A Fradi naptára, november 1.

mindenszentek

tempo-naptar

Évfordulók:

39 éve született Mogyorósi József

Mérkőzéseink ezen a napon:

1903. MAC – FTC: 1:5, NB1
1904. FTC – Typographia: 8:0, Edzőmérkőzés
1905. BTC – FTC: 2:1, Edzőmérkőzés
1907. BTC – FTC: 2:2, NB1
1909. FTC – Teplitzer FC: 2:0, nemzetközi barátságos
1910. FTC – Wiener SC: 2:2, nemzetközi barátságos
1911. FTC – Internationale Karlsbad: 8:0, nemzetközi barátságos
1912. FTC – MAC: 4:2, Ladányi díj
1913. FTC – TTC: 0:0, Edzőmérkőzés
1914. FTC – BTC: 2-0, Auguszta serleg
1924. UTE – FTC: 1-1, NB1
1925. FTC – NSC: 0-0, NB1
1926. Ferencváros – Rapid: 4-1, nemzetközi barátságos
1927. Ferencváros – Admira: 0-0, nemzetközi barátságos
1931. Ferencváros – Hungária: 4-2, NB1
1933. Ferencváros – Somogy: 6-1, NB1
1934. vegyes Ferencváros, Hungária – FC Palermo: 3-1, nemzetközi barátságos
1936. Ferencváros – Kispest: 7-2, NB1
1937. Bocskai – Ferencváros: 2-3, NB1
1938. Ferencváros – Szeged: 3-2, NB1
1939. Ferencváros – Kassai AC: 8-1, NB1
1940. Ferencváros – Szolnoki MÁV: 4-0, NB1
1943. Ferencváros – Elektromos: 5-0, NB1
1945. Ferencváros – BMTE: 5-2, NB1 alapszakasz
1948. Ferencváros – Győri ETO: 13-0, NB1
1950. Tatabányai Tárna – ÉDOSZ: 1-1, NB1
1953. Bp. Postás – Bp. Kinizsi: 3-4, NB1
1959. Ferencváros – Bp. Honvéd: 3-2, NB1
1964. Győri ETO – Ferencváros: 2-0, MK
1967. Real Zaragoza – Ferencváros: 2-1, VVK
1970. SBTC – Ferencváros: 0-1, NB1
1972. Ferencváros – Tatabánya: 3-1, NB1
1975. Ferencváros – Haladás: 1-0, NB1
1978. Ferencváros – FC Magdeburg: 2-1, KEK
1980. Nyíregyháza – Ferencváros: 0-1, NB1
1986. Ferencváros – Rába ETO: 1-1, NB1
1989. Ferencváros – Admira Wacker: 0-1, KEK
1995. Ferencváros – Real Madrid: 1-1, BL csoportkör
2003. Ferencváros – Balaton FC: 0-1, NB1
2014. Ferencváros – Paks: 0-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 37 mérkőzés, 24 győzelem, 9 döntetlen, 4 vereség, 110-38 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1912. Szandovics József
1934. Mikes Károly
1939. Nagy II. András
1939. Waldinger László
1964. Lukács István

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1909. Gerstl Ede
1926. Száger Mihály

Tallózás a korabeli sajtóhírekből:

“A MAC. csapata nem a legvérmesebb reményekkel nézett a mérkőzés elé. A Ferencvárosi pálya kis méretei, s játékosainak testi eröbeli túlsúlya már előre eldöntötték a játék eredményét. A rendesnél 25 m-el rövidebb s keskeny pályán ugyanis a játékosok folyton egymáson vannak, a testi túlsúly nagyon érvényre jut, nem is szólva arról, hogy a nagyobb méretekhez szokott csapat passzjátékát ily szűk pályán nem produkálhatja. A Ferencváros volt kétségtelenül a jobb, rutinirozottabb csapat; összjátéka is — szokva lévén a helyhez — tökéletesebb volt, de a nagy gólkülönbségért — a MAC. két csatárának letöretésén kívül — a pálya is okozható.” (1903.11.01 – MAC, NB1)

“Mindenszentek ünnepét is besorozta már a labdarúgás szolgálati napjai közé. Annyi ugyanis a bajnoki meg az egyéb díjmérkőzés, hogy elsőoszályú együtteseinknek nem tudja a vasárnapokból. S közönségi is akadt a mindszenti meccseken. Nem nagy, nem is zajos, de mindent megmagyarázott a csipős északi szél, a gyér közönséget, s a fagyos hangulatos is. Külön érdekességet adott ennek a mérkőzésnek az a körülmény, hogy a küzdő egyesületek a küszöbön álló magyar-osztrák meccs miatt nem szerepeltethették reprezentatív játékosaikat. Főként az FTC-re jelentett nagy erőveszteséget, mert tudvalévően a magyar válogatott gerincét ha ferencvárosi játékos adja.” (1912.11.01 – BAK, Ladányi-díj)

