A Fradi naptára, március 29.
Évfordulók:
74 éve született Gellei Imre
110 éve született Hámori László
62 éve született Horváth Róbert
36 éve született Ionescu, Andrei
31 éve született Rodriguez, Matias
Mérkőzéseink ezen a napon:
1908. FTC – BAK 3:0, NB1
1914. FTC – Wiener AC 1:0, nemzetközi barátságos
1925. FTC – Slavia Praha 1-0, nemzetközi barátságos
1931. Ferencváros – Nemzeti 2-2, NB1
1936. Szeged – Ferencváros 0-2, NB1
1937. Rapid – Ferencváros 2-4, Húsvéti serleg
1942. Nagyváradi AC – Ferencváros 1-3, NB1
1948. Ferencváros – Vienna 3-2, Húsvéti serleg
1953. Bp. Kinizsi – Bp. Postás 1:1, NB1
1959. Worwarts Berlin – Ferencváros 1:1, nemzetközi barátságos
1967. Ferencváros – Április 4. Gépgyár 6:1, Edzőmérkőzés
1973. Csepeli Papír – Ferencváros 1:4, Edzőmérkőzés
1978. Székesfehérvári MÁV Előre – Ferencváros 0-1, NB1
1980. Újpesti Dózsa – Ferencváros 4-1, NB1
1986. Ferencváros – Újpesti Dózsa 3-1, NB1
1989. Bp. Honvéd – Ferencváros 2-1, NB1
1994. ETO FC Győr – Ferencváros 0-0, MK
1995. ESMTK – Ferencváros 1-1, Edzőmérkőzés
1997. Stadler – Ferencváros 0-0, NB1
1998. DVSC – Ferencváros 1-0, NB1
1999. Ferencváros – RoPS 2-0, nemzetközi barátságos
2014. Ferencváros – Pápa 4-0, NB1
2017. Ferencváros – DVTK 2-1, MK
Összes díjmérkőzés: 20 mérkőzés, 12 győzelem, 5 döntetlen, 3 vereség, 35-18 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
1986. Batári Csaba
1997. Udvarácz Milán
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1914. Koródy Károly
1953. Csányi József
1959. Hódi Zoltán
1959. Szigeti Ferenc
Ezen a napon játszotta egyetlen díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
1972. Bálint László
1972. Branikovits László
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
“Szokatlan érdeklődés mellett folyt le a két csapat mérkőzése a margitszigeti sporttelepen. A BAK. ez alkalommal is rendkívül szívós ellenállást tanúsított és újra bebizonyította, hogy legerősebb csapatainknak is egyenrangú ellenfele. FTC. nagy ambícióval ment a küzdelembe s a csapat ezen a mérkőzésen is szép összmunkát produkált. A mezőny legjobb embere Rumbold volt, aki biztos rúgásaival és lekapcsolásaival méltán rászolgál a legjobb magyar hátvéd jelzőre. Kívüle igen jól játszott Schlosser, míg a BAK. játékosai közül Nagy kapus védése. Müller és Grünwald hátvédek fair, de mind amellett határozott energikus játéka érdemel említést. A csapat többi játékosa is elismerésre méltóan játszott, ugy hogy az első félidő után — bár a FTC. első gólját mindjárt az első percben lövi — a mérkőzés teljesen nyílt kimenetelű volt. A második félidőben azonban a FTC. felsőbbsége szemmel láthatóvá válik.” (1908 – BAK)
“Az FTC különösen a küzdőképesség terén várakozáson felül megállja a helyét és a reménytelen küzdelemből győztesen kerül ki. A zöld-fehér csapat – kivéve a Pataki helyén ügyetlenkedő Koródyt és a kaput gyámoltalanul védelmező Móra ifjúsági játékost –egyéni játékban és összmunkában jól megállta helyét a WAC-cal szemben, a melyről azonban meg kell jegyezni, hogy már sokat veszített formájából…Az első félidőben az FTC játszott az orkánszerű szél irányában s a WAC keveset támadott, viszont a második félidőben a szél erejével szemben is a támadó szerepből majdnem annyi jutott a ferencvárosiaknak, mint a WAC-nak. Az érdekes mozzanatokban gazdag, izgalmas játék csak az első félidő 42 percében eredményezett goalt az FTC részére Schlosser bravúros lövése révén.” (1914 – Wiener AC)
