EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Egyházi Ferenc
A Droguisták csapatától érkezett csatárunk 1915 novemberében két győztes Hadikupa mérkőzésen lépett pályára az FTC-ben és egy gólt is szerzett.
1916 tavaszán kikerült a harctérre és hamarosan hadifogságba esett, ahonnan hosszú idő után tért haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hajdú Attila: 50
Hajdú Attila mindössze öt éves volt, amikor édesapja, Hajdú József első bajnoki aranyérmét nyerte a Fradival. Húsz év múlva Ő is bajnoki címet ünnepelhetett az Üllői úton.
Mezőnyjátékosként kezdte a Népligeti pályákon, aztán hamarosan bekerült a kapuba. Eleinte fizikai adottságai miatt (édesapja is csak 176 cm volt) nem tartozott a legjobb kapusok közé. 17 éves korában “hirtelen” nőtt 15 centit. Tehetsége és szorgalma révén az ifiválogatottba is bekerült.
A Ferencváros első csapatába azonban nem tudta magát beverekedni. Zsiborás, Józsa, Szeiler és Balogh személyében bőven akadt vetélytársa, ezért Vácra igazolt Koszta János mögé, második számú kapusnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Esterházy Márton: 65
Esterházy Márton (1956. április 9., Budapest) a KSI (1966-72), a Csillaghegyi MTE (1974), a III. ker TVE (1975), a Budafoki MTE (1976-77), a Ferencváros (1977-79: 21 bajnoki / 2 gól; egy kupagyőztes csapat tagja), a Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84: 152 banoki / 59 gól három bajnokcsapat tagja), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), az FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) csatára. 1980 és 1988 között 29 válogatott találkozón 11 gólt szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hajdú József: 75
Tornászként kezdte, majd 17 évesen sportágat váltott és a labdarúgást választotta.
Futballista-pályafutása a Magyar Kábel csapatának kapujában indult, majd az MTK-hoz igazolt 1964-ben. A Lakat-csapatba ugyan nem fért be, de többször is őrizte az ifiválogatott hálóját.
Az 1966-os idénytől két éven át kölcsönjátékosként a Fővárosi Autóbusz csapatában védett. 1968-ban visszatért a Hungária körútra, ahol egy gólnélküli, Fradi elleni mérkőzésen mutatkozott be az élvonalban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Jakab László
Már 1934-ben az FTC amatőr csapatában rúgta a labdát és a gólerős csatárra felfigyeltek a ferencvárosi szakemberek. Az 1935/36-os bajnoki pontvadászatban 37 találattal lett gólkirály az amatőrök között.
A profiknál sem vallott szégyent, 102 meccsen 78 gólt szerezni már akkor is dicséretes dolognak számított. Ferencvárosi pályafutása alatt sokszor rúgott meccsenként két gólt (pl. az 1941/42 évi kupadöntőben a Diósgyőri MÁVAG ellen), sőt ötször mesterhármasra is futotta! (1938-ban a Zugló és a Salgótarjáni SE, 1941-ben a Törekvés, a Lampart és a Gamma ellen) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Haaz Ferenc: 55
Patonyi László (tanár, a labdarúgó-szakosztály vezetésének tagja) 1982-ben az I. István közgazdasági szakközépiskola csapatából irányította a Fradihoz.
1984 tavaszán -még az érettségije előtt- debütált az első csapatban, szinte az egész tavaszi idényt végigjátszotta, majd tagja volt az EB-győztes ifi-válogatottnak is. Ősszel újabb négy bajnokin kapott lehetőséget, ekkor szerepelt utoljára tétmérkőzésen zöld-fehérben.
’85 nyarán még tagja volt az U20-as világbajnokságot veretlenül záró magyar válogatott keretének, a klubcsapatában viszont már csak három felkészülési találkozón lépett pályára.
A Fradi első csapatából végleg kiszorult, időközben bevonult katonának, végül Újpestre szerződött. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Galambos Antal: 80
1953-ban a Honvéd kölyökcsapatában kezdte pályafutását, majd 1959-ben a piros-fehérek színeiben mutatkozott be az NB I-ben.
Az 1961/62-es idényben a tartaléksorba száműzték, így végül Oroszlányba távozott.
A fedezet utánpótlás válogatottként került az FTC-hez ’63 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fischer Pál: 55
Pályafutását az Építőkben kezdi, a serdülő évek után a Bp. Honvédhoz kerül, majd hazatér a megyei első osztályban szereplő pilisszántói csapathoz, innen hozza az Üllői útra Vincze Géza 1983 őszén.
1984 tavaszán a Haladás ellen mutatkozik be az élvonalban, majd Sárosi László érkezésével folyamatos játéklehetőséget kap. Az új edzőnél rögtön az első mérkőzésén, pár percnyi játék után eldönti a két bajnoki pont sorsát.
1985 nyarán tagja az U20-as világbajnokságról veretlenül kieső magyar korosztályos-válogatottnak, két meccsen kétszer iratkozik fel a góllövők (a bolgárok elleni góljával pontot ment, Tunézia ellen győztes gólt szerez) közé.
1985 novemberéig hol a kezdőcsapat tagja, hol a kispadról száll be a játékba, de a gólokkal ekkor még adós marad klubcsapatában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Korányi Lajos
A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kispéter Mihály
Magas termetű, kitűnő fizikumú labdarúgó volt. Nagyszerűen fejelt és rúgott — főleg bal lábbal. Helyezkedése és szerelési készsége mintaszerűnek bizonyult. Hosszú lábaival rengeteg elérhetetlennek vélt átadást csípett el ellenfelei elől. Lelkesedésben és sportszerűségben példát mutatott társainak. Képességei és kitűnő átlagteljesítménye, megbízhatósága alapján többször is helye lett volna a legjobb tizenegyben. A mellőzés azonban nem csökkentette akaraterejét.
