A Fradi naptára, július 7.

Évfordulók:

3 éve hunyt el Borbás II. Zoltán
41 éve született Csiszár Zoltán
112 éve született Magda István Béla
45 éve született Ruiz, Emanuel

Mérkőzéseink ezen a napon:

1912. Soroksár-Péteri AC – FTC 0:7, Edzőmérkőzés
1918. FTC – UTE 6-0, NB1
1919. Wiener AC – FTC 1-4, nemzetközi barátságos
1920. FC Basel – FTC 2-1, nemzetközi barátságos
1929. Rio válogatott – Ferencváros 3-3, nemzetközi barátságos
1940. Ferencváros – BSK 2-0, KK
1945. Ferencváros – NSC 10-0, NB1
1956. Bp. Kinizsi – Bp. Dózsa 1:1, NB1
1957. Victoria válogatott – Ferencváros 1:6, nemzetközi barátságos
1963. Bólyi MEDOSZ – Ferencváros 3:7, Edzőmérkőzés
1964. Keszthelyi Haladás – Ferencváros 1:6, Pályaavató mérkőzés
1965. Zalaegerszegi Építők – Ferencváros 2:1, MK
1984. Spartak Trnava – Ferencváros 1-1, Intertotó kupa
1999. PEAC – Ferencváros 2-9, Jubileumi mérkőzés
2000. Ferencváros – Slovan Bratislava 2-1, nemzetközi barátságos
2011. Ulisses – Ferencváros 0-2, EL selejtező
2012. Ferencváros – Paks 1-2, Edzőmérkőzés

Összes díjmérkőzés: 14 mérkőzés, 9 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség, 54-15 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1965. Pálmai Sándor
1999. Horváth Péter
1999. Lakos Pál

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1918. Gábor Béla
1940. Biró Mihály Dániel
1965. Fenyvesi József
1965. Lukács István

Ezen a napon játszotta egyetlen dí­jmérkőzését a csapatunkban:

1965. Fábián Tibor
1965. Fenyvesi László
1965. Gündert Szilveszter
1965. Kecskó Pál
1965. Kuchta Ferenc
1965. Maróti Csaba
2000. Koch Tamás

“Minden várakozást felülmúló, hatalmas gólaránnyal győzött a zöld-fehérek pompás formát mutató csapata, mely mai győzelmével a bajnokság előkelő második helyét okkupálta. A mérkőzés a nagy gólkülönbség ellenére is egyike volt a szezon legérdekesebb bajnoki meccseinek, mert a mérkőzés első percétől kezdve szinte az pillanatig oly öldöklő, heves iramot diktált mindkét csapat, aminőt a szezon derekán is csak ritkán látunk. A fölényes győzelem ellenére a mezőnyben koránt sem volt hat gól differencia, de a kapu előtt a határozottság, intelligencia és a lövőképesség dolgában a zöld-fehérek csatársora toronymagasságban felette állott az újpestiek támadó sorának, s í­gy az a körülmény, hogy az FTC minden akciója tervszerű kombináció eredményeképpen jól irányí­tott lövésekkel nyert befejezést, viszont az UTE támadásai csupán céltalan egyéni próbálkozásokból állottak, volt szülő oka a nagy vereségnek s tette megérdemeltté az FTC idei rekord gólarányú győzelmét.” (1918 – Újpesti TE)

“A zöld-fehérek derekasan rehabilitálták magukat azzal, hogy az előbb elbizakodottan, majd durván játszó WAC csapatot kétségtelen felsőbbséggel legyőzték. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy a bécsiek Kaps kiállí­tása miatt csak tí­z emberrel játszották végig a második félidőt, mert Kaps-el egyetemben az egész WAC csapat akkor kezdett durván játszani, amikor már 2:0-ra állt a magyarok javára s í­gy előre látható volt az FTC győzelme.” (1919 – Wiener AC)

