkőzés, de mindvégig vérbeli küzdelem volt a javából. A Ferencváros jobbnak bizonyult, de az Újpest nem meg magát könnyen. A két remek középcsatár hiányát a Ferencváros csatársora érezte meg kevésbé. Igaz ugyan, hogy a zöld-fehérek pótolni tudták Sárosit úgy, hogy csak az ő helyére tették be a helyettest és pedig egy vérbeli, tehetséges csatárt. Ráadásul megkettőzte a ferencvárosiak erejét az a tudat, hogy legjobb emberük, Sárosi dr. nélkül kénytelen kiállni. Jakabtól senki sem várta, hogy teljes értékű helyettese legyen Sárosi dr.-nak, de egyébként is első szereplése volt ez bajnoki mérkőzésen a Ferencváros csapatában.” (1937 – Újpest)

“Meglehetősen nagy az érdeklődés a mérkőzés iránt, 20 ezer néző várta izgatottan a Ferencváros-Kispest rangadót. A Fradiban az az újság, hogy végre Onódy is helyet kapott a csatársorban, mégpedig a jobb összekötő helyén. AZ első félidőben 11-esből Sárosi III rúgta a vezető gólt, majd Beke, és végül Sipos rúgta a labdát Boldizsár hálójába. Szünet után Sárosi dr. rúgott két gólt, s í­gy 5:0 arányban győzött a Ferencváros. A Kispest csalódást keltett az Üllői úton. A zöld-fehéreknél Rudas és Nagy II játszott legjobban. Sárosi III a pöttömnyi Kispest csatárok között úgy hatott mint Gulliver a törpék birodalmában. A csatársorban Sipos szédületesen gyors, de Onódy is olyan játékos már, akinek ott a helye az első csapatban. Sárosi dr. és Finta szép labdaosztogatásával tűnt ki.” (1943 – Kispest)

Állnak (balról): Tátrai S., Finta, Sipos, Rudas, Sárosi III., Farkas Gy., Ónody II., Csikós, Beke, Nagy II. András, Sárosi

1943, Állnak (balról): Tátrai, Finta, Sipos, Rudas, Sárosi III., Farkas, Ónody II., Csikós, Beke, Nagy II., Sárosi dr.

“A Bp. Kinizsinek éppen az a csapatrésze játszott ezúttal nagyszerűen, amely eddig a leggyengébb volt: a támadósora. A két fedezet nagyszerű támogatásával ez a sor igen sok gyors, korszerű támadást vezetett és végül is megérdemelten nyerte meg a Kinizsi a mérkőzést. Az együttesben mindenki lelkesen, teljes erőbedobással harcolt. A védők – bár mindegyikük követett el egy-két hibát – jól látták el a feladatukat. A támadósor minden tagja pompásan játszott, talán csak Vilezsál mozgott valamivel halványabban. A csatárok átadásai, lyukrafutásai kitűnőek voltak, egészen korszerű összjátékot mutattak be és jóval többet lőttek, mint bármikor eddig tavaszi mérkőzéseiken. Különösen nagy lendí­tőerőt jelentett ebben a sorban Láng és Fenyvesi.” (1954 – Bp. Dózsa)

“Rangadóhoz méltóan nagy volt a küzdelem, a játék azonban messze elmaradt a kí­vánalmaktól. A Ferencváros átvészelte az első negyedóra Honvéd rohamait, majd átvette a játék irányí­tását. A félidő hajrájában élesedett a küzdelem és ez a 43. percben gólt is eredményezett. Mucha egy bravúrosan megszerzett labdával, meredek átadással szöktette Szokolait. A csatár megnézhette magának a kaput, s utána 13 méterről védhetetlenül lőtt a jobb alsó sarokba. Szünet után fordult a kocka, legalábbis annyiban, hogy a Honvédra most rá sem lehetett ismerni, mert sokkal lüktetőbb tempójú labdarúgást játszott, mint az első félidőben. Mindez azonban csak arra volt elég, hogy nagy fölényt harcoljon ki. Állandóan a Ferencváros térfelén játszottak a kispestiek, amibe persze közrejátszott a vendégek tudatos játékfelfogása is, hiszen minden erejüket a támadások széttördelésére fordí­tották, teljesen betömörültek a kapujuk elé, romboltak, és ezt a törekvésüket siker koronázta. A mezőny legjobbja Mucha mentett több alkalommal is veszélyes helyzetben, majd amikor elfogyott az ereje, Jancsika önfeláldozó játékát tapsolták a ferencvárosi szurkolók. Dicséretére szóljon a ferencvárosiaknak, hogy többször is átvészelték az ellenfél hatalmas nyomását, nem ijedtek meg a honvédos támadások láttán, aztán, amikor gólhelyzetbe kerültek, a hidegvérű Szokolai révén már első adandó lehetőségüket érvényesí­tették. A szerencse általában azt pártfogolja, akinek helyén van a szí­ve. így történt ez most is.” (1981 – Bp. Honvéd)