(1914.11.01 – BTC, Auguszta serleg)

SH-19141102-03-19141101

“A bajnokcsapat mindinkább formába jövő együttese szép kettős győzelmet aratott. Vasárnap a keleti futball kultúra előharcosa, a román bajnokcsapat felett aratott diadalmas győzelmet, hétfőn pedig megsemmisítő fölénnyel intézte el régi nagyhírű riválisát, a bécsi Rapidot. Pedig a tegnap reggel megjelenő bécsi lapok a régi nagy Rapid feltámadásáról írtak és beharangozójukban a legnagyobb bizalommal tekintettek a Ferencváros vendégszereplése elé. Nos, ezt a Rapidot a Ferencváros Pataki, Bukovi, Müller és az első félidőben sérülten kiálló Schlosser nélkül tartalékosan is olyan szenzációs stílusban győzte le, hogy még a 4:1-es gólarány sem elég hű kifejezője a fölényüknek.” (1926.11.01 – Rapid)

“Sugárzó napsütés, kissé csípős hideg, kora délutáni kezdés, forralt bor és tízezrek a pálya körül, ki tagadhatná, hogy eszményi keret a 76. örökderbi számára. Éppen a Nemzeti Sport utalt rá arra a tényre, hogy az örökderbi, a zöld-fehér meg a kék-fehér színek világában találkozója jubilál, negyedik évtizede a magyar futballt mindig éltető, mindig frissítő, naggyá tevő versengés. A jubileumok kapcsán az ember rendszerint a múltból merít szépséget, örömet és erőt. Ilyen gondolatok fogtak meg bennünket, amikor ballagtunk a pályához vezető úton, majd helyünket elfoglalva a várakozás álláspontjára helyezkedtünk. Meglátszik-e a találkozásokon az idők vasfoga? Öregedett-e a derbi? Emlékeztet-e még valami a régi szép időkre? Kérdések meredtek fel előttünk, s a válasz teljes mértékben megnyugtató volt. Az érdeklődés épp úgy lángol, épp oly mély és kiirthatatlan, mint a találkozások divatba jöttekor, vagy a legnagyobb ellentétek idején. Épp úgy tüzeltek a kedélyek, mint a boldog békeidők világában, mint a hadiidőkben, mint az infláció nélkülözéseiben. A villamosközlekedés épp oly primitíven oldja meg a pályára szállítás feladatát, mint tette azt tíz, húsz éve. Az ebédről épp úgy le kell mondani a derbi kedvéért, mint kellett akkor, amikor még – esetleg tellett volna rája. A hangulat tehát megvan, de megvan-e a derbi, a találkozó súlya a pályán? Nos, a tegnap megvívott derbi minden tekintetben tökéletesen kielégített. A harmincéves magyar futballkarrier minden vívmánya ott csillogott a pályán. Ott volt a nagy ellenfelek nemes tartózkodása, a csillogó fogások sorozata, öreg rókák és fiatal tehetségek csatasora, a magyar futball szelleme és hagyományai tették élvezetessé ezt a nagy mérkőzést, a nagy összecsapást, amin ott volt a hasonló sorsdöntő találkozások zavara és időnkinti bizonytalansága is.” (1931.11.01 – Hungária, NB1)

KS_1990_I_01_0027-2

“Nem vitás, hogy a Ferencváros megérdemli a győzelmet. A gólarányról azonban már lehet vitatkozni. A zöld-fehérek támadásai a játék elején gördültek legjobban és legszebben, akkor, amikor a Kispest még 11 emberrel játszott. Ekkor úgy festett, hogy a zöld-fehérek nagy gólkülönbséggel győznek, holott a nagy gólkülönbségű győzelmet elsősorban más ok idézte elő. A játék elején a zöld-fehérek alig-alig tudták gólig érlelni rengeteg támadásukat, mert a támadósor játékába sok hiba csúszott, s gólok csak akkor kezdtek záporozni, amikor a Kispest Havas kiállítása után 10 emberrel már egyre jobban elfáradt. A meccs végén összeroppantak, a Ferencváros meg sorba lőtte a szebbnél szebb gólokat.” (1936.11.01 – Kispest, NB1)

