1953

Az összetépett igazolás

Kotasz-AntalLegendák és igaz történetek egy különc klasszisról

,,Tíz nap sem telt el, s már a Bp.  Kinizsinél voltam. Úgy tűnt, hogy a bajnoki szünetet jól kihasználta az egyesület vezetősége, mert  majdani  válogatottak egész sorát igazolták át. Így Mátrai Sanyit, Orosháza büszkeségét, a távolugrásban, sprintben válogatott kerettag atlétát, aki futball-csatárként meg ontotta gólokat, Kertész Tomit, a Vasutasból, Orosz Palit Szentesről, s nem utolsósorban Fenyvesi Mátét Kecskemétről.  Egy hétig edzőtáboroztam is velük Gödön, Fenyővel alkottuk a tervezett balszárnyat, tehát helyem volt a legjobbnak látszó 11-ben. Az első bajnoki meccs előtt, a Vasas vagy  a Dózsa ellen,  már szerelésben készülődtem a kivonulásra, amikor megjelent az öltözőben az OTSB elnökhelyettese, az Aranycsapat szakmai irányítója, Sebes Gusztáv, elkérte a bírótól az igazolásomat, és ott, mindenki előtt összetépte. Tovább olvasom

1953 – A 6:3 éve

1953. március 31., Gand, MAGYARORSZÁG IFJ.-SVÁJC IFJ. 4:0 (UEFA Torna – Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Karácsonyi(2), Nagy, Bukovi
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) – Rajna (Bp. Dózsa), Környei (Tatabánya), Irtási (Vasas) — Szabó (Kinizsi), Monok (VL. Keltek) – Bukovi (Bástya), Nagy (Tatabánya), Tichy (Bp. Lokomotív), Karácsonyi (Ganz Vagon), Hajdú (Vasas)
Csere: Domonkos (Vasas) Tovább olvasom

Első mérkőzésünk a Népstadionban: 1953.VIII.30. Bp. Vörös Lobogó – Bp. Kinizsi 2:0

vöröslobogó-kinizs-1953

Nekünk Fradistáknak csak két otthon létezik. Az egyik, amit saját magunk építünk családunknak, a másik az Üllői út 129. alatti Szentély, mely a történelem viharaiban többször felépült, majd újjáépült, majd elavult és leszakadt a tribün, de számunkra mindig egyet jelentett a Ferencvárossal. Emiatt többször kellett albérletbe költözni. A leghosszabb ilyen “vendég is meg hazai is” állapot 1964 és 1974 közötti időszakra esett, amikor is a Népstadionba költöztünk és ismerve a hatvanas évek sikereit, a Ferencvárosi labdarúgás egyik legfényesebb időszaka “sajnos” nem a Szentélyhez kötődik, hanem egy “betonteknőhöz”, amit a kor propagandája szerint a nép (mely akkor a munkásokkal volt egyenlő) épített fel, ezért is lett Népstadion. Az ott elért sikerek és a számtalan maradandó emlék is kötelez minket arra, hogy felelevenítsük az ország stadionjának rövid történetét, azt a történelmi időszakot melyben a politika teljes súlyával nehezedett a labdarúgásra és azt az 1953. augusztus 30-i napot, amikor is először léptünk pályára a Népstadionban. Tovább olvasom

Büszkeségünk a NÉPSTADION

„Augusztus 20. reggel fél nyolc! Két fehérruhás lány adja át elsőnek jegyét. Nem tudni, hogy e pillanatban kik vannak jobban meghatódva, azok akik átadják a jegyet, vagy pedig azok, akik kezelik a belépőjegyet… Az elsőnek érkezett két lány, Pirkus Anna és Cseuz Magda, egy pillanatra megtorpannak a kerítésen túl. Lassan továbbmennek, nézegetnek, gyönyörködnek, nem tudnak betelni az eléjük táruló látvánnyal fenn a lelátón sem.

Az óramutató lassan a kilences szám felé halad. A főépület bejárata előtt két férfi beszélget. Az egyik, a feketeruhás Lakner Lajos, a Stadionépítő Vállalat igazgatója, mint egyszerű munkavezető került öt esztendővei ezelőtt az építkezéshez. A kék olimpiai formaruhába öltözött férfi Németh Imre, a Népstadion igazgatója. Nem lehet megállapítani, hogy melyik az izgatottabb. Gyülekeznek a stadionépítők is. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