“Nem igazán nagy, mégis igen érdekes, változatos mérkőzéssel köszöntek el a kettős rangadók a Népstadionból. Bár maga az eredmény, a gólok viszonylag szapora volta nagyjából a régi szép időket idézte, ám a játék, csak alkalmanként, egy-egy villanás erejéig emlékeztetett a nagy napokra. Összességében eseménydús bajnoki összecsapást láthattak a Népstadion nézői. A Ferencváros azzal nyert, hogy a 90 percből lényegesen több időt játszott, mint ellenfele. Persze, a látottak után nem biztos, hogy valamennyi néző úgy ment haza: kár a kettős rangadókért. De azt senki sem tagadhatja, hogy ezúttal méltó volt a mérkőzés a hagyományokhoz.” (1987 – Vasas)

“A Ferencváros tovább folytatja nagy menetelését, mig az Újpest az elmult heti Veszprém elleni szégyenteljes játékát követően a második félidőben már megmutatott valamit igazi arcából. A zöld-fehérek megérdemelten nyerték a szí­nvonalas, változatos rangadót…Nyilasi Tibor: — Véleményem szerint az elmúlt öt év legnagyobb, legdrámaibb meccsét játszottuk. Nem túlzás: heroikus küzdelem folyt a pályán. Talán mondanom sem kell az eredménnyel elégedett vagyok, bár immár sokadszor beleestünk ugyanabba a hibába, s ez majdnem megbosszulta magát. Vezetésünknél is görcsösen futballoztunk, mely elsősorban a nagy, már-már túlzott akarással magyarázható. A mérkőzés folyamán többször kifejezetten levegősen védekeztünk, ezt a következő találkozókon, ha valóban bajnokok akarunk lenni, nem engedhetjük meg magunknak. Az egész csapattal elégedett vagyok, mindenki ereje és tudása legjavát próbálta nyújtani.” (1992 – Újpesti TE)

“A kiesés ellen hadakozó diósgyőriek elszántan kezdtek, lendületük azonban csak félórányi ellenállást tett lehetővé. A bajnok ritmusváltásaival valósággal felőrölte sokat hibázó ellenfelét…31. percben megzörrent a diósgyőriek hálója: Páling a jobbösszekötő helyéről, 10 m-ről emelt a kapu jobb oldalába (0:1). Öt perc múlva Lipcsei indí­totta Gregort, akit a védők nem tudtak szerelni, a csatár 9 m-ről, ballal a kifutó Dohot fölött a kapu közepébe emelt (0:2). A 75. percben Fodor egyedül lépett ki a védők közül, majd Farkas dí­szkí­séretét élvezve, nagy vágta után 14 m-ről a kapu közepébe lőtt (0:3). A befejezés előtt négy perccel Albert elvette a labdát Leskótól, önzetlenül Wukovics elé passzolt, aki a bal alsó sarokba helyezett (0:4).” (1993 – Diósgyőr)

1998

2009

1940

1970

4 hozzászólás a(z) A Fradi naptára, május 2. bejegyzéshez

  • Különösen a ’37-es, a ’43-as, az ’54-es, a ’81-es és a ’92-es meccsek szí­vetmelengetőek. Persze mindegyik az, amit megnyertünk. A ’92-esen kint voltam, több mint telt ház előtt fordultunk be a célegyenesbe, aminek a végén júniusban bajnokok lettünk ! Micsoda tavasz volt !!!

    HAJRÁ F R A D I !!!

    • Én is, én is! Ma negyedszázada, hátborzongató! Emlegettem már pár helyen! 22 ezer embert í­rt a másnapi Sport (a 18 ezres stadionban), aki későn jött, a lépcsőkön szorongott, már-már a reflektorokon is lógtak az emberek, én se a helyemen ültem, mert azt is elfoglalták addigra. 2-2-es félidő, Foci pazar szabadrúgásgólja, és egy öngól a második félidőben, amivel eggyel közelebb léptünk a végső eufóriához! Feledhetetlen! ’92 tavasza, Te csillag!

      • Micsoda meccs volt az a ’92-es! Csak rádión tudtam hallgatni, utána hittem el először, hogy “100 év” után ismét bajnokok lehetünk!
        “’92 tavasza, Te csillag!” -- örülök, hogy ide nem analfabéták járnak … KOMOLYAN!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