“A vasárnapi hatalmas szélvihar ellenére a Hungária-úti pályán óriási közönség előtt ütközött meg a nagyhírű prágai Slavia az éppen most jubiláló FTC-vel, amelyet négy nappal ezelőtt könnyűszerrel győzött le a cseh fővárosban. A sokszoros válogatott Blum Zoltánnal megerősített FTC alapos revánsot vett a prágai kudarcért…Mindvégig gyönyörű küzdelemben, páratlanul lelkes játékban diadalmaskodtak a ferencvárosiak, akik igazság szerint két góllal voltak jobbak, mint nagyhírű ellenfelük.” (1925 – Slavia Praha)
“A Ferencváros megérdemelten győzött, mert iskolázott és jobb futballt játszott. A csapat legjobb emberének Toldi bizonyult. Most is centert játszott, éppen úgy mint ősszel, s most is kitett magáért ezen a helyen is. Lendületes, kemény, gólratörő játékot nyújtott. Pompás center volt!” (1936 – Szeged) | Tempó, Fradi!: A mérkőzés 66. percében Polgárt a partjelző megkérdezése után a játékvezető „durvaságért” kiállította. A pályán nagy tumultus keletkezett, még a helyi rendőrök is befutottak, s Toldit igazoltatták. A jogtalan fellépés miatt Toldi bírósági ügyet csinált, és elégtételt követelt…”
“Szitáló esőben, nyolcezer néző jelenlétében lépett pályára a Ferencváros csapata…A bizalom nem volt indokolatlan, mert a Ferencváros csapata emlékezetes „húsvéti” formájával rukkolt ki a hütterdorfi pálya nehéz talaján is és mindkét ellenfelét biztosan két vállra terítve, fölényes győztese lett a bécsi tornának…A Ferencváros győzelme a magyar futballsportnak igen nagy sikere és rámutat arra, hogy az elmúlt heti jó formák nemcsak az ellenfél gyengeségében, hanem az egyre jobban érvényesülő felkészültségben lelik magyarázatukat.” (1937 – Rapid)
“Zsúfolt nézőtér, lezárt kapuk, lovasrendőrök csinálta rend a bejárat környékén, szóval hamisítatlan derby-hangulat közepette lépett pályára a Ferencváros és a NAC csapata. A játék úgy indult, hogy szép és élvezetes mérkőzést látunk. Hallatlan iram, pompás egyéni teljesítmények, tűz és lelkesedés jellemezte a küzdelem erejét. Amikor Sárosi Béla 25 méteres szabadrúgásból irgalmatlan erejű bombagólt ragasztott a váradi hálóba, egyszerre megjött a B-közép már-már berozsdásodott hangja. Lukács gólja után már esett az iram, amimkor pedig Sárosi dr. bevágta a harmadik ferencvárosi dugót…mintha elvágták volna.” (1942 – NAC)
“Az első 30 percben régen látott, kitűnő játékkal lepte meg a Ferencváros a nézőket. Pompás támadó és kitűnő védőmunkát nyujtott ekkor a zöld-fehér csapat. Sokszor úgy tűnt fel, mintha a Vienna nem tudna komoly ellenfél lenni, annyira alárendelt szerepet játszott. Később aztán engedett az iram, feljött a Vienna is és hogy egyenlíteni tudott, az Csanádi számlájára írható. A Ferencváros támadósora jól kihasználta, hogy szabadon állva vehették át a labdákat, így aztán a fedezetek is könnyebben tudtak jól labdákat adni…A torna legjobb mérkőzése volt ez az összecsapás. Végig nagyiramú volt a játék. A Ferencváros a győzelmet feltétlenül megérdemelte mert csatársora jobban kihasználta a gólhelyzeteket.” (1948 – Vienna)