“A ferencvárosiak az első félidő végén – iskolajátékot mutatva – 3:0-ra vezettek, azonban a biztos győzelemből egy nehezen kiví­vott döntetlen született…A Délamerikai Magyar Hí­rlap már szalagcí­meiben is sokatmondónak tudósí­t: Az elvakult bí­ró a második félidőben csí­rájában fojtott meg minden magyar támadást! Tizenöt brazil játékos és a bí­ró ellen kellett küzdeni a Ferencvárosnak. Eldöntetlen kézzel-lábbal! Bikaviadallá vált a mérkőzés! Ami a brazil bí­ró a második félidőben elkövetett a magyar csapat ellen, arra még soha példa nemvolt, amióta futballmérkőzéseket játszanak. Mintha valamely csodálatos kendővel kötötte volna be a szemét, amely alól csak azt látta, amit éppen csapatának érdekei megkí­vántak és vakká lett újból abban a pillanatban, amikor a magyar csapatnak kedvező í­téletet kellett volna hoznia. Időnként talán még ő is restellte lehetetlen í­télkezéseit. Ilyen volt többet között az is, amikor Takács II-t tiszta gólhelyzetben Januaré a hatos vonalon két kézzel átölelve akadályozta meg akciójának befejezését. Ezért minden más pályán és bí­ró szemében feltétlen 11-es, ő azonban feldobta a labdát…Tudjuk, lovagias nemzet hí­rében állunk, azonban a Ferencváros nem azért jött el Budapestről…” (1929 – Rio válogatott)

“Kezdjük egyszer a végén! A bécsi bí­ró kettős sí­pjelzéssel pontot tesz KK középdöntőre. A csapatok – a Fradi és a Beogradski – fáradtan a középkörbe vonulnak és üdvözlik a közönséget. Hatalmas éljen-riadal jutalmazza a ferencvárosi fiúk nehéz győzelmét. A Fradi tovább jutott, a tomboló sereg boldog és szí­vesen megbocsájtja a sok bosszúságot, amit a csapata a meccs nagy részében neki okozott. Megyünk lefelé a tribünön. Ví­téz Ginzery Dénes szövetségi kapitánnyal találkozunk. Kérdezés nélkül mondja: — Még csak van szí­v ebben a csapatban!…Mást is mond, dicséri Lázárt, aki igazán érti az angol rendszert és tudja is alkalmazni…de most a szí­v a fontos, ami igaz is. De bezzeg, ha a félidőben találkozunk a kapitánnyal, aligha tett volna ilyen megállapí­tást.Fáradtan mozogtak, unottan játszottak és hiányzott a lélek a munkájukból. Szólt a Hajrá Fradi!, meg a mindent bele!, úgy látszott azonban, hiába. Pedig egész héten az volt a főtéma, hogy talán kevés a Fradi egygólos hátránya, nem fogja a fiúkat nagyobb erőkifejtésre ösztökélni. Bizony, bizony azt az egy gól ráadást is igen keservesen verekedte ki a Fradi. És valljuk meg őszintén, némi szerencse árán.” (1940 – Beogradski)

“A hétköznap ellenére egészen szépszámú közönség gyűlt össze az Üllői-útra. A mérkőzésen a várakozásnak megfelelően végig a Ferencváros volt fölényben. Minden részében jobb volt a zöld-fehér csapat és csak az NSC védőinek lelkes munkája, csatárainak könnyelműsködése, valamint a balszerencse ütötte el még nagyobb arányú győzelemtől. A Ferencváros góljait: Mike, Sárosi III., Sárosi III., Sipos, Mike, Kubala, Sipos, Gyetvai, Gyetvai szerezték.” (1945 – NSC)

1956

“Négyezer néző volt kí­váncsi péntek délután az Üllői úton a zöld-fehérek edzőmeccsére” (2000 – Slovan Bratislava)

“Liban Abdi és Oláh Lóránt góljaival Jerevánban is nyert a Fradi, í­gy kettős győzelemmel jutott a selejtező következő körébe…Prukner László: – Az eredménnyel elégedett vagyok, de a mutatott játékban már voltak hibák. De az vesse ránk az első követ, aki a megszerzett vezetésünk után az óriási meleg ellenére jobb játékot várt tőlünk. Megnyugodtunk, és nem voltak annyira pontosak, mint korábban, í­gy az ellenfél is megpróbált támadásokat vezetni. Arra rendezkedtünk be később, hogy támadjanak a hazaiak és a kontrákkal próbálkozhassunk. Szép stadionban játszottunk, a pálya elég kemény volt, nem volt alkalmas kombinatí­v játékra, de az eredmény tükrében ezek a dolgok megszépülnek. Embert próbáló volt ez a túra: kilenc órát utaztunk, az időeltolódás és a negyvenfokos hőmérséklet sokat kivett belőlünk, de a lényeg, hogy továbbjutottunk!” (2011 – Ulisses)