1975/76

Az otthon zöld füvén XX.

Címlap

Közel a Naphoz

Vannak mérkőzések, melyeket örökre kitörölnék az emlékeimből. Sőt, meg is büntetném azokat, akik előttem szóba hozzák. Rémálmaimban három ilyen mérkőzés van, melyből kettőre elég tisztán emlékszem, sőt az egyiken személyesen is részt vettem. A harmadik “áldozat”, bár nem történt olyan régen (pedig elég régi), de abból csupán apám szenvedő arca maradt meg, majd másnapi tiltó határozata, amit elég teátrálisan adott elő anyámnak és melyben megtiltotta bárminemű lila szín használatát a lakásban. Anyám, mint minden ilyen döntést rezzenéstelen arccal vett tudomásul. No nem azért, mert félt volna apámtól, hanem azért mert tisztában volt azzal, hogy otthon úgyis az történik, amit ő akar. Ráadásul a vázában ott ragyogtak a kert legszebb lila orgonái, amit az előző napon szedett… amikor is 8:3-ra kikaptunk az Újpesti Dózsától. Az évre is pontosan emlékszem, hiszen akkor léptem a felnőttek világába. Így utólag már az is lehet, hogy apám csak azért változott át “dühödt” Fradistává 1976. május 15-én, és azért adta ki az “aranybullát”, mert nem szerette volna, ha fia 18. születésnapján erre a keserű napra emlékezzen. Megjegyzem, a lila orgonák a vázában maradtak addig, amíg el nem hervadtak… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Fradi itt – Fradi ott

EGY TÖRTÉNÉSZ SZURKOLÓ GONDOLATAI

Ez a Figarót idéző cím azon esetekre utal, amikor a fizika törvényeit látszólag figyelmen kívül hagyva egyszerre két helyen lépett pályára labdarúgócsapatunk. Persze nem arról van szó, hogy ugyanazok játszottak egyszerre két helyen, hanem arról, hogy a klubvezetés vállalva a kockázatot egyszerre két csapatot küldött pályára hivatalos mérkőzésen. S meg kell mondani, általában nem is vallottak vele szégyent. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1976 – Veretlenül

Ebedli Zoltán

Ebedli Zoltán

1976. február 4., Mexikóváros, MEXIKÓ – MAGYAR VÁLOGATOTT 4:1 (2:1)
vezette: Rubio (mexikói)
Góllövők: Fazekas
Magyarország: Rothermel (Ú. Dózsa) — Nagy III (Videoton), Kovács J. (Videoton), Rab (FTC), Lukács (Bp. Honvéd) — Nyilasi (FTC), Ebedli, (FTC), Pintér (Bp. Honvéd) — Fazekas (Ú. Dózsa), Váradi, (Vasas), Nagy L. (Ú. Dózsa)
Csere: Lukács h. Paróczai (Békéscsaba), Nagy L. h. Pusztai (FTC), Pintér h. Tóth A. (Ú. Dózsa)
Szövetségi kapitány: Baróti Lajos

A mexikóiak iramát képtelenek voltak átvenni a magyarok, a hazai játékosok semlegesítése megoldhatatlan feladatot jelentett a számukra. (Az MLSZ nem tekintette hivatalosnak a találkozót.) Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Muzeális bajnoki beharangozó: 1976.VI.16. ZTE – Ferencváros 1:3

bajnoki_muzealisBármennyire is akartam visszaemlékezni a 22. bajnoki címünket megszerző Zalaegerszeg elleni mérkőzésre, semmilyen emlékkép sem jött elő. Egy kicsit dühös is vagyok magamra, mert éppen arról az évről van szó, mely az egyik legfontosabbnak vélek, egyrészt akkor voltam 18, akkor lettem „érett”, és az a Fradi, mely akkor bajnokság nyert, az jelenti számomra a „csapatot”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Muzeális bajnoki beharangozó: 1976.VI.9. Ferencváros – Videoton 1:1

Egy döntetlen, mely 37 év után is “aranyos” emlékeket idéz. Egy gól, mely 37 év után is a szemünk előtt születik. Egy bajnoki szezon, mely sokunk számára az első szerelem élményét hozta el. Egy csapat, melyet ma már legendák öveznek. Egy edző, aki bátran nyúlt a fiatalokhoz, de aki vaskézzel tartotta féken a fiatalságukat. 1975/76, a csikócsapat, a 22. bajnoki cím, Dalnoki Jenő a pipájával és természetesen a Hajdú – Martos, Bálint, Rab, Megyesi – Nyilasi, Ebedli, Mucha – Pusztai, Szabó, Magyar “álomkezdő”, mely sokunk szívébe tetoválásként égett bele. Örökre. Nem csak játékosokra és edzőre emlékezünk ha felidézzük az 1975/76-s bajnoki szezont, hanem felejthetetlen mérkőzésekre is. Az Újpest elleni kiütéses 4:1, a Honvéd elleni “flúgos” futamú 4:3 1975-ből, majd jött a Dózsa “bosszúja” és a 3:8, majd a bajnoki címet eldöntő ZTE elleni 3:1. És persze a mai muzeális bajnoki beharangozónk, az 1976. július 9-i, Videoton elleni 1:1, mely valójában még nem jelentette a 22. bajnoki címünket, de a mérkőzés után az Üllői úti stadion 30 ezres közönsége már bajnokként ünnepelte a zöld-fehéreket.

Mert az igazi bajnoki döntő, ez a mérkőzés volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Muzeális bajnoki beharangozó: 1976.V.29. Haladás – Ferencváros 1:3

muzealis-1976Elég volt ránézni a Népsport főcímére, a dátumra a csapat összeállítására, és már el is dőlt a sorsom. Egy főcím, mely szerint “Újra élen a Ferencváros”, egy dátum mely a sokunk számára örökké emlékezetes 22. bajnoki címet hozta el és egy csapat: Hajdú – Martos, Bálint, Rab, Megyesi – Nyilasi, Ebedli, Mucha – Pusztai, Szabó, Magyar – mely számomra azok közül akiket élőben láttam játszani, a legjobb Fradi volt. A legeslegjobb 11, mely sokunk szívébe tetoválásként égett bele. Benne olyan játékosokkal melyek a mai napig egyet jelentenek a Fradizmusommal. Nem csak játékosokra és edzőre emlékezünk ha felidézzük az 1975/76-s bajnoki szezont, hanem felejthetetlen mérkőzésekre is. Az Újpest elleni kiütéses 4:1, A Honvéd elleni “flúgos” futamú 4:3 1975-ből, majd jött a Dózsa “bosszúja” és a 3:8, majd a bajnoki döntőnek beillő Videoton elleni 1:1, a végén meg a ZTE elleni 3:1, mely elhozta a bajnoki címet. Ezek között bújik meg szinte észrevétlenül a Haladás elleni, 1976. május 29-i szombathelyi szereplésünk, mely a megszerzett három ponton kivül más különlegességgel nem nagyon tud szolgálni, mégis fontos állomása volt a Dalnoki-csapat bajnoki címéhez vezető útnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Aranylabda: 50 éve Albert Flórián volt a világ legjobbja
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