“Fergetegesen kezdett a Ferencváros, s a gyorsan elért gól után arra lehetett következtetni, hogy nagy különbséggel győz majd. Ez azonban nem így történt, mert negyedóra elteltével az FTC játéka elszürkült, a MÁV Előre pedig alaposan feljavult. Olyannyira, hogy átvette a játék irányítását, többet támadott, mint ellenfele, többet is lőtt kapura, szögletek is jelezték a fölényét. A támadások azonban nem voltak gólveszélyesek, mert a csatárjátékból hiányzott az árütőerő, a gyorsaság.” (1978 – Székesfehérvári MÁV Előre) | Tempó, Fradi!: A bajnoki győzelem mellett a két csapat tartalékmérkőzése is tartogat különlegességet. A MÁV Előre csapatában, jobbhátvédként pályára lépett EISEMANN LÁSZLÓ, aki 14 esztendősen a III. kerületben kezdte labdarúgó-karrierjét, később a Székesfehérvári MÁV Előre és a BKV Előre együttesében futballozott. Hazánkban a legmagasabb szinten, az élvonalban is játszhatott, ám az elmúlt évtizedekben felejthetetlen sportmasszőri pályafutása miatt volt mindenki kedvence. „Ejzi” még igazolt játékos volt, amikor elkezdte a masszőri pályát – először a BKV Előrénél, majd a serdülő válogatottnál, nem sokkal később, 1983-ban pedig Bicskei Bertalan hívására az ifi válogatottnál is. Később egyik legnagyobb élményeként említette ezt a felkérést, hiszen így részese lehetett az 1984-es ifi Európa-bajnokság megnyerésének. A széles mosolyáról és jó kedélyéről híres Ejzi 1996-ban csatlakozott a Fradihoz, ahol számtalan felejthetetlen siker, külföldi túra, edzőtábor és élmény részese volt. Szerencsésnek mondhatta magát, aki hallhatta legendásan elmesélt anekdotáit, a régi korok nagy történeteit, csibészségeit. Amikor meg kérdezték, mi az a néhány szó, ami eszébe jut a Ferencvárosról, Ejzi röviden csak ennyit mondott: „Ez az életem, ennyi.”
“Nem úgy indult a találkozó, mint amelyikre akár két napig is érdemes lesz emlékezni, mert gyakorlatilag 23 percet úgy játszottak a csapatok, mint amelyeknek egyetlenül gondjuk van: különösebb baj nélkül, minél előbb túltenni az összecsapáson… Ám a labdarúgó-mérkőzések általában 90 percig tartanak, ezért mindvégig nehéz ezt az elképzelést megvalósítani, s egy váratlan esemény – ezúttal a Dózsa vezető gólja – felrúghatja a pálya addigi nyugodt rendjét. Nos, erre a 23. percben került sor, ám nem tudni, miért ekkor az újpestiek úgy gondolták, hogy egy gól is elég az üdvösséghez. Magukra csalták ellenfelüket, amely engedett a csábításnak, készséggel beleegyezett a dózsások merész gondolatába…Ettől kezdve viszony már többnyire az történt a pályán, amit a ferencvárosiak akartak.” (1986 – Újpesti Dózsa)
Akár mit firkált a Népsport, ’86-ban már Nyííl nélkül lefociztuk a lilákat.
Az 1980. március 29-i Ú. Dózsa-FTC meccs szünetében -- 10 éves voltam, nem szégyellem -- sírva fakadtam és zokogva kértem édesapámat, hogy menjünk haza mert nagyon ki fogunk kapni! Pedig akkor még csak 2-0-ra égett a csapat…
Az 1986-os 3-1-es győzelem már szebb emlék, emlékszem mivel nagyszombat volt nem mentünk meccsre, a rádióban hallgattam és örültem, hogy a félidőben már 3-1 volt az eredmény, ide! Aztán szünet után megállt a góllövőtudomány… Aztán az 1989-ben a Bozsik stadionban rendezett Honvéd-Fradi utólag tulajdonképpen bajnoki döntőnek is tekinthető. A teltházas kispesti rangadón nagyon jól fociztak a fiúk, de a helyzetek -- sajnos Fischer Pali 11-ese is -- kimaradtak és a végén Bánki Dodó találata csak a szépítéshez volt elegendő. Pedig, ha nyerünk miénk lehetett volna az arany… Az a vereség nekem akkor legalább annyira fájt mint 2 évvel korábban amikor szintén a Honvédtól kaptunk ki egy már-már megnyert meccsen a Népstadionban 3-2-re,azzal az emlékezetes Détári góllal! Remélem sok szurkoló emlékszik szívesen vissza ezekre az évekre főleg a mostani “3 500 nézős” időszakban! Még annyit, hogy az általam felemlített meccsek nézőszámai sorrendben; 60 000, 30 000 és 20 000 voltak!