IMG_3055_NS_19481101_karikatura“Nagyszerű mérkőzés volt. A Ferencvároson egyáltalában nem lehetett észrevenni, hogy vasárnap nagy harcot vívott. A játékosok erőnléte elsőrangú. Gyorsak, munkabírók. A Ferencváros végig jobb volt és a győzelem aránya is nagyobb lehetett volna, ha a győri kapus nem véd olyan kiválóan. Nagyszerűen játszott a zöld-fehérek csatársora. A játékosok ismerik már szinte egymás gondolatát is, kitűnően cserélik a helyüket és rengeteg helyzetet tudnak az ellenfél kapuja előtt összehozni. A két fedezet sok használható labdával táplálta a csatárokat, a védelem biztosan állt a lábán. A mérkőzés szép volt. A Ferencváros csatárai sokszor tűzijátékot rendeztek az ETO kapuja előtt és támadást támadásra halmoztak. Minden részében jobb volt a Ferencváros és nem vitás, hogy akkor is biztosan több góllal győzött volna, ha az ETP nem csonkul meg.” (1948.11.02 – V.ETO, NB1)Tempó Fradi!: 1948 őszén a politika kezdett nagyon rossz irányba fordulni, de ettől még a zöld-fehér híveknek minden mérkőzés ünnepnek számított. Az 1948/49-s bajnokságból 8 forduló ment le, a csapat pontveszteség nélkül vezette a tabellát, 49:3 (!) gólaránnyal…a folytatás meg a Ferencváros történetét szeretők számára ismert.

“Izgalmas, színvonalas, jó iramú mérkőzést élvezhetett a közönség. Mindkét csapat nagy lendülettel kezdett. Gyors labda átadások jellemezték ekkor a játékot. A Honvéd 0:1-ről szerezte meg a vezetést. A második félidőben már az első percekben kezdve többet és veszélyesebben támadott a Ferencváros, egy perc alatt nem csak egyenlített, hanem meg is szerezte a vezetést. A Honvéd játékosok idegei felmondták a szolgálatot, erőnléti hibák is mutatkoztak, sokat hibáztak és vissza is estek a piros-fehérek. Megérdemelten szerezte meg a két pontot a Ferencváros.” (1959.11.01 – Bp.Honvéd, NB1)

(1978.11.01 – Magdeburg, KEK)

npl-1978-0032-19781101

TFU_20000100_Trb_BL - 0020-19951101“Szerda este az Üllői úton játszotta le negyedik mérkőzését a labdarúgó Bajnokok Ligájában (D-csoport) a Ferencváros együttese. A zöld sasok igazán nem panaszkodhattak vendégükre, hiszen a spanyol Real Madridot fogadta Novák Dezső vezetőedző legénysége – Európa egyik legpatinásabb múltú gárdáját. Bő 70 percen keresztül hőskölteményt írt az Üllői út gyepére a Ferencváros. Alberték az első félidőben erejüket jól beosztva, taktikusan szövögették akcióikat, és bár a Real több lehetőséget is kidolgozott, látszott, ezen az estén a nagyon hűvös idő, vagy a csúszós talaj nem ízlik Európa egyik legjobbikának. A zöld-fehér legénység alaposan megfarigcsálta a királyi klub trónját. Kár, hogy a trónt tartó lábakat nem sikerült teljes egészében elfűrészelni. A szerda esti vérbeli fradi szív győzelemmel felérő döntetlent eredményezett a törődött kollektíva benyomását keltő Reallal szemben…Novák Dezső: – Kifejezetten jó mérkőzésen bebizonyítottuk, hogy nem csak csapatunknak, de a közönségünknek is helye van Európában. Nem vitás, vendégeinknek több gólszerzési lehetőségük volt, mégis Raúl egyenlítő gólját nagyobb összpontosítással megúszhattuk volna. Azt kívánom a Real Madridnak, nyerje meg a Bajnokok Ligáját…Jorge Valdano: – Az első 45 perc során is akadtak lehetőségeink, de az vita nélküli, hogy csak a második félidőben lendült bele igazán együttesem. Örülök, mert fiataljaink a második félidőben valóban úgy küzdöttek, amely alapján állíthatom, hogy hamarosan ismét Európa-hírű nagycsapattá válik a Real. A magyarokban kellemes partnert ismertünk meg, világos, fűtötte őket a javítás vágya, és ez a döntetlen föltehetően öröm is számukra. Kívánom, szeretném, ha jövőre is megfordulhatnánk itt az Üllői úton. Ez mindkét együttes számára hasznos lehetne.” (1995.11.01 – Real Madrid, BL csoportkör)

TFU_20000100_Trb_BL - 0010-19951101

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